Mindenkivel előfordult már, hogy leejtett egy kekszet, pizzát, csokit a földre, és még így is meg akartuk enni. Sőt, valószínűleg meg is ettük, főleg ha 5 másodpercen belül felkaptuk. De tényleg ehető az étel, ami leesett?
„Nem szeretem megmondani az embereknek, mit csináljanak – mondta Don Schaffner, a Rutgers Egyetem Élelmiszertudományi Tanszékének professzora. – Inkább elmondom, mi a tudomány álláspontja, és mindenki maga döntheti el, mit tesz. Tehát ha valamit leejtünk a földre, az kapcsolatba kerülhet kórokozókkal. És ha megesszük a kórokozókat, megbetegedhetünk.”
„Az öt másodperces – vagy tíz másodperces, hívjuk aminek szeretnénk – szabály nem ilyen egyszerű. Rengeteg dologtól függ: az étel típusától, a padló típusától és attól mennyire szennyezett a talaj.”
Érdekes azonban néhány mondat erejéig az öt másodperces szabály eredetét is megnézni. Senki sem tudja biztosan, de sokan úgy vélik, még a 13. századi mongol uralkodó, maga Dzsingisz kán mondta, hogy a padlóra esett étel addig ehető, míg ő annak látja. „Számos történelmi utalás található arra, hogy Dzsingisz kán a padlóról evett, és azt mondta: ha nekem elég jó, bárkinek elég jó” – mondta Paul Dawson, a Clemson Egyetem élelmiszer, tápanyag és csomagolástechnológia szakértője. Akkoriban az embereknek természetesen fogalma sem volt még a mikroorganizmusok létezéséről és működéséről, ahogy a betegségek eredetéről sem. Nem tudjuk tehát pontosan, honnan és kitől ered a mondás, ám a kultúránkban már mindenki ismeri és használja.
Egy 2006-os vizsgálatban megnézték, számít-e, hogy milyen hosszan hever egy étel a földön, több baktérium kerül-e rá, ha tovább marad lent. Három szalmonellával szennyezett padlótípust – kő, fa, szőnyeg – vizsgáltak kétféle ételre: bolognaira és kenyérre.
A kutatás eredményei szerint az számít, mennyire szennyezett a padló és milyen a felület. A szőnyegen gyűlt össze a legtöbb kórokozó, viszont nem adott át annyi baktériumot az ételnek, mint más felületek. A száraz, sima felületen hetekig képesek életben maradni a potenciális kórokozók.
2016-ban megvizsgálták ugyanezt görögdinnyével, kenyérrel, vajas kenyérrel és gumicukorral is acél-, kő-, fa- és szőnyegpadlón, kevesebb mint 1, 5, 30 és 300 másodpercig hagyva rajta az ételt. A legtöbb kórokozó a görögdinnyére, a legkevesebb a gumicukorra került át. A hosszabb idő valóban számított, de maga a beszennyeződés a másodperc törtrésze alatt megtörténik.
Az étel nedvességtartalma az egyik legfontosabb tényező tehát, mindegy milyen felületről van szó. „A baktériumoknak nincs lába, megfelelő közegre, nedvességre van szükségük ahhoz, hogy mozogjanak – mondta a szakember. – A száraz ételek kevesebb kórokozót szedhetnek össze, ám még mindig elegendőt ahhoz, hogy megbetegítsenek.”
Ha a padló tiszta, nincs ami átkerüljön az ételre. Ha szennyezett, akkor akár hetekig is tanyázhatnak rajta a baktériumok. „Nincs olyan, hogy biztonságos mennyiség, ha baktériumokról van szó” – tette hozzá a szakember.
Forrás: The Huffington Post Fotó: Unsplash
