„Amikor négy éves voltam, a kórházban ittam meg az első pohár tejemet. A kezembe volt kötve az intravénás gyógyszerhez a kanül, hogy vészhelyzet – súlyos allergiás reakció – esetén azonnal beadhassák az életmentő gyógyszert” – kezdte történetét Isabelle, akinél rengeteg étellel kellett ugyanazon az úton végigmenni, mint a tehéntejjel, melyre egészen pici kora óta allergiás volt. „Először csak egy csepp tejet adtak a nyelvemre. Ezt követte egy korty, majd egy egész pohár. Rendszeresek voltak a hasonló kísérletek, és gyakran volt hányás és kiütés a vége, de szerencsére semmi komolyabb.”
Isabelle 7 éves korára nőtte ki a tejallergiát. „Még ma sem tudok úgy meginni egy pohár tejet, hogy ne legyen hányingerem, ez azonban valószínűleg pszichés, egyszerűen összekapcsolódott az íz a rosszulléttel örökre.”
Isabelle nem csak a tejre, a tojásra és az olajos magvakra is allergiás volt gyerekkorában. „Visszanézve számos intő jel volt, ami arra utalt, hogy ételallergia alakul ki nálam. A családomban korábban is előfordult ilyen, de súlyos ekcémám is volt kisbabaként, amiről ma már tudjuk, hogy az allergiás hajlamra utal.”
Isabelle-nek szerencséje volt, soha nem kapott anafilaxiás rohamot, amikor az allergén anyag az immunrendszert sokkos állapotba taszítja és súlyos, életveszélyes tüneteket – fulladást, hányást, gyenge pulzust – okoz. „Csalánkiütésem lett, hasi görcsök, torokviszketés jelentkezett, ha tejterméket vagy tojást ettem. Egyszer véletlenül megkóstoltam egy kevés földimogyorót, amitől nagyon erősen hánytam és hasi görcseim lettek, de a kórházat szerencsére megúsztam.”
Mivel az 1990-es években még nem nagyon voltak alternatívái a tejtermékeknek, Isabelle gyermekkorában kimaradt a születésnapi tortázásból, nem ehetett sajtot és csokoládét sem. Bár nem tűnik nagy lemondásnak – sokan önként vállalják, hogy nem esznek ezekből a finomságokból -, ám az ételallergia azért más. Ez azt jelenti, hogy már egészen kis adag az adott ételből potenciális veszélyt jelent. Aki maga is szenved ettől, vagy ismer olyat, akinek ételallergiával kell élnie, tudja: komoly hatással van az életminőségre és a mentális egészségre a gyerekek és családjuk esetében is a betegség. Bár az elmúlt 20 évben jelentősen csökkent az ételallergia miatti halálozások száma a fejlett világ országaiban, még mindig előfordulnak olyan esetek időről időre, amikor végzetes kimenetelű az anafilaxiás sokk.
„Én szerencsés voltam, a háromból két ételallergiámat – a tojást és a tejterméket – kinőttem, így ma már ezek nincsenek hatással az életemre. De az allergia miatti aggódás még ma is a mindennapok része rengeteg gyerek és szülő számára, ami súlyos szorongást és stresszt okoz” – mutatott rá Isabelle.
Az orvosi irányelvek is változtak az elmúlt évtizedekben. A szakemberek a teljes tiltás helyett azt javasolják a szülőknek, minél előbb, már a hozzátáplálás elején vezessék be a potenciális allergéneket a gyermekük étrendjébe. De valóban megmentheti a jövő generációit ez a stressztől és az ételallergiák veszélyeitől? És segíthet, hogy a már kialakult ételallergia se legyen annyira súlyos?
Terjedő allergia
„Az allergiás gyerekek száma meredeken emelkedik az iparosodott országokban” – jelentette ki Dr. Kadi Nadeau, a Stanford Egyetem Allergia- és Asztmakutató Intézetének igazgatója, gyermekgyógyász professzor, egyenesen járványnak nevezve az allergiát.
Az allergia a leggyakoribb krónikus betegség a gyerekek körében, a fejlett világ országaiban – köztük Magyarországon is – a gyerekek átlagosan 40 százalékát érinti. Ebből az ételallergia 3,9-8 százalékot érint. Ennek csaknem 10 százalékát teszi ki a leggyakoribb ételallergia, a tojás és a földimogyoró.
„Az egyik legnagyobb változás azon túl, hogy egyre gyakoribb az ételallergia, hogy nem csak a tejre, tojásra vagy földimogyoróra jelentkeznek a panaszok, hanem a búza, szezám és a fán termő csonthéjasokra (mandula, dió, pekándió, pisztácia, törökmogyoró) is” – mondta Nadeau.
Hogy lesz allergiás egy gyerek?
„A gyerekek nem születnek allergiásnak” – mondta Dr. George Du Toit, a londoni King’s College gyermekgyógyász allergológus professzora. „Ugyanakkor a genetikai hajlam miatt kifejlődhet a kisbabáknál az allregia egy ponton. Ha mindkét szülő allergiás, a gyerekeknek 60-80 százalék esélye van az allergiára, szemben azzal az 5-15 százalékkal, ami annak a gyereknek a kockázata az allergiára, akinek egyik szülője sem allergiás.”
„Nincs semmi olyan dolog a várandósság alatt, ami kiváltaná az ételallergiát. Nagyon fontos, hogy az anyák ennek tudatában legyenek.”
„Mit csináltam rosszul? – kérdezik nagyon gyakran anyák, azt gondolva, hogy a terhesség alatt történhetett valami. De semmi ilyesmi összefüggést nem mutatott ki a tudomány” – mondta Nadeau.
