Mizofónia: van rosszabb hang a táblát karcoló körömnél

2020. március 11.
Nem csupán idegesít minket a cuppogás, a horkolás, esetleg az orrszipogás, hanem olyan erős érzelmi reakciókat vált ki belőlünk, amelyeknek már fizikai tünetei vannak? Könnyen lehet, hogy mizofóniásak vagyunk.

Nem csoda, ha nem hallottunk még a mizofóniáról. Még a tudomány sem érti teljesen, hogyan működik ez a rendellenesség, ám az bizonyos, hogy vannak emberek, akiknél erős érzelmi reakciókat váltanak ki bizonyos hangok. Nem csupán az őrületbe kergeti őket, ahogy a legtöbb embert, hanem erős negatív érzéseket, gondolatokat és fizikai reakciókat vált ki belőlük az adott hang. Ezek a reakciók a haragtól a pánikon át a menekülésig elég széles skálán mozoghatnak.


Míg számos megküzdési módszer a mizofóniások rendelkezésére áll (például a fehér zaj, füldugó és különböző légzőgyakorlatok) a tünetek enyhítésére, elég nehéz teljesen elkerülni és megszűrni a világban azokat a zajokat és hangokat, amelyek kiváltják a reakciókat.

1. Horkolás
A mizofóniások számára a horkolás nem egyszerűen idegesítő zaj, bár már erről is regényeket tudna írni az a feleség, akinek a férje édesdeden, ám horkolva alszik, míg ő ébren fekszik mellette és a bárányokat számolva próbál visszaaludni. A mizofóniás számára a horkolás ritmikusan ismétlődő hanghatása egyenesen elviselhetetlen.

2. Csámcsogás és rágózás
Hasonlóan a horkoláshoz, a ritmikus ismétlődés a csámcsogásnál és a rágógumizásnál is hasonlóan erős ingert jelent a mizofóniások számára. Egy folyamatosan rágózó kolléga a szomszéd asztalnál tulajdonképpen lehetetlenné teheti számukra a munkavégzést, hiszen a zaj miatt képtelenek lehetnek koncentrálni és a feladataikra figyelni.


3. Szipogás
Bárkivel előfordulhat, hogy nincs a zsebében zsebkendő, ám ha egy notórius szipogóval kerülnek egy légtérbe a mizofóniások, emberfeletti erőre van szükségük ahhoz, hogy ne tegyék szóvá a dolgot, vagy legalábbis ne nyújtsanak át egy zsebkendőt.

4. Ujjropogtatás
Vannak olyan emberek, akik nem a hajukat birizgálják vagy a ceruza végét rágják, ha feszültek, hanem az ujjukat ropogtatják. A mizofóniások minden egyes roppanásra összerándulnak, és fizikai fájdalmat jelenthet számukra a kipukkanó légbuborékok hangja, ami az ujjpercek ropogtatásából ered.

A táblát végigszántó köröm csikorgó hangjára valószínűleg mindenki fájdalmasan húzza be a nyakát, ám a mizofóniások számára nem ez a legszörnyűbb zaj a világon. A különböző hétköznapi zajok sokkal erősebb ingert jelentenek számukra, amelyek kiváltják a stresszreakciókat. Ezeknek a hangoknak nem is kell feltétlenül erősnek lenniük, sokkal inkább az adja a tébolyító és fájdalmas hatását ezeknek a zajoknak, hogy folyamatosan ismétlődnek és nehezen megszüntethetők, mint például a csöpögő csap csendes, ám kitartó csobbanása.

Forrás: Popsugar
Fotó: Unsplash