„Valamennyire ki kell zárni a külvilágot, az nagyon fontos. Hogy létre tudd hozni magadban azt az állapotot, azt a fajta magányt, ami csak a tiéd. Amikor nem sürgeted magad, amikor van egy nagyon fontos jelenléti állapot. De ez szerintem egy jó szeretkezésnél is ugyanúgy ott van: kizárod a külvilágot és valami csak ott létezik.”
Hihetetlen női energiája nem csak akkor árad belőle, amikor színpadon van, bár nem tagadja, szakmája nagyban segítette abban, hogy mindezt meg tudja élni. „Az érzékiség és a nőiesség rendkívül fontos, hiszen a testünk a munkaeszközünk is. Nem csak a szív, a lélek, az idegrendszer, hanem bizony a test is. Ezt nem szabad elvenni a mi hivatásunktól. A színészettel együtt váltam nővé azáltal, hogy egyre szabadabb és felszabadultabb lettem. Ez hozta magával a nőiességet is” – mesélte a műsorban.
Beszélt arról, hogy egy színésznek szerelmesnek kell lennie partnerébe, legalább abban a pillanatban, amikor játszik. Azt is megtudhattuk tőle, milyen az, amikor egy házaspár mindkét tagja színházban dolgozik és milyen viharokat és tanulságokat élnek meg együtt. Ágit nem zavarja a kora. Mint mondta, magánemberként már nem rágódik annyit a kevésbé fontos dolgokon, színésznőként pedig sokkal több izgalmas, bonyolult szerep vár egy érett nőre.
A műsorban őszintén beszélt az anyaságról, ami számára mindig fontosabb volt, mint a karrier. Az anyai szerepet össze tudta egyeztetni szakmájával, terhességére egy hihetetlenül euforikus állapotként tekint vissza. Sajnálja, hogy nem született több gyermeke. Ági egyaránt játszott már magyar, cseh és szerb nyelven is. Ahogy azt Liebhaber Juditnak is mondta, minden nyelv más típusú karaktereket hoz ki az emberből, emiatt teljesen más szerepeket kapott Csehországban és Szlovákiában, mint Magyarországon.
A pandémia nehézségei Gubík Ágit is megviselték. Kezdetben kiélvezte a „kényszerpihenő” előnyeit, de most már szeretne újra színpadon állni, hiszen ő az irodalom és a színház alapján definiálja magát, enélkül elveszettnek érzi magát. A nehézségeken életfilozófiája lendíti túl: mindig komolyan veszi a feladatát, de próbálja nem túl komolyan venni saját magát. „Ne legyen most már langyos semmi!” – mondja nevetve az interjú végén, hisz alig várja, hogy újra induljon az élet, a színház, és pezsgés legyen.
A teljes beszélgetés megtekinthető a YouTube-on:
