Mit szépítsük, a legtöbb vállalkozásnak nem erőssége a tervezés. A hosszú távú gondolkodást, a stratégiaalkotást valamiféle úri huncutságnak gondolják, amire csak a ráérő és unatkozó álmodozóknak van idejük. A tipikus vállalkozó nem ér rá. Megbeszélésre kell rohannia, szorítja a határidő, a bénázó beszállítóval vagy az akadékoskodó ügyféllel kell törődnie. Nem is egyik napról a másikra, hanem egyik percről a másikra él. Évekkel előre tekinteni? Ne röhögtess!
Hofer Noémi közgazdász, adószakértő
Hofer Noémi vagyok, jogi szakokleveles közgazdászként és okleveles nemzetközi adószakértőként, 22 éves gazdasági felsővezetői tapasztalattal a hátam mögött kis és nagy cégeknek kínálok gazdasági, pénzügyi, üzletviteli tanácsadást. Néhány éve a Forbes magazin a 20 legbefolyásosabb nő közé sorolt az üzleti életben.
És talán sosem jön rá, hogy azért csapnak össze örökösen a feje felett a hullámok, mert nincs hosszú távú üzleti stratégiája, amely mentén tervezetten és olajozottan működtethetné a vállalkozását.
Ha lenne stratégiája, az megkönnyítené a döntéseit, a választásait, a sikerhez vezető útját. Mert a jó üzleti stratégia segít rendszerben gondolkodni, a célokra koncentrálni. Alkalmazásával elkerülhetné, hogy elaprózza magát. Egy átgondolt stratégiával sokkal könnyebb nemet mondani a felesleges vagy az egyenesen rossz lépésekre és meghozni a célokat támogató helyes döntést. Többek között ezért is segíti az eredményesebb működést – nemcsak hatékonyságban, de pénzben is.
Mi az üzleti stratégia?
Az üzleti stratégia egy vállalat hosszú távú terve, amelyet nagyban meghatároznak az elérni kívánt célok. A célokhoz igazodva fogalmazza meg a szükséges lépéseket. Az üzleti stratégia az üzleti tevékenység irányításának alapját képezi. Segít, hogy a vállalkozás megkülönböztethesse magát a versenytársaitól. És abban is, hogy fenntartható versenyelőnyt érjen el, növelje a piaci részesedését, valamint a nyereségét.
Az üzleti stratégia jellemző elemei:
- a célkitűzések meghatározása,
- a piaci elemzés,
- a versenytársak vizsgálata,
- a termék- és szolgáltatásfejlesztési és piaci bevezetési tervek kidolgozása,
- a pénzügyi előrejelzések
- és a működési terv készítése.
Egy személyes példa
Az én pénzügyi és üzleti tanácsadással foglalkozó vállalkozásom célja az, hogy elérhetővé tegyem a kis és közepes vállalkozások tulajdonosai számára is azt a releváns pénzügyi és vállalkozásvezetési tudást, amellyel a nagyvállalatok rendelkeznek.
A célomhoz hozzásegít a nemzetközi és magyar cégeknél szerzett széles körű vezetői tapasztalatom, a közgazdasági és jogi egyetemi diplomáimmal megszerzett tudásom, az emberismeretem, de az innovációra nyitott tudományos érdeklődésem is.
A célom meghatározza a stratégiámat. Például laikusok számára is érthető nyelvhasználattal beszélek és írok a pénzügyekről. Megfizethető az óradíjam. Blogcikkjeimben, az Instagram-oldalamon és a LinkedIn-oldalamon sok hasznos ingyenes tartalmat osztok meg. A gazdasági élet változásaihoz igazodva folyamatosan fejlesztem a szolgáltatásaimat. Annak is tudok segíteni, aki később maga szeretné elkészíteni a pénzügyi kimutatásait, elemzéseit vagy az üzleti terve aktualizálását. És azoknak is, akik mindezt inkább rám bíznák, havi rendszerességgel.
Mindennapi döntéseim előtt én is felteszem a kérdést, hogy a kigondolt választásom összhangban van-e az üzleti stratégiámmal vagy nem.
Mi a különbség az üzleti stratégia és az üzleti terv között?
Úgy tűnik, mintha szinonimák lennének, ezért sokan összetévesztik a két fogalmat. Az üzleti stratégia átfogóbb, és a „mit” kérdésre koncentrál, az üzleti terv konkrétabb, és a „hogyan”-ra összpontosít. Az üzleti stratégia kifejezetten hosszú távra szól, az üzleti terv általában néhány éves, éves vagy rövidebb időszakra vonatkozik.
Az üzleti stratégia egy hosszú távú, átfogó tervezési és irányítási keretrendszer, amely meghatározza a vállalkozásod céljait és az elérésükhöz vezető mérföldköveket. Azért jó először ezt elkészíteni, mert így nem veszel el a részletekben, és mert utána sokkal könnyebben megy az üzleti terv kidolgozása.
