Lebuktál! Te is nassolsz titokban és örömmel tölt el, hogy a gyerekeid nem tudnak róla?

2025. május 31.
Miért jó érzés titokban ennünk, mintha bosszút állnánk ezzel? És miért olyan gyakori a szülők körében a ez a bosszúból nassolás? Tudatosítsuk együtt, miért történik, és hogyan szállhatunk ki az ördögi körből!
Evés titokban bosszúnassolás szülőség
  • Nevezzük bosszúfalatnak, zugevésnek, de a lényeg ugyanaz: tudatosan titokban ennünk, amikor a gyerekünk nem tud róla.
  • Egyre több szülőt érint ez a titkos bosszúfalatozás akár este, mikor lefeküdtek a gyerekek, vagy éppen miután leadtuk őket az óvodában, iskolában.
  • Mi áll a bosszúnassolás hátterében?

Autóban, fürdőszobában, kamrában. Titokban, mikor már elaludtak a gyerekek, jutalom a nap végén. Vagy éppen amikor leadtuk őket az iskolában, óvodában. A lényeg, hogy ne tudjanak arról, hogy valami olyat eszünk, amiről tudjuk, hogy ők is nagyon szeretnék. Miért olyan jó a szülőknek titokban nassolni? És a legfontosabb: egyedül!

Ezek a bosszúnassolások és zugevések nincsenek a családi étkezések között, mégis mindennaposak. Miért lett létszükséglet a csendes ellenállásnak ez a módja mára?

Nem éhesek vagyunk, hanem önmagunkra éhezünk

Ahogy az alvás bosszúból történő halogatása,, úgy a bosszúnassolás is a szabadság, és az iránta való vágy megnyilvánulása egy szülő életében.
Ez az a pillanat, amikor nem kell osztoznunk, nem kell kérdésekre válaszolnunk, és nem kell falatokat tördelnünk, miközben mi is próbálunk bekapni néhányat rendes ebéd helyett. Csak mi vagyunk és az étel, meg a nyugalom, amit már annyira vártunk a nap végén.

„Az önmagunkról való folyamatos lemondás szinte természetes velejárója a szülői létnek. A bosszúnassolás ennek egyenes következménye” – mondja Alyson Curtis pszichológus, a New York-i Attuned Therapy alapítója, az étkezési zavarok szakértője.

Fő a különféle étrend, de hol vagyunk mi?

A gyerekeiket megetetik, de a szülők elfelejtenek enni napközben

A gyerekeiket megetetik, de a szülők elfelejtenek enni napközben

Allergének, cukormentes receptek, válogatós gyerekek, külön menük a különböző családtagoknak – a modern szülő elképesztő gasztronómiai-logisztikai kihívásokkal szembesül, ha a család etetéséről van szó.

Viszont miközben tökéletes reggeliket és uzsonnásdobozokat készítünk, gyakran elfelejtünk leülni, rágni, vagy akár csak megízlelni azt, amit mi ennénk. Nem csoda, hogy amikor végre mindenki elaludt, vagy útközben, az autóban egy üdítő és egy gyorséttermi menü már-már terápiás élménynek hat.

Egy falat autonómia

„A mi ebédünkből a legjobb falat csirke lehet a gyerekemé,  de az a zacskó chips a kamra legfelső polcán, amiről nem is tudnak, csak az enyém marad”  – vázolja a bosszúnassolás logikáját egy kamaszokat nevelő apa. Ez pontosan így működik a gyakorlatban, és egyáltalán nem tudatos. Ahhoz, hogy a mentális épségét megőrizze egy szülő, muszáj, hogy érezze: van olyan rész, ami azért továbbra is csak az övé.

Dr. Charles Sweet pszichiáter úgy fogalmaz: „a bosszúevés nem az éhségről szól. Hanem arról, hogy újra teljesen birtokában legyünk a saját akaratunknak. Egy apró, de fontos önálló döntés nap végén. Ez az úgynevezett reaktív öngondoskodás.”

 „Nincsenek ragacsos kezek, nincsenek harcok az asztalnál. Nincs az a csak egy falatot kérek vagy a tiédet kérem mégis inkább, miközben a sajátjukhoz hozzá sem nyúlnak” – mondja egy háromgyerekes anya, miért érzi úgy, hogy az egyetlen menedéke a nap végén a dugikeksz.

Mi a baj a bosszúnassolással?

Miért finomabb az a keksz egy szülőnek, amit titokban ehet meg?

Miért finomabb az a keksz egy szülőnek, amit titokban ehet meg?

Bár azt már tudományosan bebizonyították, hogy az éjszakai zugevés nem hizlal, nem árt azért a tudatosság a bosszúnassolás esetében sem. Ez a fajta titkos étkezés nem mindig marad ártatlan örömforrás. Ha a stressz, a kimerültség és az önmagunk háttérbe szorítása rendszeressé teszi ezt a mintát, könnyen átcsúszhatunk egyfajta érzelmi vagy zavart evési ciklusba.

„A test nem tud különbséget tenni a külső vagy önmagunk által kreált éhezés között. Ha huzamos ideig kevesebbet eszünk, a testünk pánikolni kezd, és túlkompenzál” – magyarázza a pszichiáter. A bosszúevés így egyre inkább hasonlít a klasszikus korlátozás–falás ciklusra, amely már az étkezési zavarok előszobája.

Amber Ginn szoptatási tanácsadóként naponta látja, hogy az anyák szó szerint elfelejtenek enni. „A legtöbben alultápláltak, nem visznek be elég fehérjét, étkezést hagynak ki, és csak energiaszeleteken és koffeinen élnek.” Nem csoda, hogy estére a testük már nemcsak kívánja az ételt, hanem egyenesen követeli.

Hogyan törhetjük meg a kört?

Először is: elismerjük, hogy nekünk is jár az evés öröme, nem csak azért, mert muszáj enni. Engedjük meg magunknak, hogy rendszeresen, nyugodtan és jóízűen együnk. Legyen ez az alap, ne a kivétel! 

Hogyan térhetünk vissza az egészséges és kiegyensúlyozott étkezéshez szülőként is?

  • Kérdőjelezzük meg azokat a „kellene” típusú gondolatokat, amelyeket a közösségi média sugall az étkezésről.
  • Ne csak éjjel együnk valódi, tápláló ételt, napközben is szükség van rá.
  • Fogadjuk el, hogy az érzelmi evés gyakori válasz a kimerültségre és túlterheltségre.
  • Építsünk be étkezésen túli örömforrásokat: séták, zene, podcastek, írás, csend.
  • Merjünk szakemberhez fordulni, ha úgy érezzük, egyedül nem megy.

Nem vagyunk rossz szülők attól, hogy néha csak magunkat választjuk. Mert amikor a gyerekeink azt látják, hogy mi is tudunk örömmel, tudatosan és bűntudat nélkül enni, akkor tőlünk tanulják meg, hogy a táplálkozás nem jutalom, nem bűn, hanem természetes örömforrás.

Forrás: Parents, fotó: Unsplash/Nathan Dumlao, Dominique Yurika, Andrej Lisakov


Életmód