Ahogy közeledik a nyár, és egyre többen kapták meg a koronavírus elleni oltást, egyre erősebb bennünk a remény: véget ér a járvány. A megbetegedések száma csökken, ahogy a kórházban kezelt betegek száma is, a felnőttek fele lassan megkapja a második oltását is, és a legkisebbek számára is talán csak pár hónap, és elérhető lesz a vakcina. Ám hogy ez valóban a járvány végét jelenti-e, még mindig nagy kérdés. Egyre több szakértő helyezkedik arra az álláspontra, hogy a nyájimmunitás elérése nem lehetséges, ám ettől még visszatérhetünk egy nagyjából normális(nak tekintett) állapothoz.
„Valószínűleg nem tudjuk eltüntetni a vírust többé, hiába betegedett meg több millió ember a világ körül, a mutációk miatt újra és újra körbejárhat” – mondta Jonathan Grein, a Los Angeles-i Cedars-Sinai Kórház epidemiológusa. Ám azt is hozzátette, hogy azt a pontot viszont elérhetjük, ahol anélkül is élhetünk nagyjából normális életet, minimális kockázattal, hogy a vírust eltörölnénk a Föld színéről. Mi segítheti az emberiséget ebben?
Mindenekelőtt a minél szélesebb körű átoltottság. Nemcsak a saját országunkban, hanem a világ minden pontján. Ám nem a vakcina az egyetlen eszközünk, sőt, önmagában nem tehet pontot a járvány végére. A szakértők szerint legalább öt másik tényező is szükséges ahhoz, hogy az életünk legalább nagyjából olyan lehessen, mint a járvány előtt.
1. Jobban megérteni, meddig tart az immunitás
Az eddig elérhető adatok alapján a szakemberek úgy vélik, hogy a Covid–19 betegség elleni oltások hatása legalább hat hónapig tart, vagy tovább. De pontosan meddig? Azt egyelőre senki sem tudja. Ennek meghatározása kritikus fontosságú ahhoz, hogy hosszú távon kontroll alatt lehessen tartani a járványt. Természetesen számos tanulmány zajlik jelenleg is a témában. „Információkra van szükségünk, hogy ha szükséges, emlékeztető oltást adhassunk” – mondta Grein.
2. A génszekvenálás kiterjesztése
Az elmúlt pár hónapban a globális oltóprogram versenyfutás volt a különböző vírusvariánsokkal, melyek újabb hullámokat idéztek elő. Ahogy a szakemberek mondták, ezek tulajdonképpen más és új járványok voltak. Most éppen az indiai mutációt figyelik árgus szemekkel a szakemberek. Ez azért is fontos, mert egyelőre azt sem tudjuk pontosan, a különböző vakcinák milyen mértékben hatásosak az egyes mutációk ellen.
A génszekvenálás az a tudományos módszer, mellyel követni lehet a Covid–19-et okozó SARS-CoV-2 vírus változásait, ahogy változik, mutálódik, miközben megfertőzi az embereket. „A génszekvenálás kapacitásai korlátozottak a fejlett világ országaiban is, ezek kiterjesztése és fejlesztése nagyon fontos a járvány ellenőrzéséhez” – mutatott rá az epidemiológus, aki azt reméli, hogy kialakul egyfajta protokoll a vírusminták ellenőrzésére. A szakember szerint akkor lehetne legjobban követni a pandémia útját, ha a pozitív koronavírus-teszt után a minták laboratóriumba kerülnének, és megvizsgálnák, milyen mutációk vagy változások figyelhetők meg időről időre. Ez segíthet abban, hogy a vírus előtt járjunk, és a közegészségügyi szakemberek még a járványgócok kialakulása előtt meghozhatják a szükséges lépéseket.
3. Gyors, pontos és otthoni tesztelés
„A gyors és megbízható tesztelés kritikus fontosságú” – szögezte le Grein. Ezzel egyetért Nancy Bennett, a Rochester Orvostudományi Egyetem Közegészségügyi és Megelőzési Központjának igazgatója is. „Ezek segíthetnek, hogy az emberek tisztában legyenek az állapotukkal, és tudják, kihez forduljanak, megtegyék a szükséges lépéseket.”
Jelenleg az otthoni gyorsteszteknek megvannak a maguk hibái, főként a pontosság tekintetében. Nem mindegy, mikor és hogyan vesszük a mintát, így ha tényleg pontos eredményt akar valaki, egészségügyi szakemberre és PCR-tesztre van szükség.
4. Többféle kezelési módszer
„Bár a kórházban kezelt betegek és a halálozások száma csökken, nem feledkezhetünk meg arról, hogy szükség lesz a jövőben speciálisan képzett szakemberekre és a koronavírus elleni új gyógymódokra – mutatott rá Grein. – Különösen, ha a Covid-19 olyan betegség, mellyel együtt kell élnünk most már örökké.”
A korábbi hullámokban használtak már olyan gyógyszereket, melyeket más betegségekre fejlesztettek ki, és a gyógyszergyártók is igyekeznek minél hamarabb kifejezetten koronavírus elleni gyógyszereket kidolgozni, ám nagyon fontos, hogy minél többféle célzott kezelési módszer legyen a szakemberek kezében. „Már most több terápiás lehetőségünk van, mint a járvány elején. Ám még mindig nagyon korlátozott a mozgásterünk” – mondta az epidemiológus.
5. Változtatni a betegségekhez való hozzáállásunkon
Ahogy a járvány mindig újabb és újabb szakaszba ér, úgy változnak a közegészségügyi előírások: hogyan és hol hordjunk maszkot, hogyan találkozzunk másokkal, és mit kell tudnunk az utazáshoz. Az információk és ajánlások folyamatosan változnak, és nehéz belátni, hogy amit korábban lehetett hasonló számok mellett, azt most miért nem, vagy éppen ha eddig nem lehetett, azt most miért lehet. „Azt gondolni, hogy azzal, hogy megkaptuk mind a két oltást, számunkra véget ért a járvány, hatalmas tévedés – mutatott rá a szakember. – A járvány nem érhet véget az egyén számára, míg a társadalom küzd vele. Mindennél fontosabb lenne, ha az egyéni gondolkodásmód átalakulna, és a közösség érdekeit tartanánk szem előtt, mert csak akkor lehet kordában tartani a pandémiát, ha képesek vagyunk mások érdekeit is figyelembe venni.
„Ehhez az ország vezetőinek és a munkaadóknak is szemléltet kellene váltania. Sokan kénytelenek akkor is iskolába, óvodába küldeni a gyermeküket, ha betegség tüneteit mutatja, mert elfogyott a szabadságuk. Ez teljesen abszurd, amikor épp egy fertőző betegség továbbadását akarjuk megakadályozni – mondta Bennett. – Mostanra talán mindenki belátta, hogy ez a vírus sokkal veszélyesebb, mint az influenza. Ahhoz, hogy visszakapjuk a normális életünket, alacsonyan kell tartanunk a megbetegedések számát, és minél kisebbre csökkenteni az átadás kockázatát. Ehhez pedig nem elég csak saját magunkra gondolni, nemcsak az a lényeg, hogy mi ne fertőződjünk meg, hanem az is, hogy mi ne fertőzzünk meg másokat.”
Forrás: The Huffington Post Fotó: Unsplash
