A csupaszság nyomában: miért lett elvárás a szőrtelen női test?

2020. szeptember 10. |

Vajon akkor is a világ egyik legismertebb festménye lenne, ha Mona Lisa arcára Leonardo da Vinci pelyhes kis bajuszt festett volna? És mit szóltak volna a nézők, ha Marilyn Monroe szőrös lábakat villant a Hétévi vágyakozás című film legendás jelenetében? Vagy, ha a Baywatch nyitó képkockáin, a lassított felvételben futó Pamela Andersonnak kikandikál a szeméremszőrzete a fürdőruha alól? Megbotránkoztak volna? Ebben szinte biztosak lehetünk. A nőket gyakorlatilag évezredek óta nyomasztják a csupaszság torz, szexista elvárásával.

De hogyan kezdődött ez az egész csupaszságkultusz, és vajon mikor lesz végre vége? A következzen egy kis történelmi utazás az emberi, de főleg női testszőrzet körül.

via GIPHY

Már az ősembereknek sem volt könnyű

Ellentétben azzal, ahogy általában az ősembereket ábrázolják, a férfiak és a nők már az őskorban sem voltak feltétlenül tetőtől talpig szőrösek. Megesett, hogy az emberek már akkoriban is megpróbálkoztak a szőrzetük eltávolításával – persze nem esztétikai okokból.

A kőkorszakban mind a férfiak, mind a nők gyakran vágták a hajukat és borotválták az arcukat, legfőképpen azért, mert a harcok során ez volt a praktikus: az ellenfél így kevésbé tudta őket a hajuknál, szőrüknél fogva megragadni. Epilátor, borotva és en bloc civilizáció híján azonban a szőrtelenítés akkoriban nem volt éppen egy sétagalopp. Élesre csiszolt kövekkel borotválkoztak, és apró kagylók segítségével csipkedték ki a nemkívánatos szőrszálaikat. Talán nem is csoda, hogy egy ősember átlagosan mindössze 25 évig élt…

Az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában továbbfejlesztették a szőrtelenítést

Egyiptomban és Mezopotámiában ekkoriban a csupaszság volt a divat. Mind a férfiak, mind a nők eltávolították a testszőrzetüket, egyrészt mert a csupaszságot a tisztasággal kapcsolták össze, másrészt így próbáltak megfelelni az akkori szépségkultusznak. (Ismerősen hangzik?)

Néhány ezer évvel az ősemberek után, az ókorban arra is rájöttek, hogy a csiszolt kövek nem feltétlenül ideálisak a borotválkozáshoz. A szőrtelenítést ebben az időszakban rendkívül kreatívan oldották meg: tengeri kagylókból készítettek csipeszeket, sőt volt, hogy méhviaszt használtak gyantázás gyanánt. De a történészek i. e. 3000-ből származó rézből készült borotvát is találtak ezeken a területeken.

via GIPHY

A Római Birodalomban a női testszőrzet osztálykérdéssé vált

Az ókori Egyiptomhoz és Mezopotámiához hasonlóan a szőrtelenítés az ókori Római Birodalomban is a tisztaság egyik fokmérője volt, viszont a nők esetében még az egyén rangjáról is árulkodott. A gazdag nőktől elvárták, hogy csupaszok legyenek, akik ezért habkőből készült borotvákkal, csipeszekkel és különféle krémekkel próbáltak megszabadulni a testüket borító mindenféle szőrtől. A nőkkel ellentétben azonban a vagyonos férfiak olyan szőrösek lehettek, amilyenek csak nem szégyelltek.

A szeméremszőrzet az egyiptomi társadalomhoz hasonlóan az ókori római és görög birodalomban is a barbárság jele volt. Az intim csupaszságot a szépséggel kötötték össze, így hát amint a fiatal lányok kamaszodni kezdtek, az édesanyák egy volsella nevű csipeszt adtak a kezükbe, hogy azzal húzgálják ki a növekedésnek indult nemkívánatos intim szőrszálaikat.

Ezt olvastad már?

I. Erzsébet királynőnek köszönhetően az európai nők nyugodtan maradhattak szőrösek

A 16-17. századi Európa egyik stílusikonja nem más volt, mint I. Erzsébet királynő. Erzsébet fontosnak tartotta az arcszőrzet karbantartását, ezért hát a férfiaknak illő volt rendszeresen megborotválkozniuk, és a szemöldököt is gondozni kellett. És hogy mi volt a véleménye a nők láb-, valamint szeméremszőrzetéről? A királynőt szerencsére nem zavarta, tehát az nyugodtan maradhatott természetes.

Érdekesség, hogy ebben az időszakban gyakran előfordult, hogy különféle szőrtelenítési módszerekkel a hajvonalat kicsit hátrébb tolták, hogy ezáltal az arc hosszabbnak tűnjön. Az édesanyák állítólag dióolajjal vagy egyes esetekben macskaürülékkel dörzsölték be a lányaik homlokát, hogy így akadályozzák meg a hajuk növekedését.

via GIPHY

Az 1700-1800-as években a nőket végre egy kicsit békén hagyták

Az 1700-as években került forgalomba az első igazi borotva, amit egy Jean Jacques Perret nevű fickó készített – kifejezetten a férfiak számára az arcszőrzet eltávolításhoz. Persze ezt a borotvát akár nők is használhatták volna, de a történelem azon kevés alkalmainak egyike volt ez a periódus, amikor testszőrzet terén a nőknek nem kellett megfelelni egyetlen szépségideálnak sem.

