A kedvesség fél egészség: a jótékonyság a hosszú élet titka?

2020. december 24. |

Örömmel és büszkeséggel tölti el az embert a tudat, hogy másokat segít, és szabadidejének egy szeletét önkénteskedésre áldozza. Ugyanakkor a legfrissebb kutatások szerint a kedvesség nem csak lelki előnyökkel jár, a testi egészségünket is szolgálja.

Angliában cikkeztek pár éve egy 96 éves matrónáról, Betty Lowe-ról, aki hosszú nyugdíjas évei alatt végig önkénteskedett hetente egyszer a manchesteri Salford Királyi Kórházban, mosogat és páciensekkel cseveg. Amikor Lowe betöltötte a százat, még mindig arról szóltak az újságcímek, hogy önkénteskedik a kórházban. Aztán 102 éves korában, 104, és 106 éves korában, egyre gyengülő látása ellenére is. Lowe ekkor azt mondta az újságíróknak, hogy azért önkénteskedik még mindig – annak ellenére, hogy a legtöbb ember már feltette volna a lábait és a pihenést választja –, mert hisz abban, hogy az önkéntes munka egészségesen tartja. És valószínűleg igaza volt. 

kedvesseg-egeszseg-jotekonysag

A tudományos kutatások eredményei szerint a jótékonyság – az önkéntes munkától a pénz adományozásán át a kedvesség mindennapi megnyilvánulásáig – hozzájárul az általános jóllétünkhöz és a hosszú élethez. 

Az önkéntesek tovább élnek

Az önkéntes munkát végzőknél 24 százalékkal kisebb a korai elhalálozás kockázata: felér napi hat adag zöldség vagy gyümölcs fogyasztásával, és ez még nem minden. Aki többet jótékonykodik, alacsonyabb a vércukorszintje és csökken a gyulladások kialakulásának esélye szervezetében, amely a szívbetegséghez kapcsolható. A jótékonykodók 38 százalékkal kevesebb éjszakát töltenek kórházban azokhoz képest, akiktől távol áll a másoknak való segítségnyújtás. 

Ráaásul az önkéntes munkának és a kedvességnek ezek az egészséget erősítő hatásai kimutathatók a világ minden szegletében, Spanyolországtól Egyiptomon és Ugandán át Jamaikáig, derült ki a Gallup világméretű kutatásából. 

Oda-vissza igaz?

Természetesen mondhatjuk, hogy eleve azok jótékonykodnak és önkénteskednek, akik jobb egészségi állapotnak örvendenek. Aki sok ízületi gyulladástól szenved például, nem valószínű, hogy beáll segíteni egy levesosztásra. „Valóban vannak olyan kutatások, amelyek arra a következtetésre jutottak, hogy akik jobb általános egészségi állapotban vannak, nagyobb valószínűséggel önkénteskednek, ám a kutatók is tudatában vannak ennek, ezért statisztikailag kiegyensúlyoztuk tanulmányunkban ezt a hatást” – magyarázta Sara Konrath, az Indiana Egyetem pszichológusa, aki maga is filantróp. 

Ha a tudósok el is távolítják az egészségi állapottal kapcsolatos egyenlőtlenségeket, az önkénteskedés hatása akkor is erőteljesen kirajzolódik. Sőt, a többszörösen randomizált laboratóriumi kísérletek arra világítottak rá, hogy a kedvesség és jótékonyság hatására a szervezetünkben elinduló biológiai mechanizmusok segítenek javítani a az önkénteskedő egészségi állapotát. 

Egy kanadai középiskolások körében végzett kutatásban az általános iskolások mentorának lehetett jelentkezni két hónapra, vagy várólistára lehetett feliratkozni. Négy hónappal később, mikor véget ért a mentori időszak, tisztán látszott a különbség a két csoport vérében. Azokhoz a tinédzserekhez képest, akik csak a várólistára iratkoztak fel, a kisebbeket segítő diákoknak alacsonyabb volt a koleszterinszintje és a gyulladásmarkerek értéke a vérükben. Mindkettő a szív- és érrendszeri egészség indikátora, illetve fontos szerepet játszanak a vírusfertőzések leküzdésében. 

Online is működik?

Egy pandémia idején sokkal nehezebb önkéntesnek jelentkezni, ám Konrath meggyőződése, hogy az online jótékonyságnak is megvannak az egészségügyi előnyei, ha a motivációnk tényleg az, hogy másoknak segítsünk. Ebben az esetben azt javasolja a pszichológus, hogy barátokkal együtt jelentkezzünk jótékonykodni, mivel a kutatási eredményeik szerint az önkéntes munkában nagyon fontos összetevő a jóllétünk javítása szempontjából, hogy másokkal együtt végezzük.

