Az eszetlen abortusztörvények egyre nagyobb veszélyt jelentenek a nőknek

2019. május 19.
Alabamában megszavazták az Egyesült Államok legszigorúbb abortusztörvényét: a magzatot még akkor sem lehet elvetetni, ha az anya nemi erőszak áldozata lett, vagy rokonától terhes. A nők alapvető jogait sértő, irracionálisan és extrémen szigorú törvény megszavazása ráadásul nem elszigetelt eset - sem Amerikában, sem a világ más pontjain.

Alabama államban mostantól csak akkor lehet művi abortuszt végrehajtani, ha a magzat veszélyezteti az édesanya életét, vagy ha a születendő gyermek kimutathatóan súlyos egészségügyi károsodásban szenved. Ettől a két esettől eltekintve a nőknek akkor is ki kell hordaniuk és meg kell szülniük gyereküket, ha nemi erőszak áldozataivá váltak, ha saját rokonuktól estek teherbe, ha a magzat apja egyébként elhagyta vagy bántalmazta őket, ha minden igyekezetük ellenére véletlenül estek teherbe, vagy ha egészen egyszerűen még nem érzik magukat késznek az anyaságra. Jameela Jamil színésznő nemrégiben az alabamai abortusztörvény kapcsán osztotta meg a világgal, hogy az abortusza élete legjobb döntése volt, és valószínűleg rengeteg nő érez még hasonlóan. Az új törvények épp a döntés lehetőségétől fosztják meg a nőket.

Szigorodó törvények

Alabama nem az első – noha jelenleg ilyen szempontból a legradikálisabb – állam, ahol az elmúlt időszakban szigorú abortusztörvényt vezettek be. Nemrégiben Georgia lett a negyedik állam (Ohio, Kentucky és Missisippi után) ahol bevezették a „szívverés törvényt”, vagyis azt a rendelkezést, ami a magzat első szívdobbanásától, nagyjából a hatodik héttől tiltja az abortuszt.

Egyelőre ezek ugyan még nem lejátszott meccsek: az egyes államok törvényeit még felülvizsgálhatja, és valószínűleg felül is vizsgálja majd a legfelsőbb bíróság. Iowában és Észak-Dakotában például hiába próbáltak hasonló törvényeket bevezetni, végül nem tudták átnyomni őket.

Amerikában az 1973-as Roe kontra Wade ügy értelmében legálisnak számított az abortusz. A déli államoktól induló hullám most alapjaiban próbálja kikezdeni a nők korábban garantált szabadságát. Persze nem Amerika az egyetlen ország, ahol ilyen tendenciát láthatunk: tavaly márciusban egész Lengyelországban zajlottak a tüntetések az abortusztörvény szigorítása ellen – a helyi konzervatív politikusok azt szerették volna bevezetni, hogy még akkor se lehessen elvetetni a magzatot, ha az visszafordíthatatlan vagy életveszélyes károsodást szenvedett.

A dél-amerikai országok közül is sokan szigorítottak, vagy tartották meg eleve szigorú törvényeiket. Nicaragua 2006-ban visszalépett attól a kitételtől, hogy az anya életének veszélyeztetése esetén, három orvos szakvéleménye mellett engedélyezett a terhességmegszakítás. Hondurasban 3-10 éves börtön jár az abortuszért. 2018-ban Argentína elutasította az abortusz dekriminalizálásáról szóló törvényjavaslatot.
Ezekben az országokban az ész nélkül kitűzött cél minden bizonnyal a születésszámok emelése és a családok támogatása lenne, de a valóságban egészen más következmények láthatóak.

A súlyosabb ár

Ha abból indulunk ki, hogy egy nőnek joga van rendelkezni a saját teste felett, nem kell különösebb indok az abortuszhoz. Ettől függetlenül persze nagyon fontos a nem kívánt terhességek megelőzése, hiszen maga az abortusz is okozhat maradandó lelki traumákat, vagy akár fizikai károkat a nőknek. De a lehetőség megvonása sem tartogat szebb kilátásokat. Az abortuszt szigorúan korlátozó országokban a nők – és kiváltképp a szegényebb nők – gyakran folyamodnak illegális abortuszhoz, ami súlyos sérülésekhez, szélsőséges esetben pedig halálhoz is vezethet. Argentínában évente körülbelül 40 nő hal bele a nem megfelelően végrehajtott illegális abortuszokba. El Salvadorban ugyan illegális az abortusz, három terhességből egy mégis így végződik – a nők a fekete piacról vásárolnak terhességmegszakításra alkalmas tablettákat, vagy ha van hozzáférésük internethez, ott néznek különféle módszerek után. Brazíliában – ahol szintén törvény tiltja az abortuszt – a becslések szerint évente 250.000 nő kerül kórházba az illegális abortuszok szövődményei miatt, 200 pedig bele is hal a próbálkozásba.

A szigorú törvények tehát nem fogják mágikus módon megváltoztatni a nők vélekedését saját gyerekvállalási preferenciáiról, egyszerűen csak még nehezebb helyzetbe kényszerítik őket. Az amerikai abortusztörvények országszerte rengeteg tüntetést hívtak életre, ahol a nők gyakran A szolgálólány meséjének jellegzetes piros uniformisába bújva vonulnak fel. Találó párhuzam: a nők önrendelkezési jogainak semmibe vétele, a nem kívánt terhességek erőltetése és a minden racionalitást nélkülöző törvények már tényleg nem állnak olyan távol Margaret Atwood hátborzongató disztópiájától.

Fotó: Profimedia – Red Dot