A koronavírus miatt meghozott korlátozó intézkedések hatására Magyarországon is emberek tízezrei veszítették el az állásukat, szinte egyik napról a másikra. Az Ipsos április 8-i felmérése szerint a megkérdezett felnőtt lakosok 7 százalékának szűnt meg az elmúlt hetekben a munkája, mellettük pedig valószínűleg tömegével lehetnek olyanok is, akiket a munkahelyük fizetés nélküli szabadságra küldött. Ez az arány már önmagában is kétségbeejtő, hát még, ha azt is figyelembe vesszük, hogy mindez relatív rövid idő alatt történt. Még mindig csak 5 hét telt el a járvány hazai kirobbanása óta, ha pedig ez a megváltozott helyzet hosszabb ideig is fennmarad, számítani lehet rá, hogy a munkanélküliek száma egyre csak növekedni fog.
Ezt olvastad már?
Nem könnyű egy ilyen helyzetben okosat mondani, mi most mégis egy kis segítséget szeretnénk nyújtani. Somogyi Erika HR-szakértővel beszéltük át azokat a lehetőségeket, amiket a koronavírus okozta bizonytalan körülmények között érdemes átgondolni.
A koronavírus hetek alatt átrendezte mind a dolgozók, mind a cégek életét. Ahol lehetőség volt rá, home office-ba küldték az embereket, ami egyébként azért is nagy szám, mert a járvány előtt a hazai munkáltatók nem feltétlenül voltak nyitottak az otthoni munka intézményére. Mi lehetett ennek az oka?
A legtöbb esetben az, hogy a munkáltatók nem bíztak eléggé a dolgozóikban. Nem bíztak bennük annyira, hogy elhiggyék, hogy a munkavállaló otthon is meg fogja ugyanúgy csinálni a munkáját, mint bent, az irodában. Nyilván sokkal átláthatóbb és kiszámíthatóbb, ha a munkavállaló bent van a munkahelyén, miközben otthon egyéb más tevékenységek elvonhatják a figyelmét, különösen most, hogy a család többi tagja is otthon van. Meg persze vannak olyan munkák is, amiket egyszerűen technikai okokból nem lehet hazavinni, az online platform ebben az esetben nem alkalmazható. Alapvetően azonban azt látom, hogy az lehetett a baj, hogy a home office-nak Magyarországon még nem alakult ki a kultúrája. Az atipikus foglalkoztatási formák nem terjedtek el itthon.
Ez a kényszer home office vajon segít majd jobban megágyazni ennek a foglalkoztatási formának? Vajon a járvány után is nyitottak lesznek rá a munkáltatók, vagy mindenkit visszaparancsolnak majd az irodába?
Megágyazhat neki, de azt gondolom, hogy ezzel egy szemléletváltásnak is kellene történnie, a munkáltatói tudatosság még fontosabb, mint eddig volt. És ami még fontos, hogy nekünk munkavállalóknak is alkalmassá kell rá válnunk. Sokan vannak, akik home office-ban hajlamosabbak előbb elvégezni egy házimunkát, vagy előbb megfőzni az ebédet, mint odaülni, és csinálni a munkát. Sokaknál nincs kialakítva hozzá a napirend, vagy éppen nincs olyan hely, dolgozószoba, ahol a munkát nyugodtan el tudná végezni. Ez ki fogja szerintem forrni magát, biztosan több cég is lesz, aki belátja majd, hogy a home office is működőképes, és hosszú távon is megoldást jelenthet. De én inkább úgy látom, hogy nagyon sok cég inkább biztosítja az óvintézkedéseket a munkahelyeken is, és hívják vissza már most a dolgozókat, akik valljuk be, hogy ennyi idő után sokszor örülhetnek is, hogy visszamehetnek, és átértékelik annak a fogalmát is, hogy mit jelent dolgozni menni.
Igen, ez a home office azért is különleges, mert az egész család össze van otthon zárva, és a szülőknek a munka mellett párhuzamosan gyereket is kell nevelniük. Hogyan lehet jól egyensúlyozni egy ilyen helyzetben?
