- Az Almaecet (Apple Cider Vinegar) című Netflix-sorozat Belle Gibson világméretű csalásáról szól, de központi szál a sorozatban Hirsch Intézetnek nevezett wellnesstábor, ami a Gerson-módszert alkalmazza.
- Mi ez az áltudományos Gerson-terápia, ami a Netflix-sorozatban Hirsch néven fut, és léböjt, valamint kávébeöntés is szerepel az eszköztárában?
- A valóságban is sokan bedőltek az áltudományos rákgyógymódnak.
Az Almaecet (Apple Cider Vinegar) című Netflix-sorozat Belle Gibson (Kaitlyn Dever) ausztrál influenszer történetét meséli el. A nő azt hazudta, hogy 4-es stádiumú, gyógyíthatatlan agydaganata van, amire egy egész üzletet épített. De vajon a sorozatbeli Hirsch Intézet létezik a valóságban?
Mi az alternatív kuruzsló módszer a sorozatban?
Ugyan a Hirsch Intézet csak az Almaecet című sorozatban létezik, egy valóban létező áltudományos kezelési módszer, a Gerson-terápia ihlette. Akkor jelenik meg ez a szál a történetben, amikor a szintén wellness influenszer és újságíró Milla Blake-et (Alycia Debnam-Carey) differenciálatlan pleomorf szarkómával (egy zsírszövetből kiinduló igen ritka és agresszív rákfajta) diagnosztizálják.
Mivel nem akarja megengedni, hogy a karját, amit a rák megtámadott, eltávolítsák, így megelőzve a rák terjedését, Mexikóba repül egy wellness terápiás központba, a sorozatbeli Hirsch Intézetbe. Itt léböjtkúrát (minden órában különböző gyümölcsleveket kell innia) kell tartania és naponta többször kávébeöntést kap.
Eleinte azt gondolja Blake, hogy működik a módszer, ám végül rá kell jönnie, hogy semmi hatása, a rák szétterjed a testében. Ekkor tér vissza a hagyományos orvosláshoz és már elfogadja orvosai tanácsát, ám már túl későn.
A Hirsch Intézet nem létezik, a Gerson-terápia igen
A sorozatbeli Hirsch Intézetet az úgynevezett Gerson-terápia áltudományos gyógymódja ihlette. Ezt Max Gerson alkotta meg. Ő egy német orvos volt, aki az 1920-as, 1930-as években dolgozta ki a módszerét (akárcsak a filmben az említett Hirsch). Először a tuberkulózis (TBC) és a migrén gyógymódjának szánta.
Max Gerson német orvos, a terápiás módszer kidolgozója, ami az Almaecet című Netflix-sorozat Hirsch Intézetét ihlette
Gerson úgy gondolta, hogy a teljesen vegyszermentesen termesztett gyümölcsök és zöldségek fogyasztása, a sok káliumot és kevés sót tartalmazó étrend segítségével az ember megszabadulhat a testében lévő méreganyagoktól, és az anyagcsere visszatér a normális üzemmódba.
- A Gerson-terápia alatt napi 13 pohár gyümölcs- és zöldséglevet kell meginni, és semmi mást nem szabad fogyasztani.
- Naponta többször kávébeöntést kell kapni, hogy ez tisztítsa meg a májat és a beleket.
- Aki a Gerson-terápiát követi, különféle táplálékkiegészítőket is kell szednie, többek között B12-vitamint és káliumot.
Miért veszélyes a Gerson-terápia?
Az említett kezelési módok minden tudományosságot nélkülöznek. Azóta bebizonyosodott az is, hogy akár veszélyesek is lehetnek. A kávébeöntések például megváltoztathatják az ember vérének egészséges kémiáját. Emiatt az izomműködés leállhat, így a szív és más szervek is.
1947 és 1959 között az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet megvizsgált 60 olyan beteget, akiket Gerson-terápiával kezeltek. „Az eredmények nem bizonyították, hogy a módszer hatásos lenne” – volt a végső konklúziója a tanulmánynak.
Brit rákkutatók 2014-ben vették górcső alá a Gerson-terápiát. Ők is hasonló eredményre jutottak. Leszögezték, hogy a vegyszermentes táplálkozásnak kétségtelenül lehetnek jótékony hatásai, ám a rákot nem gyógyítja.
A rákterápiában nem véletlenül nem bevett és engedélyezett gyógymód a Gerson-terápia. Viszont – ahogy a sorozatbeli Hirsch Intézet is – a mexikói Tijuanában működő Gerson Egészségügyi Intézetben alkalmazzák a rák ellen is. Itt borsos ára van egy kúrának. Egy hét 6 ezer dollár (2,3 millió forint). Ebben a Gerson-terápiás ételek, levek és beöntések, valamint az orvosi ellenőrzés, csoportterápia és saját szoba van benne.
Forrás: Business Insider, fotó: Getty Images, Netflix
