A pontos diagnózis felállítása nem egyszerű, hiszen a két állapot tünetegyüttese meglehetősen hasonló. Ide tartozik például a levertség, folytonos kimerültség, az üresség és a kilátástalanság érzése vagy az egyre csökkenő érdeklődés olyan témák, hobbik iránt, amelyek iránt korábban lelkesedtünk. De miben mutatkozik meg a különbség a depresszió és a kiégés között? És akármelyikkel van is dolgunk, mi a teendő? Hogyan javítsunk a helyzeten?
A kiégés legtöbbször konkrétumhoz, gyakran munkához vagy valamilyen stresszes, megterhelő időszakhoz, élethelyzethez kötődik, ilyen lehet például a túlhajszoltság a munkahelyen vagy gondoskodás egy beteg családtagról. Lassan jelentkezik és fokozatosan növekszik, „terjed szét” bennünk, és egyre erősebben uralkodik el rajtunk, emiatt általában nem vesszük észre, ha a kiégés felé tartunk, egészen addig, míg el nem érjük a kapacitásunk csúcsát. Ezen a ponton elengedhetetlen, hogy pihenjünk, kilépjünk abból, ami a kiégést okozza.
Mik a kiégés tünetei?
- a düh és szomorúság gyakori, sokszor indokolatlan érzése
- fáradtság, energiahiány
- reménytelenség vagy tehetetlenség érzése
- levertség
- alvászavarok – inszomnia vagy hiperszomnia
- csökkent koncentrációs képesség
- határozatlanság
- feszültség vagy szélsőséges érzések
- étvágy megváltozása
- cinizmus
- eltávolodás vagy elszakadás érzése
- csökkent motiváció
- rossz közérzet, ideértve az emésztési problémákat, a fogcsikorgatást, a fejfájást
A felsorolt általános tünetekhez Jed Turnbull New York-i pszichoterapeuta hozzáteszi, a kiégésnek egyénenként eltérő formái lehetnek, de szinte minden esetben jellemző a túlterheltség, a stressz, a kevés energia, a munkával kapcsolatos negatív érzések és a nehéz összpontosítás. Érdemes feltenni magunknak a következő kérdéseket, ha úgy érezzük, kiégést tapasztalunk magunkon: folyamatosan kimerült vagyok? Nehezen találok örömöt a munkámban és a hobbijaimban? Úgy érzem, állandó nyomás alatt vagyok? Visszahúzódó vagyok, ha szociális tevékenységekről van szó? Alvászavarokkal küszködök?
Depressziós vagyok?
„Ugyan a depressziónak és a kiégésnek sok hasonló tünete van, a kiváltó okok egészen mások. A kiégés gyakran munkához, de legalábbis valamilyen jól megfogható, konkrét időszakhoz köthető, ezzel szemben a depresszió mögött számos más tényező állhat, például a genetika, negatív vagy traumatikus életesemények” – állítja Vivian Oberling klinikai szakpszichológus.
Ha véget vetünk valamilyen stresszforrásnak – tegyük fel, otthagyjuk a munkánkat, amit nem élvezünk vagy túl sok feszültséggel jár –, és ezt követően hatalmas megkönnyebbülést és rohamosan javuló közérzetet tapasztalunk, nagy valószínűséggel kiégés állt a háttérben. Ha viszont depresszió, akkor egy adott stresszes élethelyzet megszüntetése nem feltétlenül jár a tünetek enyhülésével, ez esetben kezelés nélkül nem garantált a javulás, hiszen vannak, akik genetikailag hajlamosak a depresszióra. Így ha a vélt problémaforrás megszüntetése sem hoz javulást, fontos, hogy keressünk fel szakembert, aki segít nemcsak abban, hogy milyen kezelést kezdjünk el, de abban is, hogy megértsük, mi zajlik bennünk.
A depresszió kezelése többnyire három területet foglal magában: az életmódváltást, beszédterápiát és gyógyszeres kezelést. Nem minden esetben van szükség ezek közül mindháromra, de azoknál, akik klinikai diagnózisuk szerint depresszióval élnek, általában e három kezelés egyvelege a leghatékonyabb. Sokan vannak viszont, akik nem akarnak gyógyszert szedni, és ők csak a terápiát és/vagy az életmódváltást vetik be a javulás érdekében. Az viszont elengedhetetlen, hogy elhúzódó tünetek esetén keressünk fel egy szakembert, aki segít a hatékony kezelés megtalálásában.
Szerző: Németh Míra gyakornok Forrás: Popsugar Fotó: Getty Images