Azt gondolom, hogy a legfontosabb a napirend. Ki kell alakítani, hogy hogyan és mikor, milyen ütemterv alapján tudják végezni a munkát, és szabályokat kell állítani az egész család számára. Ezeket a szabályokat és a napirendet pedig következetesen be kel tartani. De ami még nagyon fontos, hogy szánjunk magunkra is időt. Fontos az énidő, hogy ezt a bezártságot, bizonytalanságot valahogy le tudjuk vezetni, hogy magunkra is tudjunk figyelni, töltődni. A szolgáltatószektor, ami eddig ezt a kikapcsolódást biztosította – gondoljunk csak egy masszázsra, vagy egy edzőteremre – most megszűnt. Ezt valahogy pótolni kell.
Ezt olvastad már?
Nagyon sok szektort bedöntött a koronavírus. Melyek azok a területek, amik a leginkább érintettek?
Kiemelném a turizmust és vendéglátást, mint a legsúlyosabban érintett szektorokat. De azt is látni kell, hogy a különféle területek összekapcsolódnak és hatnak egymásra. A járvány kezdetén sok gyárnak le kellett állítania a munkát, igen ám, de ezeknek a gyáraknak beszállítóik is vannak, sőt a beszállítóknak is vannak beszállítóik. Az tehát, hogy a gyárak bezártak, sok más, különféle területet is érintetett. Vegyünk egy példát: hiába akarok én ablak-beszereléssel foglalkozni a koronavírus alatt, ha nincs, aki legyártsa nekem az ablakokat. Az egyik ágazat húzza a másikat maga után. Ez egy körforgás, amire nem feltétlen van befolyásunk, ráhatásunk.
De vannak olyan ágazatok is, amik kifejezetten jól tudnak működni egy ilyen helyzetben?
Nagyon jó helyzetben vannak most azok a szektorok, amiknek az a feladata, hogy az otthonlétet könnyebbé tegyék. Az informatikai, szórakoztató elektronikai területekre például most nagy szükség lenne, nyilván ezt meghatározza az is, hogy mi az elérhető.
A koronavírusnak lehet hosszú távon is hatása a munkaerőpiacra? Eltűnhetnek bizonyos munkahelyek, szektorok, és lehetnek olyanok, amik hosszú távon is megerősödhetnek?
A munkaerőpiac most nagyon képlékeny, igazából jóslatokba nem szeretnék bocsátkozni. Nem igazán lehet most még látni, hogy melyik lesz az a terület, szakma, ami igazán nyerni tud ebből a helyzetből. Annyit azonban biztosra mondhatok, hogy a leginkább azok tudnak majd jól kijönni, akik tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
Ezt olvastad már?
Ha valaki a koronavírus miatt elvesztette a munkáját, az otthon töltött idő alatt érdemes lehet tanfolyamokat elvégeznie, esetleg átképeznie magát? A kormány nemrég jelentette be például, hogy az állásukat vesztett embereknek állami támogatást ad, hogy online tanfolyamokkal IT-irányba képezzék magukat.
Egy ilyen nagy váltáshoz azért alapok is kellenek. Ahhoz, hogy IT-s szakemberré képezzem magam, azért legalább számítógépes alapismeretekre szükségem lesz. Nyilván, aki ehhez érez affinitást, az el tud ebbe az irányba indulni. De például egy kozmetikus nem biztos, hogy fog arra 3-4 hónapot szánni, hogy ő most IT-s ember legyen. Sokan szerintem inkább abban reménykednek, hogy ezek a szigorú korlátozások sem tartanak majd örökké, és már most azt újranyitásra készülnek.
