- A szezonális hangulati zavar nem csak télen jelentkezhet, és nem csak szomorúságról szól.
- Milyen tévhitek élnek még a téli depresszióval kapcsolatban?
- Léteznek hatékony, tudományosan igazolt kezelési módok is, melyekkel sikeresen leküzdhetjük a szezonális depressziót.
Rövid – de egyre hosszabbodó! – nappalok, hideg idő, szürkeség – sokan ilyenkor csak legyintenek: nem csoda, ha levert valaki. Valójában azonban a szezonális depresszió ennél jóval összetettebb jelenség, nem csoda, ha még világnapja is van a téli szomorúságnak januárban.
Öt gyakori tévhitet vettünk sorra, amelyek miatt sokan még ma sem veszik elég komolyan a szezonális hangulati zavart, pedig a Semmelweis Egyetem statisztikái szerint szerint minden tizedik magyart érinti.
Több mint téli rosszkedv
A tél sokak számára megterhelő időszak. Kevesebb a természetes fény, hidegebbek a napok, kevesebb lehetőségünk van a mozgásra, főleg a természetben. Nem csoda, ha ilyenkor csökken az energiaszintünk, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy természetes állapot a levertség, melankólia.
Vannak azonban, akiknél a hangulati mélypont nem múlik el néhány rossz nap után. A szezonális depressziónak (angol kifejezéssel seasonal affective disorder, röviden SAD) egyaránt biológiai és pszichológiai gyökerei vannak, ma már létező pszichés állapotként ismerik el a szakemberek is, és jóval túlmutat az átmeneti levertségen.
Mégis rengeteg félreértés övezi. Nézzük, melyek a leggyakoribb tévhitek.
Kattints a galériára!
A felismerés az első lépés
A szezonális depresszió nem gyengeség, nem túlérzékenység, és nem puszta hangulatingadozás. Egy olyan állapot, amely mögött biológiai folyamatok és pszichés tényezők állnak. Minél pontosabban értjük, annál nagyobb eséllyel kérünk segítséget időben, és találjuk meg a nálunk működő terápiát.
Forrás: Mental Floss, fotó: Unsplash/Andrej Lisakov
