Lady Gaga, Shawn Mendes, Blake Lively, Karen Elson, Eminem, Kate Middleton és Mike Nichols – csupán néhány, azok közül, akik hírnevüket arra használták, hogy rámutassanak az iskolai bántalmazás problémájára azzal, hogy megosztották saját történetüket arról, milyen fájdalmat okozott gyermekkorukban a bullying számukra, és hogyan hatott ki későbbi életükre.
Mindenki, aki áldozattá vált gyerekkorában, ismeri azt a szégyenérzést, amit a bullyingot megtapasztaló gyerekek hordoznak magukkal. A következmények azonban nem állnak meg itt. A kutatások szerint a gyermekkori iskolai bántalmazás hatásai évtizedek múlva is jelen vannak, örökre megmaradó változásokat idéznek elő az emberben, megnövelik a testi-lelki betegségek kialakulásának kockázatát. Ezek a felfedezések egyre több oktatással foglalkozó szakembert arra ösztönöznek, hogy változtassanak a bullyinggal kapcsolatos nézőpontjukon: a gyermekkor természetes velejárója helyett ma már egyre inkább a gyerekek személyiségi jogainak megsértéseként tekintenek rá.
„Az emberek azt gondolták, hogy az iskolai bántalmazás normális viselkedés, és bizonyos értelemben még jót is tesz, építi a jellemet – magyarázta dr. Louise Arsenaeault, a londoni King’s College fejlődéslélektan professzora. – Nagyon hosszú időnek kellett eltelnie, mire a tudományos nézőpont is megváltozott, és a bullyingot mára egyértelműen veszélyes dologként tartjuk számon.” Ez a gondolkodásmódbeli változás arra ösztönzi a tudósokat, hogy egyre többféle bullying ellenes módszert vizsgáljanak meg, hogy az új stratégiákkal biztonságosabb és barátságosabb iskolai légkör vegye körbe a gyerekeket.
Begyulladt elme, begyulladt test
Ma már senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy az iskolai bántalmazás komoly kockázat rövid távon a gyermekek mentális egészségére nézve. Egyenes következménye a szorongás, depresszió és paranoid gondolkodás kialakulása. Míg ezen tünetek némelyike magától megszűnik, ha a folyamatos testi-lelki bántalmazás abbamarad, sok áldozatnál megmarad a nagyobb kockázat a mentális betegségek kialakulására. Egészen pontosan – ahogy az a Harvard Review of Psychiatry című orvosi szaklapban megjelent tanulmányból kiderült – egy nőnek, aki iskolai bántalmazás áldozata volt gyerekként, 27-szer nagyobb esélye van a pánikbetegség kialakulására felnőttként. A férfiaknál a gyermekkori bullying 18-szorosára növeli az öngyilkos gondolatok és öngyilkosság esélyét.
A bullying az emberek szociális életére is erős hatással van: sok áldozat számára nehéz az élet későbbi szakaszaiban is barátokat szerezni és sokkal kisebb az esély arra is, hogy tartós párkapcsolatot alakítsanak ki.
De kihat az iskolai bántalmazás a tanulmányi előmenetelre is, aminek gazdasági ára van. A bullying miatt általában rosszabb jegyeket kapnak az áldozatok, ezáltal rosszabb eséllyel indulnak a továbbtanulásban, majd munkakeresésben, ami azt jelenti, hogy rosszabb anyagi helyzetben lesznek, és nagyobb eséllyel válnak munkanélkülivé fiatal felnőttként és negyvenes éveikben, mint azok, akik nem voltak iskolai bántalmazás áldozatai.
Ha azt gondolnánk, hogy a bullying csupán mentális hatással van az áldozatokra, tévedünk. Arseneault kutatásai szerint a stressz, ami gyermekkorban a bullying miatt éri a testet, évtizedekre rányomja a szervezetre a bélyegét. Egy 50 éven át tartó követéses vizsgálat adataiból az derült ki, hogy a folyamatos iskolai zaklatás 7–11 éves kor között erősebb krónikus gyulladásos folyamatokat eredményez a szervezetben 45 éves korra. Ehhez más tényezők is hozzájárulnak természetesen – étrend, fizikai aktivitás, dohányzás –, ám nem szétválasztható a bullyingtól sem ezek megléte, hiszen az áldozatok gyakran rosszabb körülmények között élnek később, ahogy a társadalmi-gazdasági következményeknél láthattuk. A folyamatos gyulladás jelenléte viszont azért fontos, mert ez gyengíti az immunrendszer működését, hatással van a szervek működésére és olyan betegségek kialakulását idézheti elő, mint a diabétesz vagy a szív- és érrendszeri problémák.
