Dawn Jackson Blatner dietetikus, az új étrend megalkotója nemcsak azt tartotta szem előtt, hogy mi magunk fittebbek legyünk, hanem azt is, hogy tegyünk egy lépést a zöldebb jövő felé. A kutatók többsége egyetért abban, hogy a bolygó túlélésének érdekében növényi alapú ételekre kellene váltanunk, a flexitáriánus diéta viszont azoknak is fenntartható lehetőséget kínál, akik nem szeretnék teljesen kizárni az életükből az állati alapanyagokat. A hatása nem is lenne kicsi: ha Föld teljes lakossága ezt az életmódot követné, felére csökkenthetnénk a mezőgazdasági eredetű üvegházhatású gázok kibocsátását.
Nomen est omen
A flexitáriánus étrend neve a flexibilis és a vegetáriánus szavak összeolvadásából jött létre, tehát nem a szigorú szabályok betartásán alapul. Nem zár ki egyetlen összetevőt sem, csupán javaslatot tesz arra, hogy miből érdemes többet, és miből kevesebbet fogyasztanunk, így egyszerűen és lemondások nélkül tehetünk meg mindent – vagy legalábbis elég sokat – a környezetünk védelme érdekében. Blatner három kategóriára bontotta az étrend követőit: kezdőkre, haladókra és profikra. A kezdőknek heti két, a haladóknak három-négy, a profiknak pedig öt húsmentes napot kell tartaniuk.
Az ökológiai lábnyomunk minimalizálásán túl a flexitáriánus étrend kedvezően hat az egészségünkre is: antioxidánsokban és rostban gazdag élelmiszereket tartalmaz, így segít stabilizálni a koleszterinszintünket és a vérnyomásunkat, vagyis hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek valószínűségének csökkentéséhez. A diéta szerint javallott több teljes értékű gabonát, zöldséget, gyümölcsöt fogyasztani, illetve a minimumra csökkenteni a hozzáadott cukrot tartalmazó, feldolgozott élelmiszerek bevitelét, amely – a zöldségek alacsony kalória- és magas rosttartalma miatt – nemcsak a kettes típusú diabétesz kialakulását előzi meg, de hatására a pluszkilók is leolvadnak rólunk.
Csak semmi koplalás!
A flexitáriánus étrend ideális a gasztronómia szerelmeseinek is, mert a lehető legkülönfélébb alapanyagokat engedi és ajánlja. Blatner átlagosan napi 1500 kalória bevitelét javasolja, de a tényleges kalóriaszám nemtől, életkortól és aktivitástól is függhet. A dietetikus öt fő csoportba osztotta az általa ajánlott élelmiszereket. Az első az állati eredetű fehérjék pótlására szolgál, ide tartoznak a szükséges zsírokat is tartalmazó olajos magvak, amelyekből növényi tejeket is készíthetünk, illetve a tojás, a tofu és a hüvelyesek. A második a rengeteg vitamint tartalmazó zöldségeké és gyümölcsöké, a harmadikba tartoznak a teljes kiőrlésű gabonafélék, a negyedik a tejtermékek kategóriája, az ötödik pedig a cukroké és a fűszereké. Fontos, hogy a finomított helyett mindig a teljes értékű gabonák mellett tegyük le a voksunkat, állati eredetű élelmiszerek esetén pedig a szabad tartású, vagy szabad területről befogott jószágokból készült termékeket helyezzük előtérbe.
Még több infó
- Az étrend feltalálója, Dawn Jackson Blatner honlapján (dawnjacksonblatner.com) rengeteg tippet találhatunk.
- A Flexitáriánus étrend című könyv száz könnyen variálható és változatos receptet tartalmaz. (HVG)
- A Mostly Plants című, angol nyelvű receptkönyv a gluténérzékenyek számára is kínál alternatívákat. (bookline.hu)Fotó: Getty Images
A cikk a novemberi Marie Claire-ben jelent meg!
Olvass tovább!
