Egyáltalán nem mindegy, ki áll be a Büdös Gizi lagziján vonatozni… hogy ki ki mögé kerül – Nándi szempontjából pláne nem mindegy. Nándi szülei, Attila és Éva ezen a rendezvényen jönnek össze, miután a vonat egymást követő kocsijai lesznek. Hamar kiderül, hogy közös életüknek nem a gyerekük a főszereplője, hanem a redőny. Legalábbis Éva számára mindenképp, akinek mellesleg az anyja (Márti) is jelen van… amikor jelen van… meg amikor nincs. Ő nem redőnypárti, sőt. De mitől tud ennyire fontos lenni a redőny? Mit tud egy redőny? Hát, sok mindent. Ha leengedik, eltakar; ha felhúzzák, megmutatja, mi van kint… vagy bent. (Feltéve, ha működik.)
A Redőny vicces és szórakoztató darab. A Redőny megrázó és elgondolkodtató darab. Hogyan lehetséges ez a paradoxon? Maros András úgy meséli el egy, a tradicionális szerepre kényszerített nő sorstragédiáját, hogy közben szűkszavú, pergő ritmusú, briliáns dialógusokat működtet. Maros elképesztő nyelvezetet használ, humora a legnagyobbakat, Esterházy Pétert, Parti Nagy Lajost juttatja eszünkbe, mégis legalább annyira egyedi, mint az említettek. Maros egyszerre teszi otthonossá, „rögvalóság ízűvé”, hihetővé, ugyanakkor elemeltté a darabot. Miközben elemi erővel nevettet, a szerkezet drámai erejű, szikár és fájdalmas marad; a darab vége pedig igazi katarzissal kecsegtet…
A történet főszerepét László Lili alakítja. Az általa játszott karakter, Éva nem lázad környezete ellen. Ennek okát így látja a színésznő: „Ezt a mintát látta maga körül. Évát a születése pillanatától elnyomja az édesanyja, egyszerűen nem alakult ki az önbizalma, az önértékelése nagyon mélyen van, ezért semmi ellen nem mer szót emelni. Igaz, hogy érzi, hogy valami nincs rendben, és nem érzi jól magát a bőrében, de egyszerűen nem tud lázadni. Abszolút áldozattípus. Ám a végén mégis képes lesz hőssé válni, és megmenteni a fiát.”
Az első olvasás élményéről a rendező, Ujj Mészáros Károly így fogalmazott: „Olyan élményt adott maga a szöveg, a párbeszédek, és úgy behúzott Éva sorsa, hogy egyszer csak azt vettem észre, hogy már alig van néhány oldal hátra a darabból. Ez egyébként elég ritka, mert általában meg-megáll az ember olvasás közben, visszamegy, keresgéli, hol tart, épp mi a szituáció. A Redőnyt viszont szinte egyetlen lélegzetvételre elolvastam, mert iszonyú svunggal rántott be a nyelv és a történet is. Jól szórakoztam a szófordulatokon, a nyelv játékosságán, miközben a történet egyre drámaibbá vált. Érdekes és izgalmas az a kettős érzelmi hatás, hogy az ember nem tudja, meghatódjon-e vagy inkább nevessen. Nagyon szeretem nézőként, amikor nem egynemű dolgokkal találkozom, és rendezőként is arra törekszem, hogy érzelmileg ne egyfelé ható előadásokat, filmeket csináljak.”
A történet olyan, mintha az élet írta volna, csupa ismerős karakterrel. Arról, hogy van-e az életből vett alapja akár konkrét esemény vagy személyek, a hely vagy a nyelvi megfogalmazás tekintetében, Maros András elmondta: „Szabolcshoz van némi kötődésem, apukám nyíregyházi születésű, de sem ez a tény, sem más nem indokolja, miért pont ezt a régiót választottam a Redőny-beli Éva lakhelyéül – a történet szempontjából bárhonnan származhatna, akár egy, az ország másik végében fekvő faluból is. A közegből való kitörés szándékát akartam dramatizálni azzal a kicsengéssel, hogy aki faluból városba, városból a fővárosba vágyakozik egy jobb élet reményében, nem biztos, hogy a megfelelő álmot kergeti; még ha sikerül is, amit akar, kiderülhet, hogy nem való neki az az élet, nem mindenki viseli jól a nagy változást. Meg hát vannak egyéb tényezők is, amik nehezítik az alkalmazkodást, de ez majd az előadásból kiderül… A darab egy-két szereplőjének megírásához valóságos személyek adtak induló inspirációt, és vannak apró mozzanatok, amelyekhez hasonlót magam is láttam, de nem hinném, hogy mindez meglepetés egy író esetében. Aztán amikor a megfigyeléseket a történet szolgálatába állítom, azok írás közben mindig úgy átalakulnak, hogy én sem ismerek rájuk.”
A Redőny a Színházi Dramaturgok Céhe többlépcsős drámafejlesztési programjában, a Nyílt Fórumban készült. Az előadásban László Lili mellett Lass Bea, Schruff Milán, Pataki Ferenc és Rohonyi Barnabás játszik, a díszletet Fekete Anna, a jelmezt Kiss Julcsi tervezi.
Fotó: Orlai Produkció
