Január blues: miért vagyunk olyan kedvtelenek az év elején, és hogyan legyünk jobban?

2021. január 08.
„Ti is érzitek ezt a teljes kedvtelenséget?” – tettem fel a kérdést Zoomon a többieknek január 4-én. Az ünnepek utáni első értekezletünkre mindenki úgy érkezett, mintha a fogát húznák. Álmosan, félig a pizsamánkban, kedvetlenül néztünk bele a kamerába, majd az értekezlet szervezője félszegen még azt is bevallotta, hogy órák óta azon gondolkozott, hogyan is mondhatná le ezt a bizonyos értekezletet. Na jó, ez így nem mehet tovább – gondoltuk, és felkerestünk egy pszichológus szakértőt, hogy mondja el, miért nem csattanunk ki a jókedvtől és az energiától egy feltöltő, meghitt, igazán nem rohangálós ünnepi szezon után. 

Január az újrakezdések ideje. De akkor miért érezzük magunkat sokkal rosszabbul most, mint az ünnep előtti hajtásban? Nem most kellene újult erővel megváltanunk a világot, és teljes mellbedobással jobbá tenni 2021-et? A szakértő szerint nem.

Ünnepek utáni letargia

„Van egy jelenség, angolul post-holiday fatigue erre a bevett kifejezés, azaz az ünnepek utáni fáradtság, ami magyarázatot adhat a nehézkesebb januári indulásra. Hosszabb szabadságot, nagyobb ünnepeket követően előfordulhat, hogy a feltöltődés, a szeretteinkkel való együtt töltött idő, és a pihenés ellenére is fáradtnak érezzük magunkat. Ez annak tudható be, hogy a megelőző hetek, hónapok ilyenkor várakozással telnek, hiszen van előttünk egy fontos esemény” – mondja Balogh János pszichológus. A szakemberek szerint az év végi ünnepek biztos pontot jelentenek a legtöbb ember számára, még a járványhelyzet ellenére is. Azonban az ünnepek végével ez a várakozás beteljesül, ilyenkor már nincs mit várni tulajdonképpen, és ebből fakadhat időlegesen lehangoltság vagy ürességérzés is.

János azt is elmondta, hogy ha valakinek megadatott egy hosszabb pihenés az év végén, a normál rutinhoz történő visszatérés alkalmazkodást kíván, amihez energia, figyelem és erőbefektetés szükséges. Ezek mobilizálása nem könnyű feladat a szabadnapok kényelme után. Azonban ha úgy érezzük, hogy ezt túlzottan nehéz megtennünk, és nem találjuk a motivációnkat, akkor nagy keservek árán, szomorúan, kedvetlenül, feszülten vagy éppen dühösen megyünk vissza dolgozni, érdemes a kiégés lehetőségét is számba venni.

Milyennek képzeljük 2021-et?

Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy még mindig pandémia van. Hiába éljük meg sokan ezt az időszakot úgy, hogy egész nap passzívak vagyunk, és otthon ülünk, a megváltozott élethelyzet igenis fáradtságot és stresszt hoz a mindennapjainkba. Ha kicsit eltávolodunk az új évtől, azt láthatjuk, hogy az élet 2021 első heteiben is éppen olyan, mint 2020-ban, ez pedig szomorúsággal tölthet el minket. A Gergely-naptáron hajtottunk egyet, de mi egyelőre még ugyanabban a krízishelyzetben vagyunk – ehhez mérten kell tehát értékelnünk az újévi kedvtelenségünket is.

„Az újévi fáradtság függhet attól is, hogy milyen gondolatok, hit vagy várakozás van bennünk az új évvel kapcsolatban. Reménytelinek látjuk? Véget ér a járványhelyzet? Vagy nem változik semmi 2020-hoz képest? A pesszimizmus kevés esetben aktivizáló erejű, hasznos lehet olyan gondolatokat keresni magunkban, amik függetlenek a járványhelyzet bizonytalanságaitól, és pozitív várakozással töltenek el. Ez sokszor nehéz, főleg a szezonális lehangoltság mellett, mert ha egy távolabbi perspektívából nézünk magunkra, akkor ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a komor, felhős téli évszakok szintén befolyással vannak ránk, de hát ez is az emberi természet sajátja” – magyarázza a pszichológus.

