A podcasterek az új rádiósok

2019. október 19. |

Független, intelligens, izgalmas nők, akik úgy döntöttek, főállásuk mellett időről időre mikrofon elé ülnek, hogy kis költségvetésű, de annál nagyobb erejű beszélgetésekkel szórakoztassák a publikumot – ők a podcasterek. Az online műsorok mögött nem áll cég, sokszor még szerkesztő sem. Szabadon, cenzúrázatlanul osztják meg gondolataikat a világról, a női összefogásról vagy akár az irodalomról.

Ha a tömegközlekedésen feltűnik egy ember, aki fülhallgatóval a fülében folyton elmosolyodik, ha egy futó magában nevet, vagy ha arra érsz haza, hogy a párod mosogatás közben elfelejt üdvözölni, akkor nagy valószínűséggel valamelyik podcast lesz a ludas. Ugyan a műfaj itthon még gyerekcipőben jár, és a beindított csatornák házigazdái többnyire férfiak, a hozzáértők nagy boomra számítanak a hazai podcastok, azaz az internetes, új generációs rádiótartalmak terén is. Mi öt, nők által vezetett podcastcsatorna gazdájával beszélgettünk, hogy jobban megértsük, miben is rejlik az új platform sikere.

Popkult, csajok, satöbbi

Könyvblogos ismeretségből váltak egymás podcastpartnerévé Lepp Tünde és Hudácskó Brigitta, akik a magyar trendeket jóval megelőzve, öt éve kezdték építeni a podcastcsatornájukat. Tünde és Brigitta a brit kultúra megszállottja, ez az anglománia pedig a podcast témájává nőtte ki magát. A brit könyvek, filmek és sorozatok mellé aztán szépen lassan némi amerikai tartalom is beszivárgott, mostanában pedig tematikus adások színesítik a repertoárt, például környezetvédelemmel és pozitív testképpel foglalkoztak – szigorúan popkulturális referenciákkal körülbástyázva.

A csatorna öt éve alatt már 147 adást élt meg, ami egészen elképesztő szám, főleg ha azt is tudjuk, hogy a páros egyik fele Budapesten ül a mikrofonnál, míg a másikuk Debrecenben. A technikának hála azonban mégis tudják tartani az ütemtervet, amely az évek alatt lassan megszilárdult, és kerültek bele kihagyhatatlan elemek is. Ilyen például a karácsonyi könyvajánló, a könyvheti mustra, a nyári szünetre ajánlott olvasmánylista, vagy a könyves kihívások.

A lányok szakértelme (Tünde a CEU könyvtárosa, Brigitta pedig a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetének tanársegédje) és kritikai attitűdje a szórakoztatáson túl élő irodalomórává is teszi a podcastepizódokat, és felhívja a figyelmet arra, hogy mivel a popkultúra az életünk szerves része, a magasirodalom mellett ez is kritikára és értelmezésre érdemes. „Nézzünk körül, hogy most, 2019-ben hány embert mozgat meg A szolgálólány meséje, és hányat a Bovaryné. A popkultúra hatással van az életünkre, mégis sokkal kevesebben foglalkoznak vele, mint a klasszikus irodalommal” – mondják a lányok.

Megjelent a novemberi Marie Claire

Megjelent a novemberi Marie Claire

Szólj hozzá te is!

Még több Kultúra

Molnár Emese: “A várakozás fontos része annak, hogy megkapjuk, amire vágyunk” jamese

Molnár Emese: “A várakozás fontos része annak, hogy megkapjuk, amire vágyunk”