Nőnek lenni még az űrben is nehezebb

2020. április 24. |

Az Amerikai Űrkutatási Hivatal 1961-ben küldte fel az első embert, pontosabban az első férfit az űrbe. Azért hangsúlyoztuk ki a pilóta nemét, mert ezután a történelmi esemény után a NASA több mint 20 évet várt, mire végre valahára egy női űrhajóst is meg mert bízni a feladattal. Ám az idők szerencsére változnak, és a NASA adatai szerint ma már az amerikai asztronauták aktív állományának mintegy egyharmada nő. De vajon hogyan menedzseli a mindennapjait egy női asztronauta az űrben? Hatással van-e a női ciklusra a Föld körüli pálya? És egyáltalán: lehet-e odafent menstruálni? A következőkben ezekre a kérdésekre is válaszokat kapunk.

Sally-Ride-urhajos

Dr. Sally Kristen Ride, az első amerikai űrhajósnő, asztrofizikus

A NASA sokáig kizárólag a férfiak munkahelye volt. 1958-as megalapítása óta az ügynökség összesen 347 űrhajóst küldött az űrbe, többségében férfiakat. Eddig mindössze 49 női asztronauta kapta meg a lehetőséget, hogy átléphessen a sztratoszférán.

Sokáig úgy gondolták, hogy a nők alkalmatlanok

Már maga az elképzelés, hogy egy nő utazzon ki a világűrbe, sokáig kiverte a biztosítékot az amerikaiaknál. A negyvenes években még tudományos körökben is általános elképzelés volt, hogy azért nem szabad nőt engedni az űrbe, sőt még repülni sem, mert a nőket a hormonális hangulatingadozások megbízhatatlanná, ön- és közveszélyessé teszik. Ráadásul még menstruálnak is. Bizony, a NASA konkrétan a menstruációra hivatkozva utasította el évtizedekig a nők jelentkezését, az ügynökség egy felületes, és mára százszor megcáfolt tanulmánya ugyanis kimondta, hogy a nők teljesítőképességét túlságosan is befolyásolná a menstruációs ciklusuk az űrutazás során, sőt sokáig még arról is meg voltak győződve, hogy az űrben a menstruációs vér visszafele folyna a nők szervezetében. Hosszú éveknek kellett eltelnie, mire ez a férfiközpontú tudományterület is hajlandó volt belátni, hogy a nők köszönik szépen, pont olyan jól működnek odakint az űrben, mint férfi társaik. Az első amerikai űrhajósnő Sally Ride volt, aki 1983-ban, 32 évesen, korának legfiatalabb asztronautájaként jutott ki a világűrbe.

Ezt olvastad már?

Az új idők szele, ha kicsi késéssel is, de az utóbbi években szerencsére az amerikai űrkutatást is megérintette, ennek eredménye, hogy a NASA akadémiájának legutóbbi évfolyamában több nő végzett, mint az elmúlt évtizedekben összesen. 2019 októberében pedig két női űrhajós, Christina Koch és Jessica Meir rögtön történelmet is írt azzal, hogy az ügynökség a közreműködésükkel hajtott végre először tisztán női űrsétát.

És bár ma már egyre megszokottabbá válik, hogy a nők is kivegyék a részüket az űrkutatásból, az emberek szemében a női asztronauták talán ma is kicsit egzotikusnak hatnak. Éppen ezért az amerikai Marie Claire megkeresett két női űrhajóst, Serena Auñón-Chancellort és dr. Jennifer Fogartyt, hogy  segítségükkel megválaszolják a női asztronautákkal kapcsolatos legkínzóbb kérdéseket.

nok-az-urben

Hogyan mosnak arcot az űrben?

