A szegényebb hátterű, 16–34 év közötti nők ötször nagyobb eséllyel bántalmazzák saját magukat, mint a jól szituált családban élők – a NatCen Társadalomkutató felmérése szerint. A kutatás szoros összefüggést talált a gazdagság és a mentális betegségek között, és arra is rávilágított, hogy a szegénységben élők pszichés szenvedései sokkal erősebbek.
Jemima Olchawski, a kutatás vezetője szerint a mostani tanulmány rávilágított arra, hogy a vita a fiatal nők körében egyre gyakoribb mentális betegségekről – amelyeket gyakran a közösségi oldalak, extrém stressz és testképzavarok számlájára írnak – nem a megfelelő eredmények felé visz. „Szomorú látni, milyen gyakori és milyen ütemben nő a fiatal nők körében az önbántalmazás, különösen a szegénységben vagy nélkülözésben élők körében. Ez különösen elgondolkodtató most, amikor gazdasági válság küszöbén állunk” – mondta a kutatás vezetője.
Erről nem a közösségi oldalak tehetnek
„Sokkal szélesebb látószögre van szükség az önbántalmazás problémáját tekintve, nem elég a közösségi oldalakra fókuszálni. Fontos felismerni a kapcsolatot az önbántalmazás és a szegénység között.” Rengeteg bizonyíték van arra, hogy egyre több tinédzser és fiatal nő bántalmazza saját magát. Azon 16 és 24 év közötti nők száma, akik úgy nyilatkoztak, hogy vagdosták már magukat, vagy egyéb módon okoztak fájdalmat saját maguknak, 6,5 százalékról 19 százalékra emelkedett 2000. és 2014. között.
Olvastad már?
A NatCen friss kutatása több mint húszezer fiatal nővel készített interjún alapul, és más markáns jellemzőket is kirajzol a lelki egészség és az anyagi helyzet összefüggéseiről.
- Ötből egy 16–34 év közötti, komoly pénzügyi problémákkal küzdő nő bántotta saját magát az elmúlt egy évben.
- Az önbántalmazás háromszor olyan gyakori azoknál a nőknél, akik elmaradtak a közműszámláikkal, vagy akiknek lekapcsolták tartozás miatt a közműveit, mint azoknál, akiknél nem.
- Azok a nők négyszer akkora eséllyel okoznak fájdalmat maguknak, akik nem érzik biztonságban magukat saját otthonukban.
A koronavírus rontott a helyzeten
„Eddig is sejtettük, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásai sokkal erősebben csapódnak le a fiatal nők körében, mivel ők sokkal nagyobb valószínűséggel dolgoznak az olyan szektorokban, amelyeket a járvány miatt most bezártak hosszabb-rövidebb időre” – magyarázta az eredményeket dr. Mary-Ann Stephenson pszichológus.
A University College London professzora, Sir Michael Marmot készített egy felmérést a közelmúltban, amely arra a következtetésre jutott, hogy a legszegényebb területeken élő nők számára a legnagyobb az egészségükkel kapcsolatos egyenlőtlenség, az életkilátásaik pedig tíz százalékkal romlottak az elmúlt tíz év alatt.
„Az emberek számára a nem öngyilkossági szándékkal elkövetett önbántalmazás egyfajta megküzdési stratégia. Ez különösen a fiatal nők körében gyakori”
– hívta fel rá a figyelmet Sally McManus, a NatCen kutatásának munkatársa. „Az önbántalmazás esélyét most jelentősen növeli az anyagi és az egészségükkel kapcsolatos bizonytalanság.”
A koronavírus-járvány hatása a fiatal nők lelki egészségére még nagyobb nyomást helyezett, és ez a kutatók szerint várhatóan csak romlik majd az elkövetkező hónapokban, években. „Életbevágóan fontos, hogy olyan lépéseket tegyenek, amelyek segítenek a mentális egészség megóvásában és azon egyenlőtlenségek csökkentésében, amelyek tovább fokozzák a lelki terheket.”
Olvass tovább!
A bántalmazás arcai
Amikor arra gondolunk, hogy valaki bántalmazott, először főleg a fizikai bántalmazásra és a párkapcsolati konfliktusokra gondolunk. Pedig a bántalmazásnak rengeteg arca van. Krisztina története a Magyarországon is létező modernkori rabszolgaságról szól, és arról, hogyan lehet megfelelő segítséggel új életet kezdeni.
Forrás: The Guardian
Fotó: Unsplash