Milyen színű étel kerüljön a tányérodra?

2018. december 11. |

Még most, télen is élvezet piacra járni. Különböző színekben pompázó zöldségek, gyümölcsök közül válogathatunk, amik nemcsak szépek és finomak, de fontos növényi tápanyagokkal vannak tele, és mindegyik más és más szervünkre van jótékony hatással. Éppen ezért tanácsos tudatosan vásárolni belőlük.

A háziasszonyok többsége a saját illetve a családtagok ízlése alapján vásárol élelmiszert. A zöldségek terén gyakran kerülnek nehéz helyzetbe, mert ez az az élelmiszer, ami a leginkább megosztja a családot. Apa nem szereti a sárgarépát, viszont odavan a spenótért, amit viszont a gyerekek nem esznek meg. A nagyszülők a káposztafélék rajongói, amitől anya irtózik. Ha a családtagok tisztában vannak a különböző színű zöldségek, gyümölcsök szervezetünkre gyakorolt jótékony hatásával, talán bátrabban kóstolják meg az új ízeket. Nyárádi Esztella, az Amway Academy NUTRILITE egészségtrénere segít eligazodni a zöldségek pozitív tulajdonságai terén.

Már az óvodában megtanultuk, hogy zöldséget és gyümölcsöt minden nap kell fogyasztani. Az ízeken kívül milyen más szempontokat kell figyelembe vennünk a vásárlásnál? 

A zöldségek, gyümölcsök különböző növényi tápanyagokat tartalmaznak, amire a színük is utal.  Öt színcsoportot különböztetünk meg. A fehér zöldségek a csontok, ízületek védelmét szolgálják, a citrom- és narancssárgák a szemünkre és a bőrünkre vannak jótékony hatással.  A vöröses, bordós, pirosas árnyalatok a szív– és érrendszert, a lila és kékeslila színű termények az agyat és az emésztést, a zöldek pedig a sejtszínű táplálást, és a veseműködést támogatják. A WHO 2011-es felmérése szerint – azóta nem készült ilyen jellegű felmérés – napi 400 gramm az a minimum mennyiség, amit zöldségből és gyümölcsből el kellene fogyasztani egészségünk megőrzése érdekében. Az emberek 75%-a nem fogyaszt ennyit, Magyarországon például az átlag 350 gramm.

Gondolom, az lenne az ideális, ha mind az öt színárnyalat képviseltetné magát a tányérunkon.

Szerencsére vannak átfedések a jótékony hatások között. A  narancssárga színt a béta-karotin és a karotinoidok biztosítják, amelyek a sóskában is nagy mennyiségben előfordulnak, a sóska mégis zöld. Ez azért van, mert a zöld szín dominánsabb. Trhát ha valaki nem szereti a narancssárga zöldségeket, a zöldeket viszont igen, akkor is van esélye arra, hogy teljes legyen a táplálkozása. Ettől függetlenül törekedni kell arra, hogy mind az öt színcsoport ott legyen a tányérunkon naponta.  80-100 gramm, azaz bő kétmaroknyi mennyiség mindegyikből.

Ha ehhez tartanánk magunkat, egész nap csak a táplálkozásunkat tervezgetnénk, és az időnk nagy részét az ételek elkészítésével tölthetnénk. A különböző táplálékkiegészítők helyettesíthetik a zöldségeket?

Azok a táplálékkiegészítők igen, amelyek növényi koncentrátumokat is tartalmaznak. Ma már a kutatások bebizonyították, hogy nemcsak a vitaminokra és az ásványi anyagokra kell koncentrálni a táplálékbevitelkor, hanem a növényi tápanyagokra is. A jó minőségű táplálékkiegészítők fenntartható módszereket alkalmaznak a növénytermesztés során, nem használnak káros rovar- és gyomirtószereket, és a feldolgozás folyamatában odafigyelnek arra, hogy a növények megőrizzék természetes tápanyagukat.

Segíts nekünk! Mit ajánlanál egy 30-as, aktív, városlakó nőnek, aki szeretné megőrizni az egészségét? Milyen táplálékkiegészítőket kapjon be reggel munkába menet előtt?

Jó minőségű, növényi kivonatokkal erősített multivitamint mindenképpen ajánlanék. A következő hasonlattal szoktam élni: amikor autót vásárolunk, először az autót választjuk ki, és csak utána jöhetnek az extrák. Ebben az esetben az autó a multivitamin, és minden más extra csak azután jöjjön. Érdemes halolaj-kapszulát is szedni, de itt sem mindegy, hogy milyen forrásból származik. A halaknak, mint minden élőlénynek, a zsírjában méreganyagok halmozódhatnak fel, ha nem tiszta forrásból, tiszta vízből táplálkoztak. A halolajkivonat omega-3 zsírsavakat tartalmaz, ami a szív- és érrendszert védi, hígítja egy kicsit a vérünket. Az agyukat is táplálja, a demencia megelőzésére is jó. Az ízületekre is jótékony hatással van, és kutatások azt mutatják, hogy depressziós időszakban sokat segít a depresszió leküzdésében és az agresszív viselkedés szabályozásában.  Végül B-vitamin komplexet ajánlanék, ez is nagyon fontos, mert a B -vitaminok biztosítják, hogy a különböző tápanyagok hasznosulni tudjanak és energia formájában jelenjenek meg. Az már csak hab a tortán, hogy a bőrünknek is nagyon jót tesznek.

Mostanában a D-vitamin vált sztártermékké a patikákban. Miért kell D-vitamint szednünk?

Igen. A D -vitamin az új Jolly Joker, főleg Magyarországon, ahol nagyon sokan szenvednek D-vitamin hiányban.  A D-vitamin is nagyon sok szervet támogat. A kutatások még folyamatban vannak, így még nem ismerik a vitamin összes jótékony hatását. Amiről a legrégebben tudunk, az a csontok védelme, a csontritkulás megelőzése, mert a D-vitamin szabályozza a kalcium anyagcseréjét a csontokban. De ugyanezt teszi az erekben is. Az érelmeszesedésnél az egyik legnagyobb probléma az, hogy a kalcium lerakódik az erekben. A D-vitamin nagyon jó hatással van az agyunkra, segíti az örömhormon, a szerotonin képződését. A rákkutatásban születtek olyan eredmények, amelyek azt mutatják, hogy a vastagbél- és a mellrák kialakulása ellen is véd. A sportolóknak, illetve az idősebb korosztálynak az izmaik leépülését megelőzendő fontos a D-vitamin. Segíti az izomrostok gyarapodását, fokozza az izmok ellenállóképességét és regenerációját a sportolás után. Az immunrendszerre is hat, nagyon sokan a D-vitamin hiánya miatt betegednek meg télen.

Honnan tudjuk, hogy milyen állapotban van a D-vitamin készletünk? Mennyi D-vitamint kell szednünk naponta?

Bármelyik magánügyfeleket is kiszolgáló laboratóriumban megcsináltathatunk egy vérvizsgálatot, ami néhány ezer forintba kerül. Ebből kiderül, hogy megelőzésre, vagy terápiás jelleggel kell-e szednünk a D-vitamint.

Szólj hozzá te is!

Még több Gasztró