- Soania Mathurnál a húszas évei végén jelentkeztek a tünetek először, melyekről kiderült, hogy Parkinson-kór okozza.
- Miért alakul ki valakinél ilyen fiatal korban Parkinson-kór?
- Miben más a korai Parkinson-kór, mint az idősebbeknél jelentkező betegség?
A húszas évei második felében úgy érezte Soania Mathur, hogy boldogabb nem is lehetne. Csodás házasságban élt, épp első gyermekével volt várandós és épp letette a szakorvosi vizsgát, háziorvos lett. Amikor praktizálni kezdett, akkor vette észre először az enyhe görcsöt a jobb kisujjában.
„Kezdetben átmeneti volt, inkább csak múló érzet, semmi más – mondta a Kanadában élő, ma már 54 éves nő. Ám ahogy a várandóssága haladt, úgy lett egyre erősebb ez a görcs. Állandósult és aggodalomra adott okot.
Gyors Parkinson-kór diagnózis
Soania férje, aki maga is orvos, sebészként dolgozik, sürgette a nőt, hogy forduljon neurológushoz. A kivizsgálás egyértelmű eredményt hozott: 27 évesen Parkinson-kórral diagnosztizálták.
A Parkinson-kórra nincs gyógyszer. Így Soania a várandósság alatt nem tehetett semmi mást, mint próbált nem figyelni a görcsre, ami egyre rosszabb lett a jobb kezében, aztán a jobb lábában, végül az egész jobb oldalában a következő évtizedben.
„Addigra már három lányom volt, rengeteget dolgoztam, és a Parkinson-kór tünetei egyre inkább megnehezítették, hogy képes legyek mindezekkel megbirkózni – mesélte a nő. – Akkoriban azt mondta az orvosom: kisétálhatsz a rendelődből, vagy kimászhatsz. Rajtad áll, de valamit fel kell adnod.”
Nem sokkal ezután Soania Mathur felhagyott a gyógyítással, és úgy döntött, az idejét a hozzá hasonló Parkinson-betegek felvilágosításával és érdekképviseletével tölti.
Miben más a fiatal kori Parkinson-kór?
A nő gyors diagnózisa egyáltalán nem az általános a fiatal Parkinson-betegeknél. A legtöbbször téves diagnózisokkal akár éveket veszítenek, nem ismerik fel náluk a betegséget – nem is gyanakodnak rá –, így a kezelés és a betegség menedzselése is később kezdődhet el. Ráadásul egészen más kihívásokkal kell megküzdeniük, mint az időskori Parkinson-kórban szenvedőknek.
A Parkinson-kóros esetek 5-10 százaléka alakul ki olyan korán, mint Soania Mathurnál. Ide sorolják azokat, akiknél 20 és 50 éves kor között jelentkeznek az első mozgásszervi tünetek.
- A disztónia, az izmok akaratlan összehúzódása gyakoribb a fiatalkori Parkinson-kórban szenvedőknél, főleg testmozgás után.
- A demencia, járászavarok, emésztőrendszeri problémák, szaglásvesztés ritkábban és kevésbé súlyosan, lassabb lefolyással jelentkezik a fiatal Parkinson-betegeknél.
- Általánosságban is elmondható, hogy lassabb lefolyású a fiatal korban jelentkező Parkinson-kór.
„Ha valakit időskorban diagnosztizálnak Parkinson-kórral, általában az mondható el, hogy még 15 éven át működik az ember, ezalatt azt értem, hogy nem lesz kerekesszékhez kötve – magyarázta Dr. Raja Mehanna, a Houstoni Orvostudományi Egyetem neurológiaprofesszora. – Ám ha valakit fiatalkorban, mondjuk 45 évesen diagnosztizálnak Parkinson-kórral, nem arra számítunk, hogy 60 évesen kerekesszékbe kerül. Még legalább két-három évtizeden át képes lesz mozogni, futni.”
Ha Soania Mathur esetét nézzük, a diagnózis után még gyerekeket szült, 12 éven át praktizált anélkül, hogy a kollégái vagy betegei bármit észrevettek volna. A Parkinson-kórt övező stigma miatt ugyanis titokban tartotta betegségét, csak a családja és legszűkebb baráti köre tudott állapotáról. „Nagyon sok olyan embert ismerek, akit elbocsátottak a munkájából, amikor kiderült az állapota, vagy ráfogták, hogy ittas, drogozik, a tüneteit látva” – magyarázta döntését.
Genetika és környezeti ártalmak a Parkinson-kór hátterében
Az orvostudomány előtt sem tisztázott, mi okozza a fiatalkori Parkinson-kórt. Úgy vélik, a genetikai tényezőknek mindenképp szerepe van benne, sokkal inkább, mint az időskorban kialakuló Parkinson-kór esetében.
Ám sok szakértő van azon az állásponton, hogy nemcsak a genetika, hanem környezeti tényezők is szerepet játszanak a betegség kialakulásában.
- A trikloroetilon (TCE) nevű kémiai anyag, amit zsíroldásra használnak, tudományosan bizonyítottan szoros kapcsolatot mutat a Parkinson-kórral. Aktiválhatja azokat a géneket, melyek a betegségre hajlamosítanak.
- Az is egy álláspont, hogy akiknél eleve van genetikai hajlam a betegség időskori kialakulására, azoknál a környezeti hatások előrébb hozzák mintegy 20 évvel a Parkinson-kór tüneteinek megjelenését.
Megelőzhető a Parkinson-kór?
Bizonyos életmódbeli változtatások valóban csökkenthetik a Parkinson-kór kockázatát egyes kutatások szerint. Például a mediterrán diéta esetében azt figyelték meg a kutatók, hogy mintegy 17 évvel késleltetheti a betegség megjelenését.
Emellett a tudósok azt is hangsúlyozzák, hogy a minden életkorban elvégzett rendszeres testmozgás hozzájárulhat, hogy akár a Parkinson-kór diagnózis után a tünetek lassabban fejlődjenek ki és kevésbé erősen. Sajnos azonban varázspirula Parkinson-kór ellen nem létezik, a betegeknek saját maguknak kell kialakítaniuk azokat a rutinokat, melyek még hosszú ideig fenntarthatóvá teszik életüket a betegséggel.
Forrás: Washington Post, fotó: Getty Images
