Lehangolt vagy nyáron? Létezik nyári hangulati zavar is, nem csak téli!

2023. július 17.
Egyáltalán nem olyan ismert, hogy létezik nyári hangulati zavar, mint a téli változata, melyről egyre többet hallunk. Pedig sokkal komolyabb kockázata van, mint a téli hangulati zavarnak, nagyobb az öngyilkosság esélye és az egész a klímaváltozással függhet össze.
Nyári hangulati zavar SAD
  • Nyáron mindenkinek jól kell éreznie magát, hiszen süt a nap, nyaralunk és vidámság van. 
  • A társadalom egyáltalán nem olyan elfogadó a nyári depresszióval kapcsolatban, mint amikor télen lehangolt és kedvetlen az ember.
  • A hőség, páratartalom és a pollenek mind erősítik a nyári hangulati zavar tüneteit.

Összehasonlítva a téli szezonális hangulati zavarral (SAD, seasonal affection disorder, szezonális hangulati zavar) a nyári depresszióról se nem tudunk annyit, se nem beszélünk. Pedig „többet kellene kutatnunk és jobban kellene aggódnunk miatta”, jelentette ki Dr. Norman Rosenthal, a Georgetown Orvostudományi egyetem pszichiátere, aki először tudományosan leírta a szezonális hangulati zavart 1984-ben. 

A társadalom azonban nem fogadja el, hogy nyáron valaki lehangolt legyen. Hiszen ez a vidámság, szórakozás és jó idő szezonja, ellentétben a téllel, amikor a sötét, hideg, nyirkos időben teljesen belátható, miért letargikus, depresszióba hajló valakinek a kedélye.

A téli és nyári hangulati zavar tünetei eltérnek. Annyiban hasonlítanak, hogy mindkét esetben jelen van a szomorú kedélyállapot és az örömérzetre való képtelenség. Ám a téli depresszió esetében az emberek aluszékonyak, fáradékonyak és hajlamosak a túlevésre. „A nyári SAD sok tekintetben ennek az ellenkezője: lecsökkent étvágy és inszomnia jellemzi” – mondta Rosenthal.

Nagyobb az öngyilkosság kockázata a nyári hangulati zavar esetén

A nyári hangulati zavar egy sokkal agitáltabb depressziós állapot. Sokkal stresszesebbek a nyári SAD-ben szenvedők, semmint letargikusak, ahogy az a téli depressziónál tapasztalható. Az öngyilkosság kockázata is nagyobb a nyári hangulati zavarnál. A statisztikákban is megfigyelhető egy kiugrás az öngyilkosságok számában késő tavasszal-nyáron, míg télen ez a szám visszaesik.

„Ennek hátterében az állhat, hogy télen egyszerűen nincs energiája a szezonális depresszióban szenvedőknek arra sem, hogy megtervezzék, hogyan vessenek véget az életüknek – magyarázta Dr. Rosenthal. – Ha valaki egyszerre szomorú és zaklatott, ahogy a nyári depresszió esetében ez fennáll, jelentősen növeli az öngyilkosság esélyét.”

Azért is nehéz kutatni a nyári hangulati zavart, mert sokkal többféle és változó természetű, mint a téli SAD. Utóbbi az emberek 5 százalékát érinti a kutatások szerint, ám a nyári depresszióval kapcsolatban ilyen adat nem áll rendelkezésünkre. Egy dán kutatásban közel 3000 embert vizsgáltak meg ugyan, ám eszerint csak 0,1 százalékuk felelt meg a nyári SAD kritériumainak. Emiatt úgy tűnhet, hogy sokkal ritkább, mint a téli hangulati zavar, ám sokkal valószínűbb, hogy csak nehezebb diagnosztizálni és nem lehet egy merev feltételrendszer szerint megállapítani. 

Mi okozza a nyári hangulati zavart?

A szélsőséges időjárási viszonyok – hőség, páratartalom, pollenkoncentráció – állhat a nyári hangulati zavar hátterében. Az egyik olyan ritka kutatásban, amit a témában végeztek, Rosenthal és kollégái arra kértek nyári SAD-ben szenvedő embereket, mondják el, szerintük mi válthatta ki náluk a problémát. „A válaszaikban a folyamatos hőség és az erős fény visszatérő szereplő volt – mondta a pszichiáter. – Volt, aki azt mondta, úgy érzi, mintha a fény késként hatolna a testébe. Képtelen elviselni. Az erős fény az őrületbe kergeti.”

