Eva Hart – aki 1996-ban hunyt el – 7 éves volt, amikor 1912. április 10-én családjával felszállt a Titanicra. Ahogy többi utastársuk, ők sem sejtették, hogy hamarosan végérvényesen megváltozik az sorsuk. A hajóbaleset egyik legfiatalabb túlélője élete végéig tisztán emlékezett a katasztrófa részleteire, és meg is osztotta azokat.
Kanadába akartak emigrálni
Eva családja London északi részén, Ilfordban élt, édesapja, Benjamin azonban mindennél jobban vágyott arra, hogy testvére után ők is Kanadába költözzenek. Eva nagybátyja egy gyógyszertárat nyitott, a Hart család terve pedig az volt, hogy bekapcsolódnak a vállalkozásba. A Titanic-baleset túlélője azt mesélte egy korábbi interjúban, hogy édesanyja egyáltalán nem lelkesedett az ötletért, és a hajón töltött idő alatt egyszerre ingerült és szomorú volt.
Eredetileg nem a Titanicra váltottak jegyet
Sok másik utashoz hasonlóan a Hart család útvonalába is belezavart a szénmunkások akkori sztrájkja. Eva és szülei eredetileg a Philadelphia nevű hajóval utaztak volna, a váratlan esemény miatt azonban áthelyezték őket a Titanic egyik másodosztályú kabinjába.
Az édesapjának köszönheti az életét
Eva és anyukája már aludtak, amikor április 14-én, kicsivel éjfél előtt a Titanic a jéghegynek ütközött. Édesapja rohant a kabinjukba, hogy felkeltse, és a mentőcsónakhoz kísérje őket. „Ne engedd el a mama kezét, és legyél jó kislány” – ezzel a mondattal köszönt el tőle az apukája, akit soha többé nem látott.
Több vízbe esett embert is kimentettek menekülés közben
A mentőcsónakot, amiben Eva és az anyukája helyet kapott, éjjel 1:30 körül eresztették a vízre, és nagyjából negyvenen utaztak benne. Az éjszaka folyamán több szerencsétlenül járt utast is kimentettek a vízből, akik ennek köszönhetően élték túl a Titanic-balesetet.
Éveken át rémálmok gyötörték
Eva édesanyjával együtt visszatért Angliába, ám az átélt borzalmakat sosem tudta elfelejteni. Egy 1993-as interjúban arról beszélt, hogy hosszú ideig gyötörték teljesen valóságosnak tűnő rémálmok: újra látta elsüllyedni a hajóóriást és a felette ragyogó csillagos eget, közben pedig hallotta a vízbe esett utasok halálsikolyát. Miután édesanyja 1928-ban elhunyt, úgy döntött, hogy szembenéz a félelmeivel: jegyet váltott egy szingapúri hajóútra, de az utazás teljes időtartamára a kabinjába zárkózott. Csak akkor lépett ki onnan, amikor kikötöttek, ez nagyon sokat segített neki a történtek feldolgozásában.
Forrás: Mentalfloss, Fotó: Getty Images
Ezt láttad már?
