Ne legyen tabu a menopauza: a nő helye, ha elmúlt már 45

2020. szeptember 14. |

Mi történik a nővel, ha már nem szülőképes? Tényleg láthatatlanná válunk a társadalom számára, amikor átléptünk életünk második felébe? Miért tabu még mindig a változókor a magyar közfelfogásban? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Törőcsik Mária marketingoktató, trendkutatóval.

Száz évvel ezelőtt az átlag életkor még 40 év körül volt, így sok nő nem érte meg a saját menopauzáját. A mai nők életük több mint egyharmadát a változókorban élik le, ez ma Magyarországon körülbelül 1 millió nőt érint, egyharmaduk kifejezetten kellemetlen, a mindennapi életüket alaposan felforgató tüneteket észlel. Nem igazán beszélnek róla, mert attól félnek, hogy rájuk aggatják a lesajnáló jelzőt: öreg. Pedig még jó húsz évig aktív tagjai maradnak a társadalomnak, tele bizonyításai vággyal és kevesebb családi kötelezettségekkel, mint az utánuk következő generáció női tagjai.

menopauza-45nok

45 év fölött tényleg megváltozik egy nő megítélése a társadalomban? Miért pont ez a vízválasztó kor?

Sajnos igen. Ha az evolúciós pszichológia szemszögéből közelítjük meg a menopauzában lévő nők helyzetét, elég durva képet kapunk. Amikor egy nő már nem szülőképes, elveszíti az iránta megnyilvánuló érdeklődést a férfiak és a társadalmi közeg részéről. Már nem játszhat a vonzó női praktikákkal, már nem releváns esetében ez a fajta magatartás. Az új helyzet felborítja az életüket, az önértékelésüket, újra kell gondolniuk az életstratégiájukat. Nagyon nehéz ezt elfogadni, főleg azért, mert szerencsés esetben ugyanannyi évük van még hátra, mint amennyit eddig megéltek.

Végtelenül igazságtalanság, hogy az idő múlása egy bizonyos kor után a nőknél látványos jelekkel jár együtt. A menopauza tünetei a hétköznapi életüket keserítik meg.

A hőhullámok, és a testsúlynövekedés mellett a megmagyarázhatatlan érzelmi kitörésekkel járó hangulatingadozás is sok kellemetlen helyzetet okoz. Míg a társadalom abszolút elfogadja a kamaszok kiszámíthatatlanságát, akik hasonló hormonális változásokon mennek keresztül, egy érett nő esetében egyáltalán nem elnéző. Ráadásul a nőnek ilyenkor a saját identitását is át kell gondolnia. Valami drasztikusan megváltozik az életében. Ha eddig nem szült, valószínű már nem is fog. Ettől van valami véglegesség ebben az életkorban. Valaminek a lezárása, ami egy férfinél nincs meg, mert elviekben ő akár 70 éves korában is gondolkodhat még gyereknemzésen.

Talán a változás segíthet? Ilyenkor már több ideje van a nőnek önmagára. Életmódot, stílust, akár munkát válthat. 

Jól hangzik, de a realitás nem ezt mutatja. Nagyon sok nő erre az időszakára kifárad. Bizonytalanság van benne azzal kapcsolatban, hogy vajon a környezete hogyan fogadná a váltásait. Nemcsak a nők és a férfiak között van egyfajta verseny, de a nők egymás között is rivalizálnak. A változókorban lévő nők még aktívak, viszont gyakran előfordul, hogy ilyenkor kiesnek a versenyből. Miközben a tüneteikkel szenvednek és próbálják újratervezni az életüket, sebezhetővé, kiszolgáltatottá válnak. Ha valakinek kicsit gyengébb az önérvényesítő képessége, kicsúszhat alóla a talaj, a határozottabbak, a fiatalabbak lépnek a helyébe.

A menopauzában lévő nők Magyarországon az X és a baby boomer generáció tagjai, akik a rendszerváltás idején voltak fiatal felnőttek. Egy sokkal emancipáltabb világban élték már az életüket, mint anyáik, nagyanyáik. Hogyan hat ez a jelenség arra, miként viselik a változókort?

Ennek a generációnak a tagjai nehezebben élik meg a menopauza időszakát, mint anyáik, nagyanyáik, akik