„A születés utáni első hetekben és hónapokban váltják ki a környezetben található allergiének az antitestek fejlődését. A bőrön át történik az ennek való kitettség” – folytatta az allergológus. „Abban a pillanatban, amikor az idegen test a bőrhöz ér, még ha mikroszkopikus szinten is csupán, az allergia pályái aktiválódnak, és élethosszig elraktározódik az immunrendszer memóriájában.” Emiatt lehet az, hogy egy gyereknél akár a földimogyoró porral való belélegzése vagy egy másik ember kezéről az övékre kerülő részecskék kiváltják az allergiás rohamot úgy is, hogy nem eszi meg a mogyorót. „Mire először mogyorót esznek, már allergiások.”
Az ekcémás gyerekek, akiknek a bőre száraz, repedezett és viszket, különösen veszélyeztetettek lehetnek az ételallergia szempontjából. „Mivel a bőrükön mikroszkopikus lyukak vannak, könnyebben a testükbe kerülhetnek a részecskék. Különösen az arcon, nyakon, karokon és lábakon jelentkező súlyos ekcéma jelezheti azt, hogy egy gyerek ekcémás lesz” – Du Toit.
A bőrrel kezdődik
Az ekcémás csecsemőknek hatszor akkora esélye van a tojásallergiára és tizenegyszer akkora a földimogyoró allergiára egy éves kor előtt, mint annak a babának, aki nem ekcémás. A fejlett világ országaiban ötből egy kétéves kor alatti gyerek ekcémás. 1960. óta megháromszorozódott az ekcémás és allergiás náthában szenvedő gyerekek száma.
A tudósok is értetlenül állnak egyelőre a jelenség előtt, ám Nadeau szerint a növekedésben szerepe lehet a mosószereknek és a fertőtlenítőnek, illetve a növekvő – dohányzás, kipufogógázok és ipari termelés miatti – légszennyezettség is szerepet játszhat. A mosószerek olyan enzimeket tartalmaznak, melyek romboló hatással vannak a bőr védőrétegére. „A mosószerek egyre koncentráltabbak és a ruháink tényleg nagyon tiszták is, ám sajnos a bőrünket is lerombolja.”
„Az én legerősebb javaslatom az lenne, hogy a szülők mindig mossanak kezet, mielőtt bekrémezik a gyerekeik testét” – javasolta Dr. Helen Brough, az Evelina London Gyermekkórház gyermek allergológus főorvosa. „Nem csak baktériumok lehetnek ugyanis a kezünkön, hanem mogyoró, tojás vagy szezámmaradványok is. Az is fontos lenne, hogy ne nyúljunk kézzel a krémek edényébe, spatulával kanalazzuk a gyermek bőrére, mielőtt elkenjük.”
Új tanács
Egy átfogó kutatás nyomán az Amerikai Gyermekgyógyászok Társasága azt javasolta, hogy minél korábban ismertessék meg a szülők gyermekeikkel a földimogyorót. 2017-ben az erre ideális életkort 4-6 hónapos korban határozták meg a súlyos ekcémával vagy tojásallergiában szenvedő, 6 hónapos korban a közepes vagy enyhébb ekcémában szenvedő gyerekeknél.
A szülők természetesen nem nyugodtak, amikor azt mondják, hogy a kisbabának földimogyorós ételt adjanak, különösen ha a családban előfordult súlyos ételallergia. „Ha ez a helyzet, célszerű előbb bőrtesztet végezni, olyan helyen, ahol azonnali orvosi ellátásra van lehetőség. Ugyanakkor egy éves kor alatti gyerekeknél az anafilaxiás sokk esélye nagyon alacsony” – mondta Dr. Maeve Kelleher, a Londoni Imperial College gyermek allergológusa. „Sokkal valószínűbb, hogy náluk más allergiás tünetek, mint például csalánkiütés vagy hányás jelentkezik. Amikor a gyermek idősebb, az immunrendszere már sokkal összetettebb, így nagyobb az esély az anafilaxiás rohamra is.”
„Fontos, hogy a szülők tudjanak arról, van egy ablak, amikor a tolerancia még felépíthető, nagyjából 4-11 hónapos kor között.”
„A szülőknek minél több étellel kell ekkor megismertetniük a gyereküket, különösen ha ekcémában is szenved” – mondta Du Toit. „Nagyon ritka, ha csak egyféle ételre allergiás valaki, általában kiderül egy sor más ételről is hasonló. Ha egyről tudunk, az óra már ketyeg, és az ablak elkezdett bezáródni. Amikor a kisbaba eléri az egy éves kort, általában már túl késő, és az allergia kialakult.”
Kinőhető az allergia?
„Én szerencsésen kinőttem a tej és tojásallergiát, de továbbra sem ehetek olajos magvakat” – mondta Isabelle. Ez szintén gyakori. Nagyjából a gyerekek 80 százaléka kinövi a tej vagy tojásallergiát, ám a magvaknál ez csak 20 százalék.
„A tej, tojás, búza és szója problémája általában megoldódik gyermekkorban, ugyanakkor az utóbbi évtizedben ez lassabb, mint korábban. Sok gyerek még öt évesen is allergiás ezekre” – mondta Buffordr. „A földimogyoró, fákon növő olajos magvak, hal és kagylóallergia általában élethosszig tart. Ám még ezeken is segíthet az immunterápia.”
A szakemberek még csak most kezdik sejteni, hogyan kezelhető hatásosan az allergia, és hogyan működhet a megelőzése. Viszont ez azt jelentheti, hogy az elkövetkező generációk gyermekei már gondtalanul élvezhetik a szülinapi partikat és iskolai bulikat anélkül, hogy rosszul kelljen érezniük magukat, szüleiknek pedig a rejtett allergének és a súlyos anafilaxiás sokk miatt kelljen aggódniuk.
Forrás: BBC Future Fotó: Unsplash, Getty Images
