Evidensnek tűnik azt állítani, hogy kipihenten kiegyensúlyozottabbak és érzelmileg is stabilabbak vagyunk, de csavarjuk meg egy kicsit a dolgot: mi van, ha ijedtségeink és szorongásaink mögött egyszerűen csak annyi áll, hogy nem tudtunk eleget aludni?
A Journal of Neuroscience egyik friss kutatása a félelem és az alvás összefüggéseit vizsgálta 17 alany monitorozásával. Nulladik lépésként a kísérleti személyeknél először klasszikus kondicionálással kialakítottak egy félelmi reakciót: egy szobában bizonyos színű megvilágítás mellett enyhe áramot vezettek az alanyok ujjába, így bizonyos fényingerekre kialakult a félelem feltételes reflexe.
Később megfigyelték, hogy azoknak, akik többet aludtak, pontosabban azoknak, akiknek több REM-fázis volt az alvásukban, kevesebb aktivitás jelentkezett a – félelemérzetért is felelős – agyterületen, az amigdalában a félelem-reakciót vizsgáló kísérletek során. Magyarul sokkal kevésbé kondicionálódtak a félelemre a kipihentebb kísérleti személyek.
Ez még érdekesebb lehet összevetve azzal, hogy a PTSD-ben (poszttraumás stressz szindróma) szenvedők gyakrabban szenvednek álmatlanságból, az álmatlanság miatt pedig gyakrabban gyötrik őket traumatikus képek. A kutatók szerint ez a felfedezés tehát sokat segíthet a PTSD kezelésében is.
Persze a helyzet nem olyan egyszerű, hogy csak lefekszünk pár órával korábban és minden meg van oldva. A több REM-fázis záloga ugyais a stresszmentes élet és az, hogy ne keljünk túl korán, ezeket pedig sajnos nem valami könnyű tartani.