Az üzleti terv már a konkrétumokkal foglalkozik. Nevezhetjük akciótervnek is. Lépésekre bontja az üzleti stratégiában kitűzött célokhoz vezető utat. Az üzleti terv tartalmazza az operatív és a pénzügyi terveket, a kereskedelmi és a marketingtervet, valamint az erőforrások (pénz, szakértelem, munkaerő, berendezések stb.) részletes leírását.
Az üzleti terv már a konkrétumokkal foglalkozik.
Az üzleti stratégiák fajtái
A vállalkozások a kitűzött céljaiktól és a versenykörnyezettől függően eltérő üzleti stratégiákat követhetnek. Nézzünk meg öt gyakori típust példaként! Olvasás közben gondolj a következő öt-tíz évre, és válaszd ki, hogy a te vállalkozásodhoz melyik illene a leginkább.
Növekedési stratégia
Ez a stratégia a bevétel és a piaci részesedés növelésére koncentrál a meglévő piacokon vagy akár új piacokon. Tipikus módszere az új termékek, szolgáltatások bevezetése vagy a terjeszkedés új régiókba, országokba, akár más vállalkozások felvásárlásával. Utóbbi jelentősen gyorsabb növekedést eredményezhet, hiszen nem nulláról, hosszú évek munkájával kell felépíteni egy üzletágat. Ha érdekel ez a téma, de nem tudod, hogyan értékelj egy felvásárlásra kiszemelt vállalatot, olvasd el a cégértékelésről írt korábbi cikkemet, és keress meg itt, ha konkrét segítségre van szükséged.
Az induló vállalkozások általában a növekedési stratégiát választják, hiszen még nincs kiépült piacuk, ügyfélkörük, sem meghatározó piaci részesedésük.
Költségvezérelt stratégia
Induló és érett vállalkozások is gyakran használják a költségvezérelt stratégiát. Ennek oka lehet a piaci kényszer, ha erős a verseny az adott területen, de lehet tudatos választás is, amelynek agresszív piacszerzés a célja.
Például lehet, hogy te voltál az első, aki környezettudatos konyhai eszközöket és tisztítószereket forgalmazott a Balaton északi partján. Évekig nem volt hozzád hasonlóan magas színvonalú és széles kínálatot nyújtó versenytársad száz kilométeres körzetben. Azonban négy-öt év elteltével másoknak is megtetszett az ötlet, mert látták, milyen sikereket érsz el. És ahhoz, hogy labdába rúghassanak melletted, az új versenytársak az áraid alá mentek. Ami most arra kényszerít téged, hogy jobban figyelj a költségeidre, ha a profitodat meg szeretnéd tartani.
Ebben a példában a versenytársaid a költségvezérelt stratégiát választva törtek be a piacodra. Arra törekednek, hogy nálad alacsonyabb költségek mellett kínáljanak termékeket. Az alacsonyabb áraikkal előnyre tesznek szert veled szemben, ami téged is arra kényszerít, hogy változtass az eddigi stratégiádon – például a növekedési stratégiádat költségvezérelt elemekkel egészítsd ki.
Diverzifikációs stratégia
Ezt a stratégiát akkor választják a vállalkozások, ha új piacokra vagy iparágakba akarnak belépni a meglévő üzletágaikon, tevékenységeiken túl. Ehhez új termékekkel vagy szolgáltatásokkal rukkolnak elő. Az előbbi példát folytatva dönthetsz úgy is, hogy nem – vagy nemcsak – a költségeid csökkentésével veszed fel a versenyt a konkurenseiddel, hanem azzal is, hogy bővíted a kínálatodat. Mondjuk a környezettudatos tisztítószerek és konyhai eszközök mellett tartós bioélelmiszereket is forgalmazol.
A diverzifikációs stratégia alkalmazásának egyik legsikeresebb példája a világ egyik legnagyobb cége, az Amazon. Online könyvkereskedésként indultak – ma már mindent is árulnak.
Ezzel a stratégiával azonban érdemes óvatosan bánni, és csak addig nyújtózkodni, ameddig a takaród ér. Ha olyan területekre merészkedsz, amelyeken semmi tapasztalatod nincs, és ahol erős vetélytársakkal kell szembenézned, könnyen lehet, hogy csak a veszteségeidet fogod növelni.
Mondok erre is egy példát. A szájápolási termékeiről ismert Colgate vezetői 1980-ban beütötték a fejüket, és úgy döntöttek, hogy fagyasztott lasagnát (vagy lasagnét) is forgalmaznak a Colgate márkanév alatt. Igen, jól olvastad. Fagyasztott lasagnát. Én biztosan nem vettem volna belőle, mert azonnal egy fogkrémmel töltött olasz tésztát vizionáltam volna, amitől kirázott volna a hideg. Nem is lett nagy siker, hamar leálltak a gyártással.
