A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint évente 16-17 ezer pár küzd meg a magzat elveszítésének tragédiájával, ami spontán vetélés esetén a várandósság 20. hete előtt következik be. Többnyire genetikai, endokrinológiai, anatómiai, véralvadási problémák, illetve fertőzések állhatnak a háttérben, sok esetben azonban nem derül ki, mi okozta a magzat elhalását. Az ismeretlen ok mellett immunológiai kóroktani hátteret is találhatunk a vetélések, sőt, annak hátterében is, ha egy pár terméketlenséggel küzd. Az immunológiai okokra visszavezethető vetélések a magzatelhalások 0,5 százalékát teszik ki.
Az immunrendszer megfelelő működése alapvető fontosságú a mindennapokban és kiemelt szerepe van az emberi szervezet védekező mechanizmusában. Olyan összetett rendszer, amelynek fő feladata az idegen kórokozókkal szembeni védelem. Az immunrendszer rendellenes működése esetén autoimmun betegségek léphetnek fel. Ismétlődő vetélés vagy terméketlenség esetén felmerülhet, hogy autoimmun vagy alloimmun eredet áll a háttérben. Az infertilitási, más néven a meddőségi immunológia ezek kivizsgálásával és terápiájával foglalkozik. Amennyiben a fent említett kórokok kizárhatók a terméketlenség hátterében, azonban az mégsem történik meg, vagy megtörténik, de visszatérő spontán vetéléssel végződik, érdemes fertilitási immunológushoz fordulni.
Mik lehetnek az okok?
„A magzat génállománya fele-fele arányban anyai, illetve apai eredetű. A várandósság idején az anya immunrendszere az »idegen« sejtek megtartására, életben tartására törekszik, de vannak esetek, amikor az anya immunrendszere hevesebben reagál párja sejtjeire, ez pedig vetéléshez vezet, vagy sikertelen a megtermékenyítés” – mondta dr. Fülöp Angéla, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő reumatológus, klinikai immunológus szakorvosa.
Immunológiai speciális vérvizsgálat szükséges annak feltérképezésére, hogy valóban immunológiai okok állnak-e a háttérben. Amennyiben ez kimutatható, döntés születik a megfelelő kezelésről a gyermekáldás érdekében. Többféle módszer létezik, ezek mind azt segítik, hogy az anya immunrendszere elfogadja az apa „idegen” sejtjeit, illetve csökkenteni lehet az immunrendszer túlműködését is.
Az esetek egy részében, autoimmunitás esetén, gyógyszerekkel egyensúlyban tartható az immunbetegség, immunszupresszív szereket alkalmazunk. Ezek mellett alloimmunitás esetén, jól definiált körülmények között hatékony lipid infúziós terápiák is rendelkezésünkre állnak. A lipid infúziók jótékony hatása egyértelműen ismert, meghatározott protokoll szerint való alkalmazásuk négy infúzióból álló sorozatot jelent. Az intravénás immunglobulinoknak is helyük van a terápiás palettán – tette hozzá az immunológus szakorvos.
Mikor van szükség immunológusra?
- ismert autoimmun betegség esetén
- 35 év feletti nő esetében három, 35 év alatti nő esetében két vetélés után
- ha több mint egy évnyi rendszeres, védekezés nélküli házasélet mellett nem jön létre fogamzás
- ismétlődő vetélések, trombózis esetén
- tartósan fennálló gyulladások esetén
Olvass tovább!
