- A zöld vándorpoloska és az ázsiai márványospoloska ősszel telelőhelyet keres, ezért gyakran húzódik épületekbe.
- A poloskák emberre nem veszélyesek, ám ha veszélyben érzik magukat, kellemetlen szagú váladékot bocsátanak ki.
- A bejutásukat szúnyoghálóval és a rések, nyílászárók megfelelő tömítésével előzhetjük meg, a már bent lévő példányokat pedig érdemes óvatosan eltávolítani.
A poloskákat ma már nem csak egy-egy utazásról vihetjük haza magunkkal. Ha ősszel egyre több barna vagy zöldes rovart látunk az ablak körül, a falon vagy a redőnytok közelében, annak egyszerű oka van: a kint élő példányok a hidegebb idő beköszöntével védett telelőhelyet keresnek.
Magyarországon a zöld vándorpoloska és az ázsiai márványospoloska is jól ismert idegenhonos faj. Ősszel gyakran húzódnak be a nyílászárókon, redőnyszekrényeken és egyéb réseken keresztül a melegebb helyiségekbe – megdöbbentően nagy számban is megjelenhetnek az épületeken.
A jelenség nem feltétlenül azt jelenti, hogy a lakásunkkal probléma van. A rovarok egyszerűen olyan helyet keresnek, ahol zavartalanul átvészelhetik a hidegebb hónapokat.
Hol bújhatnak meg a poloskák?
Ha sikerül bejutniuk, nehezen észrevehető helyeket keresnek. Megtelepedhetnek például:
- redőnytokokban és ablakkeretek környékén,
- padlásokon, garázsokban és más védett helyeken,
- falrésekben, repedésekben,
- dobozok, tárgyak vagy cserepek mögött,
- erkélyek és tetőteraszok védett részein.Céljuk nem az, hogy az otthonunkban táplálkozzanak, hanem hogy megfelelő telelőhelyet találjanak.
Mit ne tegyünk, ha poloskát látunk?
A legfontosabb szabály: ne nyomjuk össze a poloskát, és lehetőleg ne is porszívózzuk fel.
- A poloskák egyik védekezési módja a kellemetlen szagú váladék kibocsátása. Ha fenyegetve érzik magukat, aktiválhatják ezt a védekezési mechanizmust. A szag bizonyos anyagokon és felületeken meg is maradhat.
- A porszívózás sem ideális megoldás. Ha a rovar a készülék belsejében bocsátja ki váladékát, a kellemetlen szag a porszívóban is megmarad.
- A ragacsos rovarcsapdák használatát szintén érdemes elkerülni, a csapdába került poloska veszélyben érzi magát, és védekezésként szagot bocsát ki.
Hogyan távolítsuk el a poloskát a lakásból?
A legegyszerűbb módszer a kíméletes befogás.
- Egy poharat vagy nagyobb üvegedényt óvatosan helyezzünk a rovarra, majd egy merev papírlapot, például képeslapot vagy kartont csúsztassunk alá.
- Ezután lassan emeljük fel az edényt úgy, hogy a papír végig szorosan zárja a nyílást. Így a poloskát anélkül vihetjük ki, hogy meg kellene fognunk vagy össze kellene nyomnunk.
A lakásba bejutott poloskákat gyűjtsük össze, és a bejutásukat elsősorban a nyílászárók megfelelő tömítésével akadályozzuk meg. Lakásban nem javasolt a háztartási rovarirtószerek használata sem.ű
A gumikesztyű használata praktikus, hiszen így a kezünket is védjük, ha a rovar mégis kibocsátja kellemetlen szagú váladékát.
Mit tehetünk, hogy kevesebb poloska jusson be a házba?
A nyílászárók állapota sokat számít. Érdemes ellenőrizni, hogy az ablakok és ajtók körül maradtak-e olyan rések, amelyeken a rovarok bejuthatnak.

A poloskák emberre alapvetően nem veszélyesek.
A szúnyogháló egyszerű, praktikus megoldás. Ha már van az ablakokon, ősszel érdemes átnézni, nem sérült-e meg valahol.
A fényre is figyeljünk. A poloskák az épületek környékén könnyebben megjelennek, ezért szellőztetéskor érdemes lekapcsolni a beltéri világítást, ha az ablak nyitva van.
A legfontosabb az, hogy a lehetséges bejutási pontokat megszüntessük. Ablakkeretek, ajtók, redőnytokok és falrések átvizsgálásával sokkal könnyebb megelőzni az őszi kellemetlenséget, mint később az otthonunkba beköltözött rovarokat eltávolítani.
Mi a helyzet a szobanövényekkel?
A poloskák elsősorban nem a szobanövényeket keresik. A hazai fajok közül az ázsiai márványospoloska sokféle növényen képes táplálkozni, a zöld vándorpoloska pedig szintén számos növényfajon előfordul. A lakásba került példány azonban egyszerűen rátelepedhet a szobanövényeinkre is.
Ha poloskát találunk egy növényen, óvatosan rázzuk le, majd a fent ismertetett módon gyűjtsük össze.
Forrás: Nébih, t-online.de Fotó: Unsplash