Ha leszáll a köd: megelőzhető a feledékenység és koncentrációs zavar?

2021. augusztus 05.
Gyakran hallottuk az utóbbi két évben, hogy a Covid-19 utóhatásaként koncentrációs zavarok, feledékenység és más, az agy működését érintő problémák maradtak vissza. Ám nem kellett ahhoz átesni a koronavírus-fertőzésen, hogy megtapasztaljuk azt a nyomasztó, félelmetes érzést, amikor olyan, mintha köd szállna le az agyunkra. Mit tehetünk a jelenség és a mindennapi életet nehezítő tünetek ellen?

Otthonról dolgoztunk másfél éven át, ugyanannál az asztalnál, ugyanazon falakat nézve. Nem kellett ahhoz átesni a Covid-19 betegségen, hogy megtapasztaljuk a memóriaproblémákat, koncentrációs zavarokat, gondolkodási nehézségeket, melyeket angolul találóan brain fog-nak neveznek, vagyis azt az érzést, amikor olyan, mintha az agyunkra köd szállna le. A jelenség pedig nem múlt el azzal, hogy a világ a nyáron ismét nyitottabbá vált, több inger éri az embert. Josh Cohen londoni pszichoterapeuta szerint vannak, akik egyszerűen elfelejtenek dolgokat, mint például felhívni valakit, akivel ezt megbeszélték, vagy egy megbeszélt találkozót mulasztanak el, mint amilyen a terápiás foglalkozás, és számtalanszor vettek rajta részt ugyanabban az időpontban. A szakembereknek számos elméletük van arra, miért alakul ki ez a nyomasztó érzés, ahogy arra is vannak ötleteik, hogyan javíthatunk a helyzeten és előzhetjük meg a felbukkanását.

agy-kod-koncentracio-zavar

“Az életünk olyan volt, mintha egy sivatagban lettünk volna iránytű vagy GPS nélkül” – mutatott rá Cohen. “Nagyon kis terünk volt a változtatásokra. Ehhez alkalmazkodott az agyunk, nem volt szükség arra, hogy a figyelmünk kiélezett állapotban legyen és reagálnia kelljen a változásokra” – tette hozzá Catherine Loveday, a Westminster Egyetem kognitív idegtudomány professzora. 

Bár már szabadabbak vagyunk és nagyobb a mozgásterünk, mégis érezhetjük úgy, hogy a köd megtalál minket, az agyunk pedig leáll. A szakemberek szerint ennek orvoslására több módszert is kipróbálhatunk.

  1. Változtassunk az otthoni környezeten Ha még nem tettük meg, rendezzük át a szobáinkat. Akár fel is cserélhetjük a helyiségek funkcióját, de mindenképp az új kezdetet jelentheti, ha legalább a dekorációt átalakítjuk az otthonunkban.
  2. Találkozzunk szabad téren A magánéletünkben egyre többet és több emberrel találkozunk, a munka azonban még mindig jórészt online folyik, a megbeszélések pedig Zoomon. Amíg lehet, használjuk ki az alkalmat, és próbáljuk meg a lehető legtöbb munkamegbeszélés helyszínét is áttenni egy parkba vagy kertbe, ahol bátrabban találkozhatunk kollégáinkkal is, oltástól függetlenül. 
  3. Fussunk fülhallgató nélkül A sport nagyon fontos, a gyaloglás vagy futás nem csak a testnek, a léleknek is jó. Ha szeretnénk javítani az elménk élességén és a koncentrációs képességén, akkor viszont jó, ha otthon hagyjuk a fülhallgatót, és a környezetet figyelve, megélve végezzük el a napi testmozgást.
  4. Olvassunk könyvet A képzelet és a fantázia megmozgatása is jó hatással van az elménkre. A futáson és a másokkal való találkozáson kívül sokat segíthet az is, ha találunk olyan könyvet, ami igazán a hatása alá von minket. 

Ha mégis elér minket az érzés, elfelejtjük, miért indultunk és mit akartunk csinálni, fontos, hogy ne kényszerítsük magunkat arra, hogy mégis tovább dolgozzunk. “Ez egy jel arra, hogy szünetet kell tartanunk” – figyelmeztetett Cohen. “Ha figyelmen kívül hagyjuk a fájdalmat, a fájdalom csak erősödik, mert ez a testünk vészjelzése arra, hogy hagyjuk abba, amit csinálunk. Ugyanez érvényes arra is, amikor az agyunk olyan, mintha köd ereszkedne rá.” A szakember szerint ilyenkor célszerű egy 30 perces szünetet beiktatni, vagy akár egy egész napos pihenést beiktatni, hogy rendeződhessen az idegrendszerünk.

Forrás: Insider Fotó: Unsplash

Olvass tovább!