Hidas Bence első krimije után adott interjút

Hidas Bence első regénye az És mindent betemet a hó.
A krimi az első világháború után játszódik Budakeszin. A szerző elárulta, miért pont ez a korszak fogta meg.
De hogyan lesz a Szépművészeti Múzeum kiállításszervezőjéből krimiíró?

Mi volt az első krimi, amit olvasott? Hány évesen találkozott először a bűnügyi regényekkel?

Az első klasszikus értelemben vett krimi, amit olvastam, Sir Arthur Conan Doyle Sátán kutyája című regénye volt. Gimnazista lehettem, talán 13 vagy 14 éves. A mai napig emlékszem, ahogy átjárt az izgalom a könyv olvasása közben. A regény ma is ott van a polcomon. Olyan sokszor olvastam újra, hogy már jóval gyűröttebb és koszosabb, mint akkor, de az olvasása valószínűleg ugyanakkora izgalmat okozna.

Kik inspirálták az És mindent betemet a hó megírásakor?

Bátorkodtam a klasszikusokhoz visszanyúlni, azaz Agatha Christie-hez és a már említett Conan Doyle-hoz. Bár az én regényem időben pont Sherlock Holmes kora után és Poirot kora előtt játszódik, sokat tudtam meríteni a hangulatukból, az emberek gondolkozásából, beszédéből és a korra jellemző szokásokból. Ezzel párhuzamosan igyekeztem a lehető legtöbb kortárs magyar krimit elolvasni.

Szerencsére a lehetőségeim tárháza ha nem is végtelen, de egyre tágabb, évente ugyanis 2-3 erős magyar krimi kerül a piacra. Jó látni ezt a javuló tendenciát és örülök, hogy a könyvemmel én is csatlakozhattam ehhez a kicsi, de folyamatosan növekvő csoporthoz.

Múzeumból a krimiírás

A Szépművészeti Múzeum kiállításszervezője, csodás műalkotásokkal dolgozik. Miért érezte úgy, hogy gyilkosságról kell írnia?

A gyilkosság egy dolog, igazából engem ez érdekel legkevésbé a krimikben. A gyilkosság csupán egy indikátor, egy konfliktus, ami megoldást kíván. Ez ugyanúgy lehetne egy betörés, egy hazugság, vagy bármi, ami rejtélyt teremt. Természetesen a gyilkosság a leginkább bevett és ez okozza a legnagyobb izgalmat az olvasóknak.

Engem azonban mindig is az a folyamat érdekelt, melynek során az olvasó kibogozza a történet keszekusza menetét. Ahogy egymáshoz illeszti a szilánkokat, és megtalálja a rejtély kulcsát. Nekem, mint krimiszerzőnek pedig az a feladatom, hogy ezt minél jobban megnehezítsem, és a lehető legtovább tartsam bizonytalanságban az olvasóimat. Személy szerint nagyon izgalmasnak találom ezt a kihívást.

Az És mindent betemet a hó az első világháború után, a húszas években játszódik. Miért pont ez a korszak fogta meg?

Az És mindent betemet a hó Hidas Bence első krimije

Már a legelső percben tudtam, hogy szeretném visszarepíteni az olvasóimat a múltba. Úgy gondolom, hogy ez egyfajta eszképizmus is; olvasás közben mindenki szeret eljutni olyan helyekre, ahol még nem járt, vagy ahova sosem juthat el. Nemzetünk múltja természetesen az utóbbi kategóriába tartozik. Azonban nem akartam túl messzire visszamenni. Talán ez a százéves távlat nekem is kellő biztonságot ad; látok kapaszkodókat, kényelmesen tudom kutatni, illetve az olvasók is könnyebben tudnak kötődni hozzá.

A kutatásom során igénybe vett különböző újságok, reklámok és térképek olvasása közben visszaköszönt a kor sebesen fejlődő Budapestjének dohányfüstös világa, valamint a vidékies agglomeráció fejletlen valósága. Ez a kettősség nagyon érdekelt, ezért mindenképpen szerettem volna megvizsgálni a könyvben.

Így született Hidas Bence krimije

Már akkor tudta, mi lesz az ügy megoldása, amikor elkezdte írni a regényt?

Igen, az első perctől kezdve tudtam a narratíva A és B pontját, azaz a rejtélyt és a megoldást. A feladatom az volt, hogy ezt a két pontot a lehető legbonyolultabb, de mégis racionális módon összekössem. Így elsőre elég egyszerűnek hangzik, azonban a valóságban sokkal összetettebb feladat. Mindenki máshogy ír. Ha úgy vesszük, ez az összekötő egyenes maga a történet, ami nálam mozaikszerűen épült fel.

A különböző fejezeteket ide-oda tudtam mozgatni a könyvben, mígnem meg nem találták a végső helyüket. Ilyenkor természetesen nagyon figyelnem kellett, hogy ne hagyjam „szétszórva” a nyomokat, azaz minden olyan információt írjak át, vagy töröljek ki az adott fejezetből, aminek nem szabad ott lennie.

Hogyan áll össze a gyilkosság? Mennyire nehéz az erőszakos jeleneteket megfogalmaznia és papírra vetnie?

Egyáltalán nem könnyű dolog, sőt; kifejezetten megterhelő volt számomra. Ilyenkor hátrébb kell lépnem egyet, és teljesen el kell magam különíteni a történettől. A krimiíró könnyen belecsúszhat a felesleges kegyetlenség hibájába. Én magam sosem szerettem a kaszabolós vagy „darálós” regényeket, ahol a szerző a gyilkosság erőszakossá tételével próbál feszültséget kelteni.

Úgy gondolom, hogy a kevesebb néha több, s bár a regényemben nem idegenkedek az erőszaktól, az sosem céltalan; a gyilkosom megalapozottan követi el a gyilkosságokat ilyen módon. Célom volt, hogy egyensúlyt találjak a kimondott vagy megmutatott erőszak keltette izgalom és az ismeretlen okozta feszültség között. Remélem, sikerült!

Krimi, nők, gyilkosság

Gyakran éri kritika a bűnügyi regényeket a nők elleni erőszak miatt. Ez számításba került, amikor a regényét írta?

Úgy gondolom, ez lehet jogos kritika mind a krimiírók, mind az én regényem ellen. Sajnos manapság a nőket sok esetben még mindig védtelenebbnek, kiszolgáltatottabbnak állítják be, ami egy krimiben csak esetenként megalapozott. Nekem ez sosem volt célom, ezért töredelmesen bevallom, hogy nem is foglalkoztam vele az írás közben. Egyszerűen a történet kívánta úgy, hogy az első áldozatom egy nő. Szerintem nem feltétlenül kevesebb női áldozatot, hanem több jól megírt, erős női karaktert kéne alkotnia a krimiszerzőknek.

Azonban arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a krimi egy erőszakos műfaj, mindig az volt és – ha mondhatom így – remélhetőleg az is marad, ezért nem várhatjuk tőle az azonnali változást.

Az És mindent betemet a hó az első regénye. Lesz folytatása? Ez folytatás lesz, ha lesz, vagy teljesen más műfajban kalandozik majd?

Igen, tervben van a folytatás, már el is kezdtem írni. Egy évet ugrunk majd az időben és maradunk Budapesten, illetve az agglomerációban. A történetből sokat még nem szeretnék elárulni, de erősebb lesz a történelmi alap, ami majd a regény hangulatát is jelentősen meg fogja határozni. Két nagy különbséget azért talán elmondhatok; nem télen fog játszódni és nem lesz benne női áldozat.

Fotó: Szalmás Kriszta, General Press