Fontos lépés lehet afelé, hogy úgy érezzük, képesek vagyunk tenni a környezetünk megóvásáért, ha felismerjük, milyen félreértések övezik a fenntartható életmódot. Mutatjuk a nyolc leggyakoribb fenntartható élettel kapcsolatos mítoszt, és néhány hasznos tippet, hogyan fogjunk hozzá.
A fenntartható termékek nem működnek olyan jól
Persze, a bambusz fogkefe komposztálható, de valóban ugyanolyan jól tisztítja a fogunkat, mint a műanyag? Az aggodalom jogos. Ha egy olyan terméket vásárolunk, melyet nem szeretünk, igaziból nem teszünk jót a bolygónknak sem. A jó hír, hogy a fenntartható termékek, kozmetikumok és tisztálkodószerek skálája az egyik legdinamikusabban növekvő szegmense a gazdaságnak, a márkák pedig újabbnál újabb dolgokkal rukkolnak elő. Időbe telhet megtalálni azt, amivel elégedettek vagyunk, de legyen szó a hatásos takarítószerről vagy szempillaspirálról, egyre könnyebben találhatunk fenntartható alternatívákat a korábbi kedvenceink helyett.
A „tiszta” vagy „természetes” egyenlő a fenntarthatóval
Ha szeretnénk környezetbarátabb módon élni, igyekszünk úgy megválasztani a felhasznált termékeinket, hogy azok ne tartalmazzanak olyan összetevőket, melyek árthatnak a bolygónknak. Fontos azonban tudatában lenni, hogy a tiszta vagy természetes címke nem feltétlenül jelenti azt, hogy valami fenntartható vagy környezetbarát.
A termék csomagolása, a szállítás módja és általánosságban a gyártó elkötelezettsége a fenntarthatóság felé mind javíthat vagy éppen ronthat az összképen. Például ha valamiről azt állítják természetes, de műanyagba csomagolják vagy elemmel működik, inkább válasszunk mást, ha valóban fenntarthatót akarunk.
A fenntarthatóság drága
A műanyagmentesség és az okos döntések a vásárlásokban persze csökkenti a környezetre gyakorolt hatást, ám tartsuk szem előtt mindig, hogy a fenntarthatóság célja az, hogy kevesebbet fogyasszunk. Ha azért dobunk ki valamit, hogy újat vegyünk helyette, azzal tulajdonképpen rosszabbat teszünk a környezetünknek, mintha tovább használnánk a régi, műanyag tárolókat. A legjobb az, ha addig használunk valamit, amíg csak lehet.
Nem kell letekernünk a termosztátot, amikor elmegyünk otthonról
A tudatosság otthonunk energiafelhasználásával kapcsolatban nagyon egyszerű, mégis elengedhetetlen eleme a fenntartható életmódnak. Ebben a termosztátunknak központi szerepe van. Valószínűleg mindenki hallotta már azt a bölcselkedést, miszerint rossz lejjebb állítanunk a termosztátot, ha elmegyünk otthonról, főleg huzamosabb időre, mert utána több energiára van szükség, hogy visszamelegítse a lakást a megfelelő hőmérsékletre.
Valójában ez hatalmas tévedés. Lehet, hogy energiába kerül, hogy a lakásunk újra meleg legyen, de még mindig kevesebbe, mintha napokig ment volna feleslegesen a fűtés (vagy a hűtés).
Az ablakcserével energiát spórolhatunk
Ha az ablakaink régiek és szelel az illesztéseknél, hajlamosak vagyunk azért kicseréltetni azokat, mert azt gondoljuk, hogy energiát takaríthatunk meg. Ám ez is csupán mítosz. Az ablak nagyon kicsi felületet tesz ki az egész házat vagy lakást tekintve, így nincs különösebb hatással az energiamegtakarításra. Sokkal hasznosabb először a falak szigetelése, és ha még mindig szükséges, ezután következzenek az ablakok.
Sokkoló környezetvédelmi dokumentumfilmek inspirálnak minket a fenntarthatóságra
Sok filmrendező ösztönöz minket arra, hogy tegyünk többet a bolygóért, hiszen minden apró lépéssel előbbre vagyunk. A környezetünkről szóló alkotások nyers képsorai talán sokként hatnak, de megfoghatják a kezünket, és elvezethetnek minket a jövőbe, hogy pozitív változásokat hozzanak az életünkbe.Az újrahasznosítható fenntartható is
Persze, az újrahasznosítható dolgok újrahasznosítása rengeteg szeméttől menti meg a szeméttelepeket, ahol csak halmozódna tovább. Ám attól, hogy valamit újra lehet hasznosítani, még nem feltétlenül történik ez meg. A legtöbb ország újrafeldolgozási infrastruktúrája túlterhelt, így nem képes minden oda küldött szemét újrahasznosítására. A legjobb megoldás tehát ebben az esetben is az lenne, ha kevesebbet fogyasztanánk.
Az üveg mindig jobb, mint a műanyag
Ha megkérdezünk valakit, nagy valószínűséggel azt válaszolja, hogy az üveg sokkal jobb alternatíva, mint a műanyag, nem olyan káros a környezet számára. Sokkal nagyobb eséllyel használunk újra vázaként egy üveget, nem termel mikroműanyagot és végtelenszer újrahasznosítható. Azonban nem tökéletes az üveg sem. Sokkal nehezebb, mint a műanyag, könnyebben törik, ami azt jelenti, sokkal több energiára (fosszilis energiára) van szükség ugyanannyi darab üvegtermék szállításához, mintha műanyag lenne. Mi lehet még jobb? Az alumínium: könnyű, kevésbé törik és szintén végtelenszer újrahasznosítható.
A fenntarthatóság mindent vagy semmit
Az egyik legnagyobb gátja a fenntarthatóságnak, ami sokakat visszatart attól, hogy a környezetbarátabb életmód ösvényére lépjenek, hatalmas félreértés csupán. Nincs olyan, hogy tökéletes fenntarthatóság, a tökéletesség sem fenntartható. Inkább tegyenek sokan tökéletlenül a fenntarthatóságért, mint kevesen tökéletes öko élharcosként.
Ahelyett, hogy lelkiismeret-furdalásunk van amiatt, hogy nem fenntartható az életmódunk, kezdjük apró lépésenként, ami még belefér a családunk életébe, költségvetésébe, értékrendjébe, és koncentráljunk arra, amit elérünk. A bolygónk szempontjából is sokkal gyümölcsözőbb, ha erre fókuszálunk, és nem arra, amit nem tudunk. Még.
Forrás: Apartment Therapy Fotó: Canva
Olvass tovább!
Siker határokon túl: Szász Eszter márkamenedzser és fenntarthatóság-kutató
Dizájn, divat, film, fenntarthatóság, társadalmi projektek, brand management – mindez Düsseldorfból. Szász Eszter ma már Németországban él, de továbbra is számos ponton kapcsolódik Budapesthez. Cikksorozatunk új részében Eszter többek között szociális érzékenységről, fenntarthatóságról és a német viszonyokról is mesélt nekünk.
