A magzat orvosilag megmagyarázhatatlan okból bekövetkező elvesztése hatalmas trauma. A Massachussetts Institut of Technology (MIT) kutatásának eredményei most egy lépéssel közelebb vihetnek ahhoz, hogy jobban megérthessük a folyamatokat, és talán egyszer megértsük az okokat.
A terhességek közel tizenöt százaléka végződik vetéléssel, ám elenyésző azon esetek száma, amikor orvosilag megmagyarázható okot lehet találni a háttérben. A test illata számos ponton kapcsolódik az emberi szaporodáshoz, elég csak az egy háztartásban élő nők menstruációs ciklusának összehangolódására, a peteérés idején megváltozó illatokra gondolni például. „Ennek nyomán feltételeztük, hogy a rosszul végződő terhességekhez is köze lehet a test szagának és magának a szaglásnak – magyarázta tanulmányuk kiindulópontját Liron Rozenkrantz, a kutatás vezető szerzője. –Azt próbáltuk megvizsgálni, hogy a szaglás megváltozik-e a spontán vetélés esetén, különös tekintettel a testszag érzékelésére.”
A kutatócsoport a szaporodás szempontjából kulcsfontosságú szagérzékelést vizsgálta meg: a férfitest illatának észlelését.
Ugyanannyi vetélésen átesett nő tartozott a vizsgálati csoportba, ahány olyan nő a kontrollcsoportba, akiknek a kórtörténetében nem szerepelt spontán megszakadt terhesség. Háromféle testszagot kellett megszagolniuk: egyik a párjuk illatát tartalmazta, egy idegen férfiét és egy olyan mintát, amelynek nem volt szaga. A spontán vetélésen átesett nők kétszer akkora biztonsággal találták meg párjuk testszagát, mint a kontrollcsoportba tartozók.
Hogy ellenőrizzék, ez összefüggésben van-e a spontán vetéléssel, különböző szagmintákat kellett azonosítaniuk a kutatásban résztvevőknek, például szappant és mogyoróillatot. A vetélésen átesett nők ezeket az illatokat is jobban azonosították, bár az eltérés itt statisztikai hibahatáron belül volt a két csoport között.
Olvastad már?
Ezután azt kellett megállapítaniuk férfitestszag-mintákról, hogy mennyire találják kellemesnek, intenzívnek, szexuálisan vonzónak, termékenynek az adott illatot. A vetélésen átesett nők a saját párjuk szagmintáit állították a rangsor elejére, ellentétben a kontrollcsoporttal.
MRI felvételeket is készítettek a nők agyáról, hogy lássák annak szerkezetét és működését. A képalkotó vizsgálat során azt figyelték meg a kutatók, hogy a spontán vetélésen átesett nőknek kisebb szaglógumóik vannak, ami meglepő, tekintettel arra, hogy jobb eredményeket értek el a másik csoporthoz képest. Magyarázatot adott viszont az, amikor az agyi terület aktivitását vizsgálták: a vetélést átélt nők agya sokkal erősebb érzelmi reakciókat adott az illatokra.
„A spontán vetélésen átesett nők sokkal jobban felismerik párjuk illatát, emellett szerkezeti különbségek láthatók agyukban azokhoz a nőkhöz képest, akiknek nem szerepel megszakadt terhesség a kórtörténetében. Reméljük, hogy vizsgálati eredményeink segítenek a további kutatásokban, és jobban megérthetjük, mi zajlik a tragikus esetek hátterében” – mondta a kutatás rangidős szerzője, Noam Sobel neurobiológus professzor.
Olvass tovább!
„A férjem csak nézte az ultrahangot, nem akarta elhinni, hogy már nem élnek” – őszintén a korai vetélésről
Az első trimeszterre esik a vetélések 80 százaléka, mégis kevés szó esik a korai vetélésekről. A női test körüli tabuk és elvárások önvádba hajszolhatják és szégyenérzettel terhelhetik az egyébként is megsebzett nőket.Forrás: Science Daily
Fotó: Unsplash
