Az én ágyam, az én váram – a tökéletes alvás

2023. december 10.
Otthonunk legszemélyesebb, legintimebb része. Életünk egyharmadát itt töltjük. Itt indul és ér véget a napunk. Az ágy az, ahol kipihenhetjük a dolgos napokat, ahol ellazulhatunk és mély, pihentető álomban regenerálódhatunk. A megfelelő minőségű és mennyiségű alvás nagymértékben hat testi és lelki egészségünkre, épp ezért elengedhetetlen, hogy a hálószobánk komfortos és harmonikus legyen: egy rendezett, tiszta szentély.

Bár a tudósok még mindig nem találtak választ arra, miért is töltjük életünk egyharmadát látszólag öntudatlan állapotban, azt már számtalan kísérlet és tanulmány igazolta, hogy az alvásnak igen fontos szerepe van az egészségünk fenntartásában. A nem kielégítő alvás megemelheti a vérnyomást, növelheti a szívroham esélyét, negatívan befolyásolja az immunrendszer működését, növeli az elhízás, a kettes típusú cukorbetegség vagy depresszió kialakulását. Negatívan befolyásolja a munkahelyi teljesítményünket is: csökkenti a koncentrációs képességünket, a motivációnkat, és hangulatzavarokhoz vezethet. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy egy amerikai felmérés szerint a felnőttek kétharmada szenved időnként álmatlanságban vagy alvászavarokban, máris nyilvánvalóvá válik, miért szükséges beszélnünk az alvásról. Dr. Sophie Bostock brit alvásevangelistát és alváscoachot a Brain Baron kérdeztük arról, miért vált az alvás luxussá, és mit tehetünk, hogy frissen és kipihenten kezdjük a napunkat.

Álom helyett munka

Az elmúlt években a hustle culture, vagyis a túlhajszoltság kultúrája a pihenésre is rányomta a bélyegét. „Úgy érezzük, folyamatosan produktívnak kell lennünk, így néha éjjel is munkahelyi e-maileket válaszolunk meg, vagy épp az a meggyőződésünk, hogy az éjszaka az egyetlen időszaka a napnak, amelyet önmagunkra szánhatunk, így inkább az alvásidőnkből csípünk le, csak hogy meg tudjuk nézni a legújabb filmeket a streamingplatformokon.”

Ér sziesztázni

Az agy alaphelyzete az ábrándozás (daydreaming), és dr. Sophie Bostock szerint fontos, hogy napközben is többször eljuttassuk magunkat ebbe az állapotba. „Én híve vagyok a napközbeni szunyókálásnak is: ha délután fáradtak vagyunk, és ha megtehetjük, akkor hunyjuk le kicsit a szemünket, maximum fél órára. A telefonon lógás nem számít pihenésnek, kognitív terheléssel jár, hiába gondoljuk azt, hogy éppen kikapcsolódunk. A délután elfogyasztott kávé hatását pedig még este is érezhetjük.”

Ideje lefeküdni

A megfelelő alvási rutin kialakításához az alváscoach a rendszerességet – hogy nagyjából ugyanabban az időben keljünk és feküdjünk le – tartja a leglényegesebbnek. „Hagyjuk, hogy a természetesen ránk törő álmosság vezéreljen minket az időpont kialakításában. Ha lefekszünk, és nem bírunk elaludni, inkább keljünk fel, és olvassunk valamit, mert ha az ágyban forgolódunk, előbb utóbb a frusztráció érzése fog kapcsolódni az ágyban töltött időhöz, és ez még inkább megnehezíti az elalvást, kialakul egy negatív mintázat.”

Egyedül a legjobb?

A szakértő nem javasolja, hogy a kisállatainkat beengedjük az ágyunkba. „Bár az emberek és az állatok is ciklusokban alszanak, ez a kis kedvenceknél általában rövidebb, gyakrabban felébrednek, felkelnek, és minket is felébreszthetnek. Persze a partnerünk is meg tudja szakítani a pihenésünket a mozgolódásával vagy a horkolásával. Sok párkapcsolatban tabutéma a külön hálószoba, pedig rengeteget segíthet a kapcsolaton, ha ebben közös megállapodásra jutunk – elvégre, ha mindketten kipihentek vagyunk, akkor nagyobb türelemmel, figyelemmel tudunk fordulni egymás felé az ébren töltött idő során.”

Fotó: Getty Images

A teljes cikket megtalálod a friss Marie Claire-ben!