Rengetegen elvesztették az állásukat, sokan eddig a vendéglátásból, turizmusból éltek. Nyilván őket nem lehet egyszerűen átképezni, mivel ez sok időbe is telne, és a képzőrendszer sincs erre felkészülve. Az viszont kérdés, hogy a munkahelyek HR szempontból képesek lesznek-e a szemléletváltásra. Hogy egy állás betöltésénél figyelembe tudják-e majd venni a jelentkezők egyéni kompetenciáit. Hogy ne kizárólag a célzott szakmai végzettség számítson a felvételnél, hanem nézzék meg a kapcsolódó társszakmákat is, azokból mit tudnak felhasználni, és nézzék meg a jelölt kompetenciáját, a készségeit, adottságait. Ha például egy vendéglátós jól tud kommunikálni, akkor az értékesítési szektorba ugyanúgy megfelelhet, helyt tud állni.
De akkor mit lehet tenni? Ha valaki például a turizmusban dolgozott, és az előrejelzések szerint egész nyáron nem lesz munkája, akkor mit csináljon? Vannak skillek, amiket érdemes lehet otthon erősíteni?
Első körben döntsenek arról, hogy ezt a helyzetet meg akarják oldani. A második, hogy üljenek a gép elé, nézzék át a pályázati anyagaikat, önéletrajzukat, motivációs levelüket. A harmadik, hogy sajátítsanak el hatékony álláskeresési technikákat, regisztráljanak például álláskereső oldalon, vagy hirdessék magukat a közösségi oldalakon, csoportokban. Ez is egy megoldás. Ezek alapfeladatok, amiket most meg kell tenni. De természetesen az olyan fejlesztési lehetőségeket, online képzéseket, önképzéseket is meg kell fontolni, amik az alkalmasságukat erősíthetik. Gondolok itt különféle kommunikációs képzésekre, vagy az együttműködési készséget, döntési készséget fejlesztő képzésekre. Most időt kaptunk az életünk átgondolására, újratervezésére. Tegyük fel magunknak a kérdést: miben vagyok jó? Miben kell még fejlődnöm? Mit tettem le eddig az életben? Hogyan tudok módosítani?Sokaknak szerintem pont az okoz nehézséget, hogy most szembe kell nézniük önmagukkal, azzal, hogy az eddigi életük során mit tettek bele a szakmai fejlődésébe, a tanulásába, mennyire volt fontos például az önképzés. Ez egy fájdalmas pont, ami folyamat, sőt évtizedek eredménye. Darwinnak volt egy olyan mondása, hogy „Nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásokra.” És ez nagyon igaz. Minden attól függ, hogy tudunk-e alkalmazkodni az új helyzethez. Ha pedig nem tudunk, akkor bátran kérjünk segítséget szakembertől.
Ezt olvastad már?
Ezt az alkalmazkodási készséget még kicsit talán tanulnunk kell. Korábban több kutatást is olvastam arról, hogy a magyarok nagy százaléka szinte egyáltalán nem hajlandó például költözni vagy utazni sem ahhoz, hogy (jobb) munkát találjon.
Most dönteni kell, hogy ragaszkodunk-e a megszokott régi dolgokhoz, hogy ragaszkodunk-e ahhoz, hogy ugyanazt csináljuk, amit eddig, vagy felismerjük, hogy igenis a változás és az alkalmazkodás hozzátartozik az életünkhöz. Fel kell, hogy ismerjék az emberek, hogy ami eddig ment, és amit eddig megszoktak, az nem fog tovább működni ebben a formában.
Ha ez sikerül, akkor lehet valami pozitív hozadéka is ennek a világjárványnak…
Igen, talán egy kicsit az értékek majd átrendeződnek. Talán arra is rájövünk, hogy milyen fontosak az emberi értékek, a család összetartása, az odafigyelés, a türelem. Azt látom, hogy a kezdeti ijedtségen már túlvagyunk, és felváltja a helyét a megoldás keresése és a jövőre fókuszálás. Nálam is már futnak azok a tréningek, amikkel segítünk újratervezni a munkavállalók karrierjét. Ki kell használni az időt, a lehetőséget, és fejlődni kell. Amit elvesz a járvány, annyit talán hozzá is tesz azzal, hogy a hangsúlyok kicsit áthelyeződnek.
Olvass tovább!
Fotó: Getty Images
