A Hegymozgatás hat lépésben egy szelídebb jövő felé kalauzol bennünket, amelyben az emberi és a nem emberi létezők is eggyéolvadnak a természettel. A kiállításon látható művek alkalmat adnak arra, hogy a költőiségben és az absztrakcióban rejlő lehetőségeken át alakítsunk ki kapcsolatot a környezetünkkel, egy-egy lépéssel közelebb hozva bennünket ahhoz, hogy megbékéljünk a számunkra otthont adó – akár külső, akár belső – tájakkal.
A galéria padlóját Ouassila Arras gyengéd és puha textilinstallációja, egy hennával színezett, órákon át kefélt szőnyeg borítja, mely Algéria sérült tájaihoz, és azokhoz a művész gyerekkorából ismert jellegzetes mozdulatsorokhoz kapcsolódik, melyekkel rituálisan jelölték meg az algériai hegyi juhok szőrét.
Maria Laet Föld című videójában arra tesz kísérletet, hogy finom gesztusokkal gyógyítsa be a föld felszínét. A videóban a művész aprólékos öltésekkel varrja össze a talajt, hogy rámutasson a helyreállítás küzdelmes voltára, hiábavalóságára és szükségszerű átmenetiségére.
Kapwani Kiwanga Vumbi című videójában az a végeláthatatlan, monoton rítus látható, ahogy a művész Tanzániában, a száraz évszakban egy fa leveleit tisztogatja a rárakódott finom porrétegtől (szuahéli nyelven vumbi), hogy az lassan visszanyerje valódi színét.
Lida Abdul Amit ébredés után láttunk című videójában férfiak egy csoportja látható, akik gondosan összehangolt mozdulatokkal igyekeznek lebontani egy kabuli bombázás során megsérült épületet. Szürreális vízió egy rom dekonstrukciójáról és elmélkedés a háború pusztításának utórengéseiről, az elfogadásról és a megújulásról.
Camille Henrot Egyiptomban forgatott Cynopolis című filmje kóbor kutyák, turisták, régészeti ásatáson dolgozó munkások és egy Kairó külvárosában szemetet válogató nő mozdulatai közötti kapcsolódásokra irányítja figyelmünket. A fetisizált műemlékek és a körülöttük heverő műanyagszemét megjelenítésével a Cynopolis arra kérdez rá, hogy hogyan szervezik kulturális örökségünkhöz és történelmünkhöz fűződő viszonyunkat az élők és a holtak, az állatok és az emberek, a turisták és a helyi közösségek.
Cynopolis
Győri Andrea Éva érzéki és finom rajzai olyan folyamatok lenyomatai, melyek egy megváltozott testhez való alkalmazkodáshoz, a gyógyuláshoz, a feltérképezéshez, és a saját test feletti kontroll – fizikai, mentális és érzéki szinten történő – visszavételéhez kapcsolódnak.
A kiállítás a Trafóban március 27-ig látogatható.
