„A magas kortizolszint miatt lehet valaki kevésbé vonzó?”
„Nem fogysz? A kortizol tehet róla!”
„Kortizol arcod van?”
Ilyen és ehhez hasonló mondatok keringenek a különböző közösségi platformokon, ahol aztán a nem hozzáértő olvasók kommentelnek és adnak egymásnak – gyakran aggasztó – tanácsokat.
Szakértők elmagyarázzák, amikor stresszhelyzet ér bennünket, a szervezet reagál: vesék felett elhelyezkedő mellékvesék kortizol nevű hormont szabadítanak fel. „Küzdj vagy menekülj!” hormonnak is nevezik, a kortizol ugyanis olyan élettani folyamatokat indít el, amelyek segítenek reagálni a potenciális veszélyekre. A kortizol szabályozza az anyagcserét, és egyenletesen tartja a vérnyomást.
Ha mondjuk látunk egy állatot, amely felénk fut, és el akarunk menekülni, akkor a kortizolra van szükség a túléléshez. A kortizol segít a szervezetnek válaszolni a fizikai vagy érzelmi stresszre – legyen szó egy közeledő tigrisről, COVID-19 fertőzésről vagy egy munkahelyi határidőről. A túl sok kortizol károsíthatja a szervezetet.
Bár a kortizol témaköre nagy népszerűségre tett szert az utóbbi években, a kérdés, hogy szabályozható -e a kortizolszint, és ha igen, akkor kell -e egyáltalán szabályozni, eddig megválaszolatlan maradt.
Mi okozza a magas kortizolszintet?
A „magas kortizolszint” kifejezés félrevezető lehet, mivel a kortizolszint a nap folyamán természetesen emelkedik és csökken a szervezet cirkadián ritmusának megfelelően. „Általában azoknál, akiknél rendszeres a nappali-éjszakai-alvás-ébrenlét ütem, a kortizolszint reggel magasabb, és a nap folyamán csökken” – magyarázza dr. Marilyn Tan, a Stanford Egyetem Orvostudományi Karának endokrinológiai docense, és hozzáteszi, bármilyen fizikai stressz, például egy kemény edzés, a kortizolszint átmeneti megugrását okozhatja, ami nem rossz dolog.
Az egészséges emberekben a kortizolszintet általában az agy egy szerve, az agyalapi mirigy szigorúan szabályozza. Stressz esetén vagy a reggeli ébredéskor jelet küld a mellékvesének. Előfordul, hogy a kortizolszint túl magas, és akár egészségügyi kockázatot is jelenthet, de ez általában betegség következménye.
A kórosan magas kortizolszint – vagyis az egészségi állapot miatt kialakult magas kortizolszint – gyakori jelei közé tartozik a hasi testtömeg-gyarapodás, az arc kerekedése, a sötétlila striák és a zsíros púp a nyak hátsó részén.
Cushing-szindróma esetén a kortizolszint túl magas az agyalapi mirigyben vagy a mellékvesében kialakuló nem rákos daganat következtében. A betegség súlyos fáradtságot és izomgyengeséget is okozhat a lábakban. A Cushing-szindrómából származó magas kortizolszint növelheti az olyan súlyos egészségügyi problémák kockázatát is, mint a magas vérnyomás és koleszterinszint, valamint a kettes típusú cukorbetegség.
A fiziológiásan magas kortizolszint vagy a normál fizikai folyamatok, például a stressz miatt kialakuló magas kortizolszint szintén magas kortizolszintet okozhat, ami negatívan hat a szervezetre – de valószínűleg csak átmenetileg és kevésbé súlyosan.
A stressz okozhat magas kortizolszintet?
„A mindennapi élet stressze nem okoz patológiás kortizolszint-emelkedést, amely aztán a labor során pozitív értéket mutatna” – mondja Dr. Tan. Egyes cégek kortizolteszteket vagy étrendkiegészítőket árulnak a kortizolszint kezelésének elősegítésére, de nincs jóváhagyott vagy jól tanulmányozott diagnosztikai eszköz, illetve kezelés a stressz miatt krónikusan megemelkedett kortizolszintre.
Aggódnunk kell a kortizolszint miatt?
A tudományos bizonyítékok egyértelműek: bármilyen stressz, különösen hosszú távon, nem tesz jót az egészségnek. Az embereknek törődniük kell a stressz-szintjükkel, de valószínűleg nem a kortizolszintjükkel, javasolják a szakemebrek. Fontos, hogy mindent megtegyünk, hogy minimalizáljuk az életünkben a stresszt, és hogy gondoskodjunk a minőségi alvásról. Ennek része a rendszeres testmozgás, az egészséges étrend, a szerető, támogató közeg, és ha szükséges, a terápia.
Forrás: Allure Fotó: Getty Images