Ünnepvárást, ünnepet csinálni

Mit lehet tenni, hogy megszabaduljunk ettől a fáradtságtól? „Nincsen egy nyerő taktika, mindenki egyéni helyzetére egy egyéni megoldás lehet a jó, de ha néhány ötletet szeretnénk meríteni, akkor a válasz már a fenti bekezdésekben is megbújt. Először is próbáljuk meg magunknak feltenni a kérdést, hogy ez a fáradtság miből fakadhat? Ha megtaláltuk, abban az irányban lehet érdemes keresni a megoldást. Például, ha nálunk is az ünnepek utáni fáradtság jelentezik, akkor keressünk valamit, ami várakozással tölt el bennünket. Ez lehet egy esemény, egy cél, vagy akár az elkövetkezendő időszak megtervezése. Valaki számára az segít, ha az év elejét egy nagy szimbolikus, vagy akár materiális értelemben vett rendrakással kezdi, szó szerint megalapozva a tiszta lappal indulást” – mondja a szakember.

Jessica Grose, a The New York Times újságírója hasonló tematikájú cikkében például Judith Sulevitz könyvének tanulságaira hívja fel a figyelmet. A könyv a zsidó sábeszről szól, amely minden egyes hét szürkeségét megtöri péntek délutánonként. A szombat délutánig tartó ünnepnek szabályai vannak, nem lehet dolgozni, különleges, ünnepi ételeket kell fogyasztani, és mást csinálni, mint a hét többi részében. Persze nem csak a zsidó hagyományban, a keresztény kultúrkörben is megvan a heti ünnep a maga vasárnapi miséjével, illetve azt se felejtsük el, hogy a katolikus évrend szerint Vízkereszttel beköszöntött a farsangi időszak is, ami az önmagából kifordított világrenddel, sok mókával és finom ételekkel kecsegtet. Persze senki nem akarunk hatalmas mulatságok szervezésére buzdítani, de saját heti ünnepnapokat, saját szabályokkal mi is tarthatuk. Legyen szó heti fix, szinte lemondhatatlan online főzőcskéről és étkezésről a barátokkal, hétvégi „tilalmakkal” – például hírolvasási tilalommal vagy kötelező természetjárással –, csak hétvégén fogyasztott ételekkel, sorozatnézéssel, olyan heti struktúrát tudunk kialakítani, ami akár az általános kedvtelenségünkön is segíthet. Farsanghoz hűen megismerkedhetünk a fánksütés rejtelmeivel is, felvehetünk otthon olyan ruhákat, amiket nem szoktunk, esetleg önfeledten táncolhatunk, énekelhetünk is az otthonunk biztonságos közegében.

Ezt már láttad?

Ébresztő

„Ne feledkezzünk meg a fáradtság elűzésére való törekvés során a minket feltöltő tevékenységekről sem! Pihenés után nehéz lehet újra belekezdeni ezekbe, de amint sikerül, megjöhet a felismerés, hogy de jól is esett újra mozogni vagy a kedvenc hobbival foglalkozni. A kiegyensúlyozott életvitellel (megfelelő alvás, táplálkozás, stb.) csökkenthetjük a minket érő negatív hatásokat, ami megalapozhatja azt, hogy alapjáraton jobb a kedvünk, erőnlétünk, és fittebbek vagyunk mind fizikailag, mind mentálisan” – javasolja János. Különösen fontos most a szabad levegőn, a természetben töltött idő. Minden erőnket összeszedve, ha csak tudunk, szakadjunk ki a home office és az otthonunk szürkeségéből, hiszen a pandémiás időszakban kifejezetten kevés új inger ér minket. Már egy városi séta vagy egy gyalog megtett út a pékségig is garantálja, hogy megtörjük a napunk monotonitását. Mivel nagyon kevés napfénnyel kell beérnünk a januári időszakban, így nem érdemes a munkaidő utána feketeségben sétálni, inkább az ebédszünetünkből csípjünk le egy kis időt szabadtéri aktivitáshoz, illetve ne felejtsük el rendszeresen szedni D-vitamint sem!

Az is segítet, ha tudatosítjuk, hogy nem vagyunk egyedül. Sétáljunk a barátainkkal, invitáljuk őket hosszú telefonbeszélgetésekre. És nem kell az edzés, fizikai aktivitások fojtogató terhét sem egyedül cipelni. Edzőtermek híján jó szolgálatot tehet az online órákra való előfizetés, vagy akár a Zoomon megtartott privát edzések is, ahol a személyi edző kifejezetten csak ránk és a fejlődésünkre koncentrál. Sőt, azzal, hogy elindult a médiában egy erős diskurzus a január bluesról, és szakértők nyilatkoznak a témában, már eleve könnyebb egy kicsit a helyzet. És most, hogy te is ezt a cikket olvasod, már biztos lehetsz benne, hogy nem veled van a gond, mindenkinek nehéz ez az időszak, és egyszer vége lesz!

Fotó: Getty Images

Olvass tovább!