- Többféle ujjmozdulatot is demenciamegelőzőnek tartanak a TikTokon.
- Tényleg működnek ezek a mozdulatok a szellemi képességek megőrzésére a neurológus szerint?
- Mit tegyünk, ha valóban szeretnénk megelőzni a demenciát?
Ha mostanában mi is görgettünk a TikTokon vagy az Instagramon, valószínűleg belefutottunk már olyan videókba, amelyek kéz- és ujjmozdulatokat mutatnak be, melyekről azt mondják, hatékonyak az Alzheimer-kór és a demencia megelőzésére.
A mozdulatok között van váltott tapsolás, ujjbegy-összeérintés, kört rajzoló kar- és ujjmozdulatok, és sokan esküsznek rájuk. Több millió megtekintés, lelkes kommentelők, és persze néhány frusztrált felhasználó, aki szerint „ez sokkal nehezebb, mint amilyennek tűnik”.
De vajon tényleg ennyin múlik az agyunk egészsége?
Neurológusok szerint nem a mozdulat a lényeg, hanem a koncentráció
Dr. Chris Winter neurológus szerint bár néhány tanulmány kimutatta, hogy a finommotoros gyakorlatok javíthatják az enyhe kognitív zavarokat, nincs semmi varázslatos ezekben a kézmozdulatokban.
„Ezek a gyakorlatok fejlesztik a mozgáskoordinációt, ami időskorban segíthet megőrizni a kognitív funkciókat. De nem maga a mozdulat számít, hanem az a mentális fókusz, amit közben kifejtünk.”
Más szóval: nem attól lesz egészségesebb az agyunk, hogy melyik ujjunkat mozgatjuk – hanem attól, hogy aktívan, tudatosan, kihívásokkal teli tevékenységekben veszünk részt.
A legjobb edzés az agynak: tanulás, zene, mozgás
A szakértők szerint bármilyen új készség elsajátítása jót tesz az agynak.
- Tanuljunk meg zongorázni vagy gitározni,
- próbáljunk ki egy új sportot, például a tollaslabdát vagy jógát,
- vagy tanuljunk meg egy új nyelvet.
Ezek mind segítenek fenntartani az agyi aktivitást és a neuroplaszticitást, vagyis az agyunk alkalmazkodóképességét. „Ha van rá lehetőségünk, ne csak nézzük ezeket a gyakorlatokat a TikTokon – inkább csináljunk valami valóban kihívást jelentőt” – javasolja Dr. Winter.
Mit mond a tudomány az agyunk tartalékairól?
Dr. Majid Fotuhi, neurológus és a The Invincible Brain című könyv szerzője szerint az agyunk egészségét nem egyetlen gyakorlat határozza meg, hanem az a tartalék, amit a rendszeres, változatos szellemi tevékenységekkel építünk be az agyunkba.
„Minél nagyobb az agyunk idegrendszeri tartaléka, annál később vagy enyhébben jelentkeznek a demencia tünetei” – mondja a neurológus.
Ezért érdemes olyan tevékenységeket keresnünk, amelyek újak, összetettek és kognitívan stimulálóak – legyen az festés, fejtörők, tánc vagy zenélés.
Ne essünk pánikba, ha nem sikerül a TikTok-gyakorlat
Dr. Luke K. Barr, neurológus szerint teljesen normális, ha elsőre nem megy az egyik-másik kézgyakorlat.
@mavereuer hand exercises that can help prevent alzheimer’s/dementia (ofc, no guarantees, but these are pretty fun in general ngl)
„Ezek a mozdulatok összetettek, és sok gyakorlást igényelnek. Attól, hogy valakinek nem sikerül azonnal, még messze nem jelent kognitív hanyatlást.”
Más szóval: ha nem tudunk egyszerre tapsolni és forgatni a hüvelykujjunkat, nem kell Alzheimer-kórra gyanakodnunk. A koordinációs nehézség nem diagnosztikai jel a demencia esetében.
Az igazi agytréning: mozgás, alvás, kiegyensúlyozott élet
A neurológusok egyetértenek abban, hogy a jó agyműködés titka továbbra is a klasszikus alapelvekben rejlik:
- rendszeres testmozgás,
- minőségi alvás,
- kiegyensúlyozott étrend,
- mentális és társas aktivitás.
A neurológus szerint a rossz étrend, a mozgáshiány, az elhízás, a diabétesz, a magas vérnyomás, a krónikus stressz és az alváshiány mind hozzájárulhatnak az agyi érfalak sérüléséhez és a gyulladás kialakulásához.
Ez idővel kognitív hanyatláshoz vezethet. Ezért ahelyett, hogy kizárólag egy 5 másodperces TikTok-trükkben bíznánk, érdemes átfogóan gondolkodnunk az agyunk védelméről.
Összegzés: az igazi hack a tudatos életmód
Ha csak ezekre a kézmozdulatokra van időnk, az is rendben van, hiszen minden aktivitás számít. De ne feledjük: az agyunknak nem varázslatos mozdulatokra, hanem kihívásokra és odafigyelésre van szüksége.
A legjobb biohack tehát nem egy TikTok-trend, hanem az, ha tudatosan, kíváncsian és aktívan élünk – mert így tarthatjuk meg hosszú távon az éles elmét és az életkedvet is.
Forrás: Huffington Post, fotó: Unsplash/Fellipe Ditadi