A tiszta víz a Földön is nagy értéknek számít, hát még az űrben! Éppen ezért az űrhajósoknak minden cseppet jól be kell osztaniuk. Az űrben uralkodó rendkívül erős felületi feszültség a vizet gömbbé formálja (gyakorlatilag egy óriási vízcseppé), így hát az űrhajósoknak is ilyen vízgömböket kell az arcmosáshoz használniuk. „Veszel egy kis vízgömböt a kezedbe, amit finom mozdulatokkal eloszlatsz az arcodon. Mivel ebben a formában szinte minden irányba fröcskölni fog, nem is tudsz olyan sokat elhasználni belőle. Én még egy kis szappant szoktam mellé használni, és meg is vagyok” – meséli Serena Auñón-Chancellor.

Hogyan borotválkoznak az űrben?

„Mivel nincs folyó vizünk, borotválkozni nem egyszerű feladat. Én illatmentes borotvahabot vagy testápolót szoktam borotválkozás előtt elkenni a bőrömön. Mivel nem feltétlenül egy kényelmes feladat, általában sokkal kevesebbszer borotválkozom az űrben, mint tenném azt a Földön” – magyarázza Auñón-Chancellor.

Hogyan mosnak hajat az űrben?

Az előbbiekből már sejthető, hogy az űrben a hajmosás sem feltétlenül egy sétagalopp. Serena Auñón-Chancellor nevetve mesélte, hogy ő konkrétan egy YouTube-videóból tanulta meg, hogyan a legkönnyebb ezt a hétköznapi műveletet egy gravitációmentes környezetben elvégezni. „Karen L. Nyberg űrhajósnő videójából lestem el egy a trükkök. Először egy zacskónyi vizet teszek a hajamra. Mivel ugye a víz nem folyik, hanem csak egyszerűen megmarad a fejemen, nekem kell fésűvel szétoszlatnom. Ezután egy öblítés nélküli sampont használok, amit egy kicsit felhabosítok, majd még több vizet adok hozzá. Egy hajmosás az űrben nekem 20-25 percet vesz igénybe, míg a Földön nagyjából hármat. Ezért is van, hogy míg itthon 3-4 naponta hajat mosok, addig odakint csak ritkábban szánok rá időt.”

Ezt olvastad már?

Lehet az űrben hajat szárítani?

Bár konkrét hajszárító nincs, egy kis ügyeskedéssel meg lehet oldani a dolgot. A Nemzetközi Űrállomás szellőztetőrendszere egy sor ventilátoron keresztül folyamatosan levegőt keringtet – ezt a légmozgást tudják kihasználni hajmosás után az űrhajósok is. „Egy ilyen ventilátorhoz szoktam odakapaszkodni, és elé tartom egy darabig a hajam, ez segít, hogy gyorsabban megszáradjon. Ha nem segítek rá, akkor hajmosás után 3-4 órába is telne, hogy magától megszáradjon. Közben a vízlabdák rátapadnak a hajamra és az arcomra, nem túl komfortos” – mondja Auñón-Chancellor.

Hogyan befolyásolja az űr a bőr öregedését?

Végre valami jót is hoz magával az antigravitáció: az űrben a bőr öregedése lelassul – vagy legalábbis úgy tűnik, mintha lelassulna. Serena Auñón-Chancellor is megtapasztalta az űr anti-aging hatását: „A folyadékátrendeződés miatt a bőröm az űrben mindig sokkal fiatalabbnak látszik. Míg a Földi körülmények között a testfolyadék egyenletesen oszlik el az egész testben, addig az űrben, gravitáció nélkül a folyadék a felső testfélbe és a fejbe áramlik. Az arcom az első hetekbe kissé puffadtnak szokott tűnni, ám egy idő után enyhülni kezd, végül az összes ráncom eltűnik, és sokkal fiatalabbnak nézek ki. Mikor az űrből videokonferenciát tartok, mindig megjegyzik, hogy milyen fiatalnak látszom.”

Na és mi történik az űrben a menstruációval?