Már a kedvesség olyan egyszerű megnyilvánulásai, mint a kávé vásárlása egy idegennek, csökkenti a gyulladásra való hajlamot a szervezetünkben.

Emellett a kedvesség teljesen hétköznapi megnyilvánulási formáit is gyakoroljuk minél buzgóbban, mivel ezek is kifejtik a már említett egészségre gyakorolt hatásokat. Egy kaliforniai tanulmány, amelynek résztvevőit arra kérték, hogy például vásároljanak egy kávét idegeneknek, szintén arra jutott, hogy a gyulladást jelző értékek alacsonyabbak azoknak a vérében, akik gyakrabban tesznek jót másokkal. Ez azért jó hír, mert a krónikus gyulladás olyan betegségek kialakulásáért felelős, mint a reumatoid artritisz, rák, szívbetegségek, diabétesz. 

A kedvesség csökkenti a fájdalmat

A kutatóknak jó híre van azok számára is, akiket például az tart vissza a véradástól, hogy fájdalmas. Amikor MRI-vizsgálattal követték az agy változásait a jótékonyság közben, tisztán kirajzolódott, hogy a kedvesség fájdalomcsökkentő hatású. A véradást például sokkal kevésbé fájdalmas élményként élték meg az önkéntesek, mint egy szimpla vérvételt, még akkor is, ha a tű kétszer olyan vastag is volt előbbi esetében. 

Olvastad már?

Egy kedves gesztus felér egy edzéssel?

Számos más bizonyíték is van már a kedvesség egészségre gyakorolt jótékony hatásáról. Például azok a nagyszülők, akik rendszeresen vigyáznak unokáikra, 37 százalékkal kisebb eséllyel halnak meg, mint azok, akik nem. Ez erősebb hatás, mint amit a rendszeres testmozgás kiválthat. (Bár tény, hogy az óvodáskorú gyermekek felügyelete rengeteg testmozgással is jár.)

Ha másokra költjük a pénzünket, annak is megvannak a jótékony hatásai: a rendszeresen adományozóknak jobb a hallásuk, jobban alszanak és alacsonyabb a vérnyomásuk. Sőt, a pénzbeli jótékonykodás javítja az izomerőt is. Az UNICEF kutatása szerint erősebb karizmokkal rendelkeznek és húsz másodperccel tovább képesek a karizom-gyakorlatokat végezni, mint azok, akik nem szoktak pénzadománnyal támogatni semmilyen szervezetet. 

Tristen Inagakit, a San Diego Állami Egyetem idegtudósát nem lepték meg a jótékonyság és altruizmus egészségre gyakorolt jótékony hatásai. „Az emberek társas lények. Egészségesebbek lehetünk, ha kapcsolódunk egymáshoz, ennek pedig fontos része a kedvesség és mások támogatása.”

A jótékonyság tanulható

Vannak, akiknél a jótékonyság és az adományozás nem magától értetődő cselekedet. Az empátia, amely erősen kapcsolódik az ökéntességhez és jótékony viselkedésformákhoz, nagyrészt öröklődő tulajdonság. Az empátia harmada a génjeinkbe kódolt. Ám Konrath szerint ez nem azt jelenti, hogy a kevés empátiával született emberek reménytelenek.

A testi adottságaink is különbözőek, az izmok felépítése, ám mindannyiunknak vannak izmai, és ha rendszeresen eddzük őket, bárki megerősödhet. Mindegy, honnan indulunk, a kutatások szerint az empátia remekül fejleszthető.

A jótékony gesztusok legtöbbje nem tart tovább néhány másodpercnél. Megpróbálhatjuk például a másik ember szemszögéből nézni az életet, mintha az ő bőrében lennénk. Vagy gyakorolhatjuk a kedvességet meditáció és mindfulness segítségével, hogy erősödjön bennünk. A háziállatokról való gondoskodás is segíti az empátia fejlődését, ráadásul megtanít egy másik élőlény érzelmeire való ráhangolódásra. 

A kutatás szerint a kedvesség nem csak megmelengeti a szívünket, segít, hogy hosszú távon egészségesek maradhassunk. Ezt szem előtt tartva biztosan akad egy-két olyan pillanat az életünkben, amelyet a másokkal való kedvességre fordíthatunk.

Olvass tovább!

Forrás: BBC Future
Fotó: Unsplash

Szólj hozzá te is!

Még több Lélek