Volt olyan nyári hangulati zavarban szenvedő páciens, aki azt mondta, hogy úgy érzi, az erős fény késként hatol a testébe és megőrül tőle

Volt olyan nyári hangulati zavarban szenvedő páciens, aki azt mondta, hogy úgy érzi, az erős fény késként hatol a testébe és megőrül tőle

A sok különböző kiváltó tényező magyarázhatja, miért olyan sokfélék a nyári hangulati zavar tünetei és miért olyan nehéz diagnosztizálni. 

Azt már korábbi kutatások is bizonyították, hogy a magasabb napi átlaghőmérséklet növeli az öngyilkosságok számát. Sokkal több a depresszív hangulatú bejegyzés is a közösségi oldalakon. Egy 2019-es vizsgálatban azt állapították meg, hogy azokon a napokon, amikor magasabb a pollenkoncentráció a levegőben, általánosságban rosszabb az emberek kedélyállapota. Az allergia és a depresszió között is már régen megállapították, hogy összefüggés van: az allergiában szenvedők körében sokkal magasabb a depresszió kialakulásának esélye. 

A forró, párás időt senki sem szereti. A nagy kérdés az, miért érzékenyebbek sokan másoknál erre annyira, hogy nyári hangulati zavar alakul ki náluk? A válasz a testünk hőszabályozásában lehet. Az idegi átvivő sejtek, melyek részt vesznek a testhőmérséklet szabályozásában, szerepet játszanak a kedélyünket befolyásoló hormonok, a szerotonin, dopamin és norepinefrin termelésében is. „Talán van egy átfedés a hangulati zavarok és a hőszabályozás között, ami sérülékennyé teszi az arra hajlamos embereket a nyári hangulati zavarral szemben” – fejtegette a pszichiáter.

A klímaváltozás tovább rontja a nyári SAD-et

Ahogy egyre erősebben érezzük a klímaváltozás hatásait, sokkal gyakoribbá és szembeötlőbbé válhatnak a nyári hangulati zavar tünetei. „Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy kijelentsem, a globális felmelegedés hatására komoly problémát jelent majd a nyári hangulati zavar a következő tíz évben – mondta Rosenthal. – A klímaváltozás egyébként is sokat ront a mentális egészségünkön. Az egyre erősebbé váló hőhullámoknak beláthatatlan következményei lesznek a mentális egészségünkre. Több öngyilkosság, még több depressziós lehet.”

Mit tehetünk a nyári depresszió ellen?

Ha nyáron valóban sokkal rosszabb a kedélyállapotunk, fontos, hogy tudatosítsuk ezt a problémát és forduljunk szakemberhez. „Az öngyilkos gondolatok nagyon gyakoriak – mondta Rosenthal. – Hogy ne történjen meg, segítséget kell nyújtanunk.”

A hűtött helyiségek segíthetnek, bár nincs tudományos bizonyíték, hogy a légkondicionálás valóban működő módszer a nyári SAD ellen. De ösztönösen vágyik az ember a hűvös vízre, így zuhanyozzunk gyakran és lehetőleg maradjunk hűtött lakásban. Ám a hatás csak addig tart, míg nem kell kilépnünk a melegre. 

A téli depresszió ellen a fényterápia hatásosságát már tudományosan is igazolták. Ennek alapvetően kevés mellékhatása van és az eredmény is tartós. A hűtésterápia a nyári SAD esetén sajnos nem ezen az elven működik. 

A nyári hangulati zavar is depresszió, így a depressziónál alkalmazott pszichológiai kezelések, szorongásoldó gyógyszerek a súlyos esetekben itt is segíthetnek. „Elengedhetetlen azonban, hogy felismerjük, nyári depresszióval küzdünk és segítséget kérjünk” – mondta a pszichiáter, aki hangsúlyozta, a hűtés, szorongásoldás és a pszichoterápia együtt segíthet átvészelni a nyári hangulati zavar időszakát.

Forrás: Washington Post, fotó: Unsplash, Getty Images