Zavarba ejtő paradoxont hoz létre, hogy a nőket a koruk alapján küldik mammográfiára. Egyre nő azoknak a száma, akiknél nem veszik észre időben a mellrákot, és nem kezdődik meg elég korán a kezelés, míg a másik oldalon sokakat túlvizsgálnak és olyan problémákkal is a legalaposabb vizsgálatnak vetik alá, amiből sosem fejlődne ki rákos megbetegedés. Az a leegyszerűsített tanács, hogy 45 év felett járjon minden nő mellrákszűrésre, túl nagy szórás ahhoz, hogy a legkockázatosabb csoportba tartozókat idejében megtalálják. „Az egyetlen módja annak, hogy jobban csináljuk, ha jobban ismerjük a betegséget” – mondta dr. Laura Esserman, a Kalifornia Egyetem mellrákkutató központjának igazgatója, aki az utóbbi éveket azzal töltötte csapatával, hogy megtalálja azokat a pontokat, ahol a szokásos szűrési és kezelési útvonalból ki lehet térni, hogy jobban és hatékonyabban kezelhetővé váljon a mellrák.
Ahelyett, hogy egy széles társadalmi csoport szűrésével és kezelési tervével indítanának, és a sokféle genetikai hátterű, életmódú és kockázati tényezőkkel rendelkező nőkre ugyanazt az utat akarnák ráhúzni, Esserman csavart egyet a forgatókönyvön, és a pácienssel kezdi. Az ötlete az, hogy egy személyre szabott szűrési és mellrákkezelési utat rajzol fel a legújabb, célzott rákellenes gyógyszerek felhasználásával, a nők saját orvosi háttere és egészségügyi státusza alapján. Ezt a rendszert WISDOM-nak nevezte el. Esserman abban bízik, hogy az adatbázis pontosabb orvosi stratégia kialakításában segíthet, ajánlásokat tehet egy személyre szabottabb kezelésre azoknál a nőknél, akiknél a legnagyobb az esély a betegség agresszív formájának kialakulására, hogy minél gyorsabban megkaphassák a megfelelő terápiát. Az is mutatja a rendszer fontosságát, hogy amikor Esserman 2016-ban elindította a rendszert, a Time magazin a 100 legbefolyásosabb ember közé választott az adott évben.
Esserman azt tervezi, hogy 100 ezer nőt vonna be a tanulmányába, véletlenszerűen sorolva őket abba a csoportba, akik a rendes éves szűrésre mennek, vagy a sokkal személyre szabott ötéves szűrési tervet követik. Eddig 35 ezer nő került a rendszerbe Amerikában, köztük olyan társadalmi csoportokból is, akikre eddig nem nagyon fordítottak figyelmet a mellrák kutatások során, mint például az afroamerikaiak – akiknél sokkal nagyobb az esélye a mellrák agresszív formájának kialakulására – vagy a veteránok. Vannak köztük olyanok, akik például a családi kórtörténet alapján abban a hitben éltek, hogy nagy esély van náluk is a mellrák kialakulására, ám a személyre szabott vizsgálatok során kiderült, hogy nincs szüksége az intenzív szűrővizsgálatokra olyan gyakorisággal, mivel semmivel sem nagyobb az esélye a betegségre, mint egy olyan nőnek, akinek a családjában nem fordult még elő mellrákos megbetegedés.
A WISDOM segítségével azonban az is kiszűrhető – ahogy az egyik önkéntes résztvevőnél ez is történt –, ha a mellrákra rejtett genetikai hajlammal rendelkezik valaki, ami sosem derülne ki, ha valaki csak évente egyszer elmegy a mammográfiás szűrővizsgálatra.
Forrás: Time Fotó: Unsplash
