- Aki a második emelet felett lakik egy lift nélküli házban, tudja, hogy a lépcsőzés nem mindig fenékig tejfel.
- Nem könnyebb attól sem felmászni a lépcsőkön, ha kifejezetten edzettek vagyunk és alapvetően jó az állóképességünk.
- Miért érezzük úgy, hogy lépésről lépésre, fokról fokra egyre nehezebbek a lábaink és kapkodjuk a levegőt?
A lépcsőzés annak sem feltétlenül könnyű, aki rendszeresen sportol. A rossz fizikai állapot jele lenne, ha elfogy a levegőnk két emelet után? Jó hír, hogy nem feltétlenül annak a jele, ha nehezen lépcsőzünk, hogy nem vagyunk egészségesek.
A lépcsőzés nagyon intenzív edzés
Aimee Pearce személyi edző hívta fel arra a figyelmet, hogy „amikor lépcsőn megyünk fel, a lábizmainkat arra használjuk, hogy az egész testünket a gravitáció ellenében mozgassuk. Ehhez rengeteg energiára van szükségünk, amihez oxigént éget el a szervezetünk. Ahogy lépcsőzünk, a szívverésünk egyre gyorsul. A megnövekedett pulzus gondoskodik arról, hogy több oxigénben gazdag vér áramoljon az izmainkhoz. Emiatt fogyhat el a levegőnk, különösen, ha nem vagyunk hozzászokva.”
A személyi edző azt is elmondta, mely izmainkat használjuk a lépcsőzéshez:
- farizmokat
- törzsizmokat
- karizmokat.
A karizmokat ráadásul máshogy kell dolgoztatnunk lépcsőmászás közben, mint gyalogláskor. Arról nem is beszélve, hogy „lépcsőzéskor a rövidrostú izmokat kell használnunk, amiket a gyors és erőteljes mozgást biztosítják. Ráadásul sokszor hosszú ideig, mire felérünk a harmadik, negyedik emeletre” – magyarázta a személyi edző. Logikus tehát: minél több lépcsőt kell megmásznunk, annál kimerültebben érünk fel.
Ha elfogy a levegőnk a lépcsőzéskor, azt jelzi, hogy nincs rendben velünk valami?
Jó hír: nem feltétlenül jelenti azt, hogy baj van velünk (vagy az egészségünkkel), ha nehezen bírjuk a lépcsőzést vagy rossz az állóképességünk. „A légszomj a lépcsőzés közben természetes következmény, függetlenül attól, rendszeresen edzünk-e vagy sem” – mondta a személyi edző.
Ugyanakkor ha a lépcsőzést edzésnek tekintjük, sokat hozzátehet az egészségünkhöz. „Az mutatja meg az edzettségi szintünket, milyen gyorsan tér vissza a nyugalmi értékhez a pulzusunk, miután a lépcsőzéstől megemelkedett” – mutatott rá Pearce.
Ha a szívverésünk gyorsan visszatér a normális, nyugalmi zónába, nincs tehát okunk aggodalomra. Remek kardioedzés volt megmászni a több emeletnyi lépcsőt. Ha viszont sokáig marad a felső tartományban, érdemes kardiológushoz fordulnunk, hogy ellenőrizzék, nincs-e valamilyen más probléma a háttérben.
Forrás: Marie Claire France, fotó: Unsplash