Biztonsági háló
Ha ezeket mind összeadjuk, láthatjuk, hogy a bullying felszámolása nem csak morális szempontból fontos a gyermekek szenvedéseinek megszüntetéséért: hosszú távon az egész társadalom egészségesebb lehet tőle, a szó fizikai értelmében.
Az 1990-es években és a 2000-es évek elején még nem volt rendszerszintű kampány, ami a bullying problémájára felhívta volna a figyelmet. A tanárok – ha észrevették – esetleg büntették a viselkedést. Ám a felelősség a diákokon volt, jelentik-e a problémát, ami azt jelenti, hogy az esetek túlnyomó része rejtve maradt.
Az Olweus Bullying Megelőző Program az egyik legszélesebb körben vizsgált módszer. Egy svéd–norvég pszichológus, Dan Olweus fejlesztette ki, aki az elsők között kutatta a gyermekek áldozattá válását. A program alapja az a nézet, miszerint a bullying egyes esetei a szélesebb kultúra eredménye, mely eltűri az áldozattá tevést. Ennek megszüntetésére az egész iskolai ökoszisztéma átalakítását javasolta, hogy a rossz viselkedés többé ne legyen büszkeség.
„Az iskola minden egyes felnőtt dolgozójának alapvető bullyinggal kapcsolatos tréningre van szüksége, a büfében dolgozóktól a buszsofőrökön át a pedagógusig” – mondta Susan Limber, a dél-karolinai Clemson Egyetem fejlődéslélektan professzora.
Mint minden új dolog, az Olweus-program is a probléma felismerésével indul. Ehhez az iskolák egy kérdőívet töltetnek ki a diákokkal a tapasztalataikról. „Nagyon fontos, hogy tudjuk, mi zajlik pontosan az iskola falain belül, ez mutathatja meg, milyen erőfeszítésekre van szükségünk a bullying megelőzésére” – mondta Limber.
Az Olweus-program nagyon tisztán és érthetően megfogalmazott elvárásokat tartalmaz azzal kapcsolatban, mi az elfogadható viselkedés, és mik a következményei annak, ha valaki átlépi ezeket a határokat. „Nem szabad, hogy a szankciók meglepetésként érjék a gyereket – mondta Limber. – A felnőtteknek pozitív példaként kell elöl járniuk, akik sugározzák, mi a jó viselkedés, és zéró tolerancia az elfogadható a bántalmazás bármilyen formájával szemben. Fel kell tárni, az iskola mely szegleteiben fordul elő leggyakrabban bullying, és ezeket rendszeresen ellenőrizni kell a felnőtteknek.”
A program részeként az osztály szintjén a gyerekeknek rendszeresen beszélgetniük kellene az iskolai bántalmazás természetéről és arról, hogyan segíthetnek azoknak a társaiknak, akik az áldozatává váltak. A cél az, hogy a bullying ellenes üzenet mindennél erősebb legyen, végül ez a kultúra váljon az uralkodóvá az egész intézményben.
A módszert Limber és csapata több mint 200 pennsylvaniai iskolában tesztelte. Az eredményeik azt mutatják, hogy az Olweus-program eredményeként két év alatt kevesebb mint kétezer iskolai bántalmazásos eset történt az intézményekben, ugyanakkor érezhetően megváltozott az iskolások általános hozzáállása a bullyinghoz, beleértve az áldozatok felé tanúsított nagyobb empátiát is.
A meggyőző eredmények ellenére azonban egyelőre nagyon kevés országban alkalmazzák a skandináv bullying megelőző programot. „Tudjuk, hogy hatásos, és mégsem csináljuk” -–mondta a szakember.
Felnőni csak nagyon ritka esetben könnyű: a gyerekek tanulják, hogyan igazodjanak el a társas kapcsolatokban, és ez gyakran jár sérülésekkel, fájdalommal és csalódásokkal. Ám felnőttként sokkal jobb munkát végezhetünk abban, hogy megtanítjuk a gyerekeknek, mely viselkedés az, ami soha és semmilyen körülmények között nem elfogadható: nem hibáztatható senki más az iskolai bántalmazásért, csak maga a bántalmazó. Az ilyen leckének mélyreható eredménye lehet sok-sok generáció egészségére és boldogságára nézve.
Forrás: BBC Future Fotó: Getty Images
