Sokkoló környezetvédelmi dokumentumfilmek inspirálnak minket a fenntarthatóságra

2021. október 25. |

Talán nem véletlen, hogy a környezetvédelmi dokumentumfilmek népszerűsége az egekbe ugrott az elmúlt időben: minden eddiginél súlyosabb éghajlati válsággal nézünk szembe és muszáj változtatnunk ahhoz, hogy a Földet úgy adhassuk tovább a következő generációknak, ahogy azt mi is megkaptuk. Sok filmrendező ösztönöz minket arra, hogy tegyünk többet a bolygóért, hiszen minden apró lépéssel előbbre vagyunk. A környezetünkről szóló alkotások nyers képsorai talán sokként hatnak, de megfoghatják a kezünket, és elvezethetnek minket a jövőbe, hogy pozitív változásokat hozzanak az életünkbe.

We the Power – The Future of Energy is Community-Owned (Mi, a hatalom: Az energia jövője közösségi tulajdon)

Ez az egyik legújabb dokumentumfilm, ami az éghajlatváltozásra összpontosít. Azokat az úttörő közösségi kezdeményezéseket követi, amik visszaveszik a hatalmat a nagy energetikai cégektől, hogy a helyiek kezébe adják. Megmutatja a közösségi cselekvés valódi erejét, és azt, hogy a közösségi energia hogyan képes a környezet javát szolgálni, és egészségesebb, pénzügyileg stabil közösségeket építeni. A film a lokális összefogásokat mutatja be a németországi Fekete-erdő mélyétől az ősi spanyolországi Girona utcáin át a londoni háztetőkig.

Artifishal

A peszketáriánus étrendről gyakran gondolják, hogy jobban kíméli a környezetet, mintha mindenféle húst fogyasztanánk. Mindeközben azonban elfeledkeznek a globális halászati ipar hatásáról. Az Artifishal a túlhalászat hatásait vizsgálja, és azt, hogy a tenger gyümölcsei iránti rajongásunk hogyan pusztítja a felszín alatt vadon élő állatokat egy csendes-óceáni szigettől kezdve a norvég a fjordokig. Ahogy a készítők mondják: „a kihaláshoz vezető út jó szándékkal van kikövezve”.

Holnap (Tomorrow)

Két francia filmrendező, Mélanie Laurent és Cyril Dion különös bizakodással tekintenek a mai kihívások felé. Az oktatás, a mezőgazdaság, az energia és a gazdaság jelenlegi normáinak kreatív alternatíváit keresve arra törekszenek, hogy inspirálják az embereket a lokális változtatásokra. A két készítő, akik észrevették környezetünk hanyatlását, dokumentálják és ráirányítják a figyelmet azokat az emberekre és közösségekre, akik újjáalkotják a jövőnket és egy etikusabb, fenntarthatóbb világért dolgoznak.

Forrongó jég (Ice on Fire)

Leonardo DiCaprio narrálja a HBO filmjét, felhívva a figyelmet a tömeges kihalás lehetőségére, amelynek elindítói a jégtakarók olvadásakor levegőbe szivárgó sarkvidéki metángázok lehetnek. Ez egy „kezdőkne”” szóló útmutató egy potenciális katasztrófához, melyben a készítők olyan technológiák keresésére indulnak, amik megfordíthatják a légkörbe szivárgó CO2 okozta károkat.

The Ivory Game (Az elefántcsont játék)

Nem titok, hogy az elefántcsont évek óta nagy üzlet. Ám míg sok ország betiltotta behozatalát és kereskedelmét az afrikai elefántpopulációra gyakorolt pusztító hatása miatt, Kínában továbbra is a jólét szimbóluma maradt. A Netflix filmjének inkognitóban lévő filmrendezői beszivárogtak ebbe a zavaros világba, hogy dokumentálják a kereskedelmet tápláló, mélyen gyökerező korrupciót.

Chasing Coral

A korallzátonyok riasztó sebességgel tűnnek el. Van, amelyik visszahúzódik, míg mások kifehérednek a Föld egyre jobban felmelegedő vizeiben. A Netflix dokumentumfilmjének tudósai, búvárai és fotósai meg vannak győződve arról, hogy a mélység titkainak feltárásával kiderülhet, mi vár az óceánok egészségére.

Faces Places (Arcélek, útszélek)

A világhírű francia filmrendező, Agnes Varda legújabb alkotása egy nagyon érzelmes és erőteljes lenyomat az emberiségről. Bájos, felemelő és mégis radikális. Az alkotó a kameráján keresztül szépen és meghatóan beszél a művészet, az öregedés és az emberiség átformáló és radikális erejéről. A 2017-es cannes-i filmfesztivál Aranyszem-díj nyertesének legfőbb üzenete, hogy az emberek és a bolygó szolgálata valódi művészet.

RiverBlue

A kanadai természetvédő, professzor és evezős, Mark Angelo hároméves folyami útra indul a Föld körül, hogy dokumentálja a divatipar által okozott károkat a világ vízellátásában. A ruhagyártásból származó mérgező vegyi anyagok a folyókba és a tengerekbe kerülnek, így nagy a kockázata annak, hogy elpusztítja a vízi élővilágot a az emberiség fast fashion-függése.

Anthropocene: The Human Epoch (Antropocén: Az ember kora)

Az emberek szó szerint átszabták a rendelkezésre álló teret, hogy elegendő helyük legyen. Az általunk alkotott tájak utat engednek a tudósoknak, akik azzal érvelnek, hogy bolygónk felszínének szerkezete olyan mélyen megváltozott, hogy már nem ugyanabban a geológiai korszakban élünk, mint nagyszüleink. A képsorok tízéves kutatás eredményei, így mi is láthatjuk, hogy a világ visszafordíthatatlanul megváltozott.

The River and The Wall (A folyó és a fal)

A film alaptémája uralta az Egyesült Államok közbeszédének utóbbi néhány évét: egy fal a mexikói határ mentén. Három texasi, egy New York-i ornitológus és egy brazil bevándorló 1200 mérföldes hegyi kerékpár-, ló- és kenuútra indul a Rio Grandén, hogy dokumentálja az amerikai-mexikói határt a két országot elválasztó fal építése előtt, és megvizsgálja annak a bevándorlásra, közterületekre, vadvilágra, a földtulajdonosokra és a határbiztonságra gyakorolt hatását. A három hónapos utazás során a csapat találkozik kongresszusi képviselőkkel, bevándorlókkal, határőrökkel, vadbiológusokkal, állattartókkal, gazdákkal és a határ mindkét oldalán élő emberekkel, hogy meggyőződjenek róla, valójában hová is kerül a fal, és milyen hosszú távú hatásai lesznek.

Olvass tovább!

Forrás: Euronews, Marie Claire UK

Fotó: Unsplash

Szólj hozzá te is!

Még több Kultúra