Sokszor gondoljuk úgy, hogy a mi aktív, brokkoliimádó családunkra nem vonatkozik a statisztika. Azonban az éves szűrővizsgálaton szembesülhetünk vele, hogy bizony a mérleg nyelve alattunk is felszalad. Amikor pedig az orvos finoman figyelmeztet, hogy még most kellene megcsípni a kilókat, amíg nem késő, az első sokk után minden erőnkkel fogyókúrák után kezdünk kutatni, mint például az időszakos böjtölés és a makrotápanyagok figyelése. Ezen a ponton álljunk meg azonban, mert a felszaladt kilóknál sokkal rosszabb is történhet: a gyermekeink is figyelik, hogyan próbálunk navigálni a különböző megszorító étrendi ajánlások között.
Így nevelünk étkezési zavaros gyermeket
A kutatások szerint a fogyókúrákról való eszmecserék és a kövérség szidalmazása roppant káros a gyerekek számára, és nagyjából egyenes utat jelent az étkezési zavarok kialakulásához. „Amikor a szülők negatív megjegyzéseket tesznek a saját testükre, a gyerekek hallják és úgy hallják, mintha az ő testüket is kritizálnánk” – figyelmeztetett Rachel Millner pszichológus, az étkezési zavarok specialistája.
Nem a szülők okozzák az étkezési rendellenességeket, ám az otthoni környezet megágyazhat ezeknek a betegségeknek, különösen ha a családban túlértékelik a megjelenés fontosságát. A tudományos kutatásokból világosan kiderül, hogy a súlystigma sokkal nagyobb eséllyel vezet hízáshoz és rossz egészséghez, mint fogyáshoz.
Zoë Bisbing New York-i pszichológust nem lepte meg, hogy a járvány alatt annyi karanténkiló kúszott fel az emberekre. „A stressz, túlevés és kevesebb aktivitás megtette a hatását”–- mondta, egyúttal arra biztatta az embereket, fogadják el a súlygyarapodást mint a túlélés szerves részét, ne tekintsék szükségszerűen újabb krízisnek, amit muszáj megoldani.
Ezt tegyék a szülők a család egészségéért
Bisbing azt javasolja a szülőknek, hogy tekintsenek úgy a karantén alatt felszaladt kilókra mint lehetőségre: tanulhatnak a testpozitivitásról, a fogyókúrák szükségtelenségéről és arról, hogy nem feltétlenül a kilóktól függ az egészségünk. Arra biztatja a szülőket, figyeljenek a saját, kilókkal kapcsolatos viszonyukra és arra, milyen megjegyzéseket tesznek saját megjelenésükre, ételeikre, legyen az pozitív vagy negatív. „Aztán egyszerűen csak ne legyen központi téma az evés és a test” – mondta a pszichológus.
Ha a szülő próbál megszabadulni néhány kilótól, akkor is megóvhatja gyermekeit a káros üzenetektől, amit a fogyókúrával küldhetünk feléjük, ha a kiegyensúlyozottságot és mértékletességet sugározzuk. „Mutassuk meg azt, hogyan jó enni azt a süteményt. Ne az legyen az üzenet, hogy egyáltalán nem szabad” – mondta Bisbing.
„A felnőttek könnyen pánikba esnek a súlyuk miatt. Mutassunk inkább higgadt, összeszedett és játékos hozzáállást, miközben lefektetjük az egészséges szokásokat” – javasolta Wendy Sterling dietetikus.
Tegyék fel maguknak a kérdést a szülők, mozog-e eleget és rendszeresen a család, és kiegyensúlyozott, tudatos-e a táplálkozásuk. Ha nem, felvehetnek egy sor újabb ételt az étrendjükbe, hiszen egy friss salátával és sült hússal megpakolt szendvicset pont olyan egyszerű felkapni, mint egy tábla csokit.
A dietetikus óva int minden szülőt attól, hogy az édességeket motiválásra, jutalmazásra használják. Ám attól is tartózkodjanak, hogy az ételeket jó vagy rossz, egészséges vagy szemét címkék alá sorolják. A szülők azt is megtaníthatják gyermekeiknek – és saját maguknak –, hogyan ismerjék fel a saját belső éhségüket, ami az első lépés az intuitív étkezés felé.
Brittany Morris étkezési rendellenességekre specializálódott pszichoterapeuta afelé tereli a szülőket, hogy fenntartható életmódbeli szokásokat alakítsanak ki az egész család számára. „A gyerekeket is vonják be a mozgásba, mint a mindennapok egyik szórakoztató és élvezetes tevékenységébe, emlékezzenek arra, hogy a mozgás a sétát, sportot, táncot, kertészkedést vagy éppen a takarítást is jelenti.”
A testmozgásnak nem kell az ételekhez kapcsolódnia. „Azért futok ma, hogy lemozogjam a tegnapi desszertet – mutatott rá Morris, melyik üzenet az, amit inkább töröljünk az agyunkból. Egyúttal emlékezteti a szülőket arra, hogy mindig azt sugallják gyermekeiknek, hogy a méret nem határozza meg, mennyit ér egy ember. – Igenis szükséges tudatosítanunk, milyen az ételekkel és a testünkkel való kapcsolatunk, csak így teremthetjük meg a lehető legbiztonságosabb és ítélkezéstől leginkább mentes környezetet a gyerekeknek.”
Forrás: Insider Fotó: Unsplash
