A koronavírus miatti kiszámíthatatlan változások a legnagyobb hírkerülőket is rendszeres hírolvasásra késztetik. A naprakészség, a gyakori oldalfrissítések meggyőznek minket a tájékozottságunkról, ami megnyugvást és egyfajta kapaszkodót nyújthat egy ilyen bizonytalan időszakban. Azonban könnyű átesni a ló másik oldalára: „A hír az az agynak, ami a cukor a testnek” – mondta Rolf Dobelli TED Talkjában, amely a hírek fogyasztásáról való leszokásról szólt. Azzal, hogy óránként ötször nézzük meg az aktuális történéseket, többet találkozhatunk a médiában túlsúlyban megjelenő negatív, aggasztó fejleményekkel. Ez sokszor szorongáshoz, pánikhoz és a tehetetlenség érzet felerősödéséhez vezethet. Összeszedtük négy pontban, mit érdemes észben tartanunk és átgondolnunk mentális egészségünk megóvása érdekében.
1. A média határozza meg, hogy miről ad hírt és hogyan
Kurt Lewin amerikai–német pszichológus nevéhez köthető a kapuőr kifejezés, amely hangsúlyozza, hogy a világban számtalan dolog történik párhuzamosan, és a médiumok választják ki azt, hogy ezek közül mit emelnek ki az információs zajból. A kiemelt hírekhez való viszonyulásunkban is nagy szerepet játszik a médium, amin keresztül tájékozódunk: bizonyos szavak, kifejezések használata befolyásolhatja az információkhoz kapcsolt érzelmeinket. Ez, a framing vagyis keretezés névre hallgató jelenség bizonyítja azt, hogy miért fontos az értékítéletet sugalló szavaktól, szenzációhajhász címadásoktól mentes hírforrások kiválasztása. Hiszen előfordulhat, hogy csak a fogalmazáson múlik az, hogyan érezzük magunkat egy cikk elolvasása után.
2. Lehet, hogy a fontos hír nem is olyan fontos
Nem véletlenül nevezik gyakran 4. hatalmi ágnak a médiát: nagy szerepe van abban is, hogy milyen témák foglalkoztatják a közvéleményt. A napirendelmélet szerint, ha a média sokat foglalkozik egy bizonyos hírrel, az a befogadókat is egyre jobban kezdi foglalkoztatni. Ebből következik az is, hogy amiről keveset vagy semmit sem hallunk, azzal nem is feltétlen foglalkozunk. Érdemes tehát feltenni magunknak a kérdést hírolvasásnál: valóban olyan fontos ez a hír, mint amennyit olvasok róla?
3. Mindenki máshogy reagál a hírekre
„Ha túlterheltnek érzed magad, érdemes átgondolni, hogyan és mikor fogyasztod a napi híreket” –mondta Nia Charpentier, a Rethink Mental Illness médiamenedzsere a Harpers Bazaarnak. Egyeseket felkavarhatnak például a hírekhez csatolt képek, videók, mivel így közelebbinek, elképzelhetőbbnek tűnnek az említett események. Ilyen esetben célszerű hírolvasás/nézés helyett rádióból tájékozódni. Továbbá, ha nagyon felkavarnak a hírek, érdemes lehet kijelölni egy időpontot, ami után minden nap hírzárlatot tartunk. Ezt az időpontot javasolt összekötni egy minden nap ismétlődő eseménnyel, hogy ne felejtsük el (pl. a munkaidő végeztével).
4. A kevesebb néha több
A hírek sokszor érzelmileg is megmozgatnak minket, és felmerül bennünk az igény, hogy tegyünk valamit annak érdekében, hogy kevesebb ember szenvedjen a világon, vagy hogy megállítsuk a globális felmelegedést. Ezek az reakciók bár természetesek, érzelmi kimerüléshez, kiégéshez, negatív hanulathoz vezethetnek. Sokat segíthet, ha kiválasztjuk, mely témákra szenteljük figyelmünket, azokban mélyedünk el, a többivel kapcsolatban pedig megelégszünk a szalagcímekkel.
5. A tájékozódásban is fontos az egyensúly
Természetesen hasznos, ha tájékozódunk az aktuális eseményekről, de ez nem jelenti azt, hogy csak ennek szentelhetjük az időnket. Szánjunk időt a személyes érdeklődésünkkel kapcsolatos hírek áttekintésére is – legyen szó a filmajánlóról vagy a sportrovatról. Érdemes lehet olyan könnyed hírműsorokat (akár podcastformátumban) keresni, ahol a hagyományos hírközlő oldalakétól eltérő, könnyed, már-már szórakoztató stílusban közlik a napi eseményeket. Külön ajánljuk a világ pozitív híreit összegyűjtő The Happy Broadcast oldalt.