Az 1800-as években aztán King C. Gillette egy még biztonságosabb borotvát dobott a piacra, de ezt is még a férfiak számára.

Az 1900-as évek elején a divat arra kényszerítette a nőket, hogy borotválni kezdjék a hónaljukat

1915-ben Gillette végül piacra dobta a Milady Décolleté elnevezésű, kifejezetten nőknek készült borotvát, ezzel egy időben pedig gyakorlatilag hadjáratot is indított a női hónaljszőrzet ellen. A Milady Décolleté reklámjaiban a hónaljszőrt nemkívánatosnak, ízléstelennek, sőt egyenesen kínosnak nevezték. Az 1920-as években az ujjatlan ruhák elterjedésével még több figyelem irányult a nők hónaljára, a Harper’s Bazaar pedig ráérezve a kor szellemére, a női magazinok között elsőként tanácsolta azt az olvasóinak, hogy hónaljszőrüktől mindenképpen szabaduljanak meg.

Ez volt az első alkalom, amikor a divatnak közvetlen hatása volt a nők borotválkozási szokásaira.

via GIPHY

Nem sokkal később a divat a II. világháborúval karöltve arra kényszerítette a nőket, hogy a lábukat is elkezdjék borotválni

A csupasz női lábak divatja az 1940-50-es években kezdődött. Mivel a világháború alatt a nejlon hiánycikké vált, a nők az addig megszokottól eltérően már nem tudtak minden nap harisnyát hordani. A ruháikat tehát a fedetlen lábaikra húzták fel, a természetes lábszőrzetük azonban társadalmilag elfogadhatatlan volt… Ezért hát arra kényszerültek, hogy a hónaljuk után a lábaikat is borotválni kezdjék. Érdekesség, hogy a láb szőrtelenítése korábban leginkább csak a táncosok között volt elterjedt.

Mire beköszöntöttek az 1950-es évek, amikor is a szoknyákat egyre magasabbra húzták, a női lábakból pedig egyre több látszódott ki, már egyre általánosabbá vált, hogy a nők testének nagy részét semmiféle szőrzet nem borítja. A trend elterjedése egyébként nagyban köszönhető a korabeli hollywoodi sztároknak is.

És hogy mi történt mindeközben a férfiakkal, egészen pontosan a férfiak testszőrzetével? Az ég világon semmi. A férfiszőrben a társadalom valamilyen rejtélyes oknál fogva semmiféle kivetnivalót nem talált.

Pornó, divat, popkultúra – A ’80-90-es években beköszöntött a teljes intim csupaszság időszaka

Az évezred végére tehát eljutottunk oda, hogy a külvilág számára is látható női testrészek csupaszok, pihe-puhák, babapopsiszerűek voltak. De vajon miért kellet még a szeméremszőrzettől is megszabadulni?

Az igazság az, hogy az emberek ekkor már egy ideje foglalkoztak az intim szőrzetükkel: a bikini 1946-os feltalálásával kezdett először a figyelem a déli tájak felé terelődni. Ám amíg az 1960-as és 1970-es évekig bátran lehetett odalent bozontos egy nő, addig a ’80-as és ’90-es években már arra ösztönözték őket, hogy kezdjék el karban tartani, borotválni az intim testtájaikat.

A pornóban és a divatban is egyre gyakrabban jelentek meg a nők borotvált szeméremdombbal, ez a szokás pedig egyre inkább beivódott a hétköznapokba is. Először még csak a különféle fazonra nyírások terjedtek el, míg végül a pornó hatására a prepubertáskort megidéző, gyerekszerű csupaszság is szexivé vált a férfiak szemében. Ekkor indult hódító útjára az úgynevezett brazil gyantázás is, ami ha fájdalom árán is, de elhozta a tökéletes szőrtelenség érzését. Az első brazil gyantát kínáló szalon 1987-ben nyitott meg, nem sokkal később pedig már Gwyneth Paltrow is arról beszélt, hogy a brazil gyanta megváltoztatta az egész életét. 2000 körül, a Szex és New York egyik epizódjában még Carrie Bradshaw is teljes intim szőrtelenségre adta a fejét. A 20. század végére odáig jutottunk, hogy a női szőr kérdése tabu lett, a nők fanszőrzete pedig valamiféle kellemetlen, szégyellnivaló dologgá vált.

Ahogy már megszokhattuk, a férfiak a brazil gyantázásból is kimaradtak.

2010-es évek: igen, a nők is szőrösek

Több ezer évnyi folyamatos nyomasztás után a 21. században végre változás indult el. Szembe menve a társadalmi elvárásokkal, a divattal, valamint a pornó sugallta hamis képpel, egyre több nő gondolja úgy, hogy ez az indokolatlanul nagy nyomás a szőrtelenítésre nemcsak szexista. de megalázó is egyben. Persze az idealizált szépségkultusznak továbbra is csak csupasz bőrrel lehet megfelelni, ám az elmúlt években több híresség, például Miley Cyrus és Madonna is azt kezdte hangoztatni, hogy a szőrtelenítés kérdése valójában minden nő személyes döntése.

De ne legyünk naivak, hosszú út áll még előttünk addig, míg végre a nők visszavehetik az irányítást a saját testük felett.

Olvass tovább!

 

Forrás: mic.com

Fotó: Getty Images

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter

Meghalt Ruth Bader Ginsburg, a női jogok bajnoka bíró

Meghalt Ruth Bader Ginsburg, a női jogok bajnoka