A női űrhajósok űrutazás előtt eldönthetik, hogy le szeretnék-e átmenetileg állítani a menzeszüket, és így elkerülni az esetleges görcsöket és egyéb kellemetlenségeket, vagy nem. Ha valaki úgy dönt, hogy továbbra is menstruálni szeretne, akkor a NASA biztosítja számára a kívánt női higiéniai termékeket. Ha viszont a leállítás mellett döntenek, akkor hormonális fogamzásgátlók használatával átmenetileg felfüggesztik a vérzést. „A menstruációs ciklus ugyanúgy működik az űrben is, mint a Földön. A testünk ugyanazt az órát követi, ugyanúgy tudja a dolgát. De nagyon örülök neki, hogy a NASA megadja a nőknek a választás lehetőségét” – magyarázza Auñón-Chancellor.

Ezt olvastad már?

És hogyan mennek el az űrben vécére?

A menstruáció az űrben ugyanúgy zajlik, mind a Földön, az igazán embert próbáló feladat valójában maga a vécéhasználat. Az űrállomás vécéiben egy-egy vákuumcső található a kis- és nagydolgok elvégzéséhez. Külön szívórendszer gondoskodik arról, hogy miután az asztronauták elvégezték a dolgukat, minden a megfelelő helyre, egy bizonyos, progress nevű tárolóba kerüljön. Ezt a tárolót egyébként mindig el szokták égetni, mihelyt visszatérnek a Földre. Szóval vannak vákuumcsövek, meg szívórendszer, a probléma csak annyi, hogy mindez a férfiak testfelépítéséhez lett tervezve.

„Ez a cső a férfi nemi szervekhez passzol, nekünk nőknek sokkal nehezebb használni. Ha éppen menstruálsz, ami azt jelenti, hogy a részben folyékony, részben darabos vértől szeretnél megszabadulni, akkor újra kell tervezned a dolgokat. Ezt a rendszert nem úgy tervezték, hogy a nőknek menstruáció idején, vagy csak általánosságban a nőknek egyszerű legyen használni. Ha először repülsz – mint ahogy jelenleg nagyon sok nő –, akkor még kilövés előtt érdemes átgondolni a lehetőségeket. A női űrhajósok egyébként rengeteg információt osztanak meg egymással, ha van valakinek egy jól bevált trükkje, attól érdemes tanulni” – ezt már dr. Jennifer Fogarty magyarázza.

Hogyan hat az űr a női ciklusra?

A legénység az űrben is 24 órás napok szerint dolgozik, tehát a női ciklus az űrben is ugyanúgy működik, mint a Földön. Ha valakinek az űrben mégis szabálytalan lenne a ciklusa, akkor valószínűleg már a Földön is megvoltak ezek a problémái.

„Az űrhajósok meglehetősen szabályos napi ritmust tartanak fenn. Bár az űrben a nap 40 percenként felkel és lenyugszik, de a belső világítás segítségével fenn tudják tartani a 24 órás napokat” – mondja dr. Fogarty.

És vajon lehet az űrben szexelni?

Bár arról nincs hivatalos információ, hogy a NASA megtiltotta volna az űrhajósoknak az űrszexet, valójában korlátozni sem kell, ugyanis gravitáció nélküli a hancúrozás sem feltétlenül a legélvezetesebb elfoglaltságok egyike. Arról nem is beszélve, hogy az asztronautáknak valójában nagyon kevés lehetőségük lenne elvonulni, mivel a földi irányítás egész nap figyeli őket, a személyzet szállása pedig nem nagy nagyobb egy telefonfülkényi területnél.

Ha az asztronauták mégiscsak megpróbálnának szexelni, akkor valószínűleg a Nemzetközi Űrállomás Magatartási Kódexét is megsértenék.

Olvass tovább!

Egy nap a jövő női tudósaiért

Egy nap a jövő női tudósaiért

Régi probléma, hogy a reáltudományok területéről kiszorulnak a nők, a Lányok napján azonban végre megnyílnak a kapuk a tudomány iránt érdeklődő lányok előtt.

Forrás: marieclaire.com

Fotó: Getty Images

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter