- A korai demencia 69 százalékkal nőtt az elmúlt tíz évben egy brit kutatás szerint.
- Honnan tudhatjuk, hogy valami nálunk sincs rendben?
- Különösen akkor van okunk aggodalomra, ha a korai demencia tünetei közül több egyszerre van jelen nálunk.
Korai demenciának azt nevezzük, amikor valakinél a szellemi hanyatlás 65 éves kor alatt jelentkezik. Ne gondoljuk, hogy velünk ez nem történhet meg, immunisak vagyunk! Egy friss kutatás szerint az elmúlt tíz évben közel 70 százalékkal nőtt a korai demencia fejlett országokban.
Ez persze nem azt jelenti, hogy nagyon gyakori a betegség, viszont tisztában kell lennünk a tünetekkel, mert nemcsak az idősek veszélyeztettek.
Milyen gyakori tünetek utalhatnak a demenciára akkor is, ha még messze vagyunk az öregkortól?
A korai demencia tünetei lehetnek
1. Már nem látunk úgy, mint régen, és nem a szemünkkel van a baj
Ha egyre nehezebben olvasunk, bizonytalanabbul tájékozódunk, vagy gondot okoz a mélység érzékelése, az nem biztos, hogy szemprobléma. A posterior corticalis atrophia nevű demenciatípus gyakran az 50-es éveinkben kezdődik, és nem a szemünket, hanem az agyunk azon részét érinti, amely a látott képet értelmezi.
Sokan közülünk ilyenkor szemészhez fordulunk – teljesen jogosan –, de ha nem találják az okot, érdemes mélyebbre ásni. Addig is segíthetünk magunkon:
- jól megvilágított terekkel,
- akadálymentes otthonnal,
- és kerülve a zavaró mintás padlókat.
2. A környezetünk szerint teljesen megváltoztunk
- Ha úgy érezzük, mintha már nem tudnánk úgy együttérezni másokkal, mint régen,
- gyakrabban követünk el meggondolatlan dolgokat,
- ha úgy viselkedünk, ami nem jellemző ránk,
az nem biztos, hogy egyszerű hangulati hullámzás. Az úgynevezett frontotemporális demencia (FTP) alattomosan rombolja le a személyiségünket. Sok esetben ez a változás tönkre is teszi a kapcsolatainkat, még mielőtt bárki felismerné az okát.
Mit tehetünk, ha a demencia ezen korai típusára gyanakszunk?
Ha azt halljuk, hogy „már nem vagy önmagad”, érdemes komolyan vennünk. Hasznos lehet, ha tudjuk, nem vagyunk egyedül: léteznek sorstárscsoportok, szakemberek, támogató közösségek, ahol megértést, segítséget és stratégiákat kaphatunk.
3. Nehezen találjuk a szavakat, vagy nem is emlékszünk rájuk
Ismerős az érzés, amikor a nyelvünk hegyén van a kifejezés, de nem jön? Vagy amikor mások mondanak valamit, és mi csak nézünk értetlenül? A progresszív nemfluens afázia vagy a szemantikus demencia miatt elveszíthetjük a szókincsünket, vagy épp nem értjük meg a jelentését a szavaknak. (Gondoljunk csak Bruce Willisre, akinél ugyan nem a demencia korai, de hasonló, afáziával járó típusa alakult ki a betegségnek.)
Mivel segíthetünk, ha tapasztaljuk a korai demencia tünetét?
Szerencsére léteznek speciális logopédiai terápiák, amik segíthetnek nekünk megőrizni vagy újraépíteni a kommunikációs képességeinket. Fontos, hogy merjünk segítséget kérni, ha azt érezzük, a szavaink elhagynak minket.
4. Otthon minden rendben, de eltévedünk egy új helyen
Ha egy utazás során hirtelen nem tudjuk, merre van a szobánk, vagy eltévedünk a szállodában, az több lehet, mint egyszerű fáradtság vagy szórakozottság. Az Alzheimer-kór fiatalabbaknál gyakran új helyzetekben mutatja meg magát, ahol nincsenek meg a megszokott kapaszkodók.
Mivel segíthetünk, ha tapasztaljuk a korai demencia tünetét?
Ilyenkor sokat segíthetnek az ismerős tárgyak, fényképek, napi rutin – és azok az emberek, akik ismernek és megértenek minket.
5. Nehezebben tanulunk új dolgokat, mint korábban
A korai demencia egyik tünete lehet, ha képtelen az agyunk megtanulni új dolgokat
Ha egyre frusztráltabban próbálunk megtanulni valami újat – legyen az egy új program a munkahelyünkön vagy egy új eszköz kezelése otthon –, akkor érdemes elgondolkodni. Lehet, hogy a megszokott „nem vagyok műszaki típus” kifogás mögött komolyabb ok húzódik.
Mivel segíthetünk, ha tapasztaljuk a korai demencia tünetét?
Az agyunk támogatására léteznek tanulási stratégiák, melyek az ismétlés időközönkénti megduplázásával fokozatosan mélyítik el az új ismeret, így az hatékonyabban megmarad.
6. Elfelejtjük a neveket, beszélgetéseket, tegnapi eseményeket
A rövid távú memória zavarai klasszikus jelei lehetnek a demenciának, de a középkorú éveinkben gyakran a menopauzára, stresszre vagy túlterheltségre fogjuk.
Ha azonban egyre gyakrabban történik meg, hogy nem emlékszünk, mit mondtak nekünk tegnap, vagy nem tudjuk felidézni, mit csináltunk egy fontos napon, akkor jobb, ha odafigyelünk.
Mit tehetünk, ha tapasztaljuk a korai demencia tünetét?
A memóriatámogatás kulcsfontosságú: ha egy új információt például leírunk és mellette hangosan is kimondunk, sokkal könnyebben megmarad. Ez csak egy apró trükk, de lehet, hogy pont ez tart minket a felszínen.
Figyeljünk magunkra, figyeljünk egymásra
Lehet, hogy még fiatalnak érezzük magunkat ahhoz, hogy a demenciáról gondolkodjunk. De ha bármi változást érzékelünk – bennünk vagy a szeretteinkben –, akkor ne féljünk kérdezni, beszélni és lépni.
A diagnózis nem a vég, hanem a lehetőség kezdete. Lehetőség arra, hogy időben támogassuk az agyunkat, kapcsolódjunk másokhoz, és a lehető legteljesebb életet éljük még akkor is, ha néha nehezebb megtalálni a szavakat.
Forrás: The Telegraph, Fotó: Unsplash/Annie Spratt, Tabitha Turner
