50/30/20
Ez a szabály Elizabeth Warren szenátor és lányának kedvenc módszere, mellyel a munkásosztálybeli családoknak kívántak segíteni a pénzük beosztásában, de hamar a tehetősebbek is felfedezték maguknak ezt a spórolási technikát. A módszer alapján az összbevétel körülbelül 50%-át fordíthatjuk a kötelező kiadásokra, például lakbérre, rezsire, étkezésre, iskolára. A kereset 30%-át lehet azokra a dolgokra költeni, amik nem létszükségletek, de növelik az életminőséget, például ilyenek a hobbik, a szépségápolás és a szórakozás. A maradék 20% megy megtakarításnak, akár vésztartalék, akár nyugdíjtakarék vagy egyéb befektetés formájában. Az 50/30/20 arány általánosításokon alapul, inkább irányadóként értelmezhető, hiszen például lehet, hogy a bevétel több mint 50%-át vagyunk kénytelenek minden hónapban kötelező kiadásokra fordítani.
Kiadásvezetés
Ennek a régi módszernek a lényege már benne foglaltatik a nevében: a kiadásvezetés ténylegesen azt jelenti, hogy a nagyobb összegű kiadásokon túl a párszáz forintos tételeket is kivétel nélkül feljegyezzük aprólékosan. Akár egy Excel-táblázatban, akár a kockás füzetben, akár egy menő pénzügyi applikációban is megtehetjük mindezt. A módszerhez egyébként 2022-ben mindezek sem feltétlenül szükségesek, több bank applikációja is kategóriákra és hónapokra bontja a kártyás fizetéseinket – ha nem szoktunk igazán készpénzt költeni, akkor ez is szuper a kiadásvezetéshez. Ez a módszer kendőzetlenül szembesít minket a havi kiadásainkkal, amiből különféle konklúziókat tudunk levonni, majd akarva-akaratlanul is tudatosabbá válni a pénzügyeinket illetően.
Aprópénz-gyűjtés
Klasszikus, de még mindig működő módszer, hogy a készpénzes fizetések után készhez kapott aprót ne tároljuk a pénztárcánkban, hanem gyűjtsük egy üvegben, így nemcsak könnyebb lesz a tárcánk, de észrevétlenül és hamar megspórolhatunk egy kis pénzt. Persze idővel eljön majd az a pont, hogy el kell vinni beváltani az érméket, de ez legyen a legnagyobb gond! Hasonló trükköt osztott meg a követőivel egy detroiti blogger, Aimee Spencer Tiemann is, akinek a legjobb barátja az úgynevezett 5 dolláros módszerrel szedett össze 4000 dollárt, azaz másfél millió forintot egy év alatt. Az volt a szabálya, hogy mindig, amikor 5 dolláros bankjegyet kapott – akár borravalóként, akár visszajáróként stb., akkor arra úgy tekintett, mintha nem is lenne, majd otthon betette egy gyűjtőládába. Spencer barátja játékként fogta fel az 5 dollárosok gyűjtését, mégis látható összeget sikerült így megspórolnia. Ha nem használunk annyi készpénzt, hogy a módszer számunkra is hasznos legyen, akkor sincs veszve minden: egyes banki appokban szintén beállítható, hogy a tranzakciókat kerekítse mindig felfelé, és a különbözetet tegye el egy malacperselyhez hasonló gyűjtőszámlára.
Zéró alapú költségvetés
A módszer lényege, hogy az összes bevételünk és az összes kiadásunk között tegyünk egyenlőség jelet. Ezáltal előre meghatározzuk, hogy mennyit mire szeretnénk kiadni a hónapban – a megtakarítással együtt. A nulla alapú költségvetéssel előre kell megtalálnunk a helyét minden egyes forintunknak, így hatékonyan tudunk spórolni és tudatosítani a költségeink megoszlását. Előnye, hogy a módszerben nincsenek kallódó forintok vagy éppen hónap végi adósságok, addig kell kozmetikázni a két oldalt, míg pontosan annyi fogy el, amennyi a bevételünk.
Borítékmódszer
A hónap elején címkézzünk fel borítékokat – vagy virtuális borítékokat – kategóriákkal (élelmiszer, egészség, iskola, autó, hitel stb.) és rá szánt összegekkel. Fontos, hogy csináljunk külön borítékot a megtakarításoknak és esetleg a váratlan kiadásoknak is. A borítékmódszer lényege, hogy csak az adott borítékból költhetünk a hónap során, a maradékot (ha van ilyen) akkor hagyjuk a borítékban, később, nagyobb kiadáshoz még jól fog jönni, és a következő hónapban az előző hónap tanulságai alapján újratervezhetjük a borítékok elosztását.
Forrás: U.S. News, Marie Claire, Joy Fotó: Getty Images
