Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelmet szentelnek a magány kutatására minden korosztályban, de különösen a középkorúak és idősebbek között. A magányt úgy határozhatjuk meg, hogy a többi embertől való izoláció érzése, vagyis azt nevezzük magányosnak, akinek nincsen elegendő számú, megfelelő mértékű tartalommal bíró emberi kapcsolata. Ez azért fontos kérdés, mert a magány számos egészségügyi következménnyel jár, hatással van az ember általános fizikai és szellemi állapotára.
A Kalifornia Egyetem Orvostudományi Kara és a római La Sapienza Egyetem San Diegó-i és az olaszországi Cilento városában élő középkorúakat és időseket vizsgált. „Fontos felfedezése tanulmányunknak, hogy jelentős ellentétes hatás van a magány és a bölcsesség között. Minél magasabb eredményeket ért el valaki a bölcsességet mérő teszteken, annál kevésbé volt magányos, és fordítva – mondta dr. Dilip V. Jeste, a kutatás vezetője, a Kalifornia Egyetem pszichiáterprofesszora. – A magány pedig összefügg a rossz egészségi állapottal, rosszabb alvást és boldogtalanabb életet eredményez, ami pont az ellenkezője annak, amit a valódi bölcsesség kivált.”
A kutatók különösen figyelemre méltónak találták, hogy két olyan eltérő kultúrában, mint az olasz és az amerikai, egyaránt megfigyelhetőek voltak ezek az összefüggések, minden vizsgált korosztályban. „A magányosság és a bölcsesség is egyfajta személyiségjegy. A személyiségünket részben örököljük, részben a környezet határozza meg” – mondta Jeste.
A bölcsesség összetevői között olyan érzelmi képességek találhatók, mint az empátia, részvét, önkritika és az érzelmek szabályozásának képessége. A kutatók azt figyelték meg, hogy az empátia és a részvét volt a legerősebb hatással a magány távoltartására: minél erősebb részvétet volt képes valaki érezni, annál kevésbé volt magányos.
„Nagyon fontos, hogy megértsük, megismerjük a magány csökkentésének módjait, hiszen a magány járványként terjed a fejlett világ országaiban, így a hatásos beavatkozás kritikus fontosságú lesz a jövőben az egészségügy számára” – mondta a kutatás vezetője.
Olvastad már?
Forrás: Science Daily
Fotó: Unsplash
