A háziasszonyok többsége a saját illetve a családtagok ízlése alapján vásárol élelmiszert. A zöldségek terén gyakran kerülnek nehéz helyzetbe, mert ez az az élelmiszer, ami a leginkább megosztja a családot. Apa nem szereti a sárgarépát, viszont odavan a spenótért, amit viszont a gyerekek nem esznek meg. A nagyszülők a káposztafélék rajongói, amitől anya irtózik. Ha a családtagok tisztában vannak a különböző színű zöldségek, gyümölcsök szervezetünkre gyakorolt jótékony hatásával, talán bátrabban kóstolják meg az új ízeket. Nyárádi Esztella, az Amway Academy NUTRILITE egészségtrénere segít eligazodni a zöldségek pozitív tulajdonságai terén.
Már az óvodában megtanultuk, hogy zöldséget és gyümölcsöt minden nap kell fogyasztani. Az ízeken kívül milyen más szempontokat kell figyelembe vennünk a vásárlásnál?
A zöldségek, gyümölcsök különböző növényi tápanyagokat tartalmaznak, amire a színük is utal. Öt színcsoportot különböztetünk meg. A fehér zöldségek a csontok, ízületek védelmét szolgálják, a citrom- és narancssárgák a szemünkre és a bőrünkre vannak jótékony hatással. A vöröses, bordós, pirosas árnyalatok a szív– és érrendszert, a lila és kékeslila színű termények az agyat és az emésztést, a zöldek pedig a sejtszínű táplálást, és a veseműködést támogatják. A WHO 2011-es felmérése szerint – azóta nem készült ilyen jellegű felmérés – napi 400 gramm az a minimum mennyiség, amit zöldségből és gyümölcsből el kellene fogyasztani egészségünk megőrzése érdekében. Az emberek 75%-a nem fogyaszt ennyit, Magyarországon például az átlag 350 gramm.
Gondolom, az lenne az ideális, ha mind az öt színárnyalat képviseltetné magát a tányérunkon.
Szerencsére vannak átfedések a jótékony hatások között. A narancssárga színt a béta-karotin és a karotinoidok biztosítják, amelyek a sóskában is nagy mennyiségben előfordulnak, a sóska mégis zöld. Ez azért van, mert a zöld szín dominánsabb. Trhát ha valaki nem szereti a narancssárga zöldségeket, a zöldeket viszont igen, akkor is van esélye arra, hogy teljes legyen a táplálkozása. Ettől függetlenül törekedni kell arra, hogy mind az öt színcsoport ott legyen a tányérunkon naponta. 80-100 gramm, azaz bő kétmaroknyi mennyiség mindegyikből.
Ha ehhez tartanánk magunkat, egész nap csak a táplálkozásunkat tervezgetnénk, és az időnk nagy részét az ételek elkészítésével tölthetnénk. A különböző táplálékkiegészítők helyettesíthetik a zöldségeket?
Azok a táplálékkiegészítők igen, amelyek növényi koncentrátumokat is tartalmaznak. Ma már a kutatások bebizonyították, hogy nemcsak a vitaminokra és az ásványi anyagokra kell koncentrálni a táplálékbevitelkor, hanem a növényi tápanyagokra is. A jó minőségű táplálékkiegészítők fenntartható módszereket alkalmaznak a növénytermesztés során, nem használnak káros rovar- és gyomirtószereket, és a feldolgozás folyamatában odafigyelnek arra, hogy a növények megőrizzék természetes tápanyagukat.
Segíts nekünk! Mit ajánlanál egy 30-as, aktív, városlakó nőnek, aki szeretné megőrizni az egészségét? Milyen táplálékkiegészítőket kapjon be reggel munkába menet előtt?
Jó minőségű, növényi kivonatokkal erősített multivitamint mindenképpen ajánlanék. A következő hasonlattal szoktam élni: amikor autót vásárolunk, először az autót választjuk ki, és csak utána jöhetnek az extrák. Ebben az esetben az autó a multivitamin, és minden más extra csak azután jöjjön. Érdemes halolaj-kapszulát is szedni, de itt sem mindegy, hogy milyen forrásból származik. A halaknak, mint minden élőlénynek, a zsírjában méreganyagok halmozódhatnak fel, ha nem tiszta forrásból, tiszta vízből táplálkoztak. A halolajkivonat omega-3 zsírsavakat tartalmaz, ami a szív- és érrendszert védi, hígítja egy kicsit a vérünket. Az agyukat is táplálja, a demencia megelőzésére is jó. Az ízületekre is jótékony hatással van, és kutatások azt mutatják, hogy depressziós időszakban sokat segít a depresszió leküzdésében és az agresszív viselkedés szabályozásában. Végül B-vitamin komplexet ajánlanék, ez is nagyon fontos, mert a B -vitaminok biztosítják, hogy a különböző tápanyagok hasznosulni tudjanak és energia formájában jelenjenek meg. Az már csak hab a tortán, hogy a bőrünknek is nagyon jót tesznek.
Mostanában a D-vitamin vált sztártermékké a patikákban. Miért kell D-vitamint szednünk?
Igen. A D -vitamin az új Jolly Joker, főleg Magyarországon, ahol nagyon sokan szenvednek D-vitamin hiányban. A D-vitamin is nagyon sok szervet támogat. A kutatások még folyamatban vannak, így még nem ismerik a vitamin összes jótékony hatását. Amiről a legrégebben tudunk, az a csontok védelme, a csontritkulás megelőzése, mert a D-vitamin szabályozza a kalcium anyagcseréjét a csontokban. De ugyanezt teszi az erekben is. Az érelmeszesedésnél az egyik legnagyobb probléma az, hogy a kalcium lerakódik az erekben. A D-vitamin nagyon jó hatással van az agyunkra, segíti az örömhormon, a szerotonin képződését. A rákkutatásban születtek olyan eredmények, amelyek azt mutatják, hogy a vastagbél- és a mellrák kialakulása ellen is véd. A sportolóknak, illetve az idősebb korosztálynak az izmaik leépülését megelőzendő fontos a D-vitamin. Segíti az izomrostok gyarapodását, fokozza az izmok ellenállóképességét és regenerációját a sportolás után. Az immunrendszerre is hat, nagyon sokan a D-vitamin hiánya miatt betegednek meg télen.
Honnan tudjuk, hogy milyen állapotban van a D-vitamin készletünk? Mennyi D-vitamint kell szednünk naponta?
Bármelyik magánügyfeleket is kiszolgáló laboratóriumban megcsináltathatunk egy vérvizsgálatot, ami néhány ezer forintba kerül. Ebből kiderül, hogy megelőzésre, vagy terápiás jelleggel kell-e szednünk a D-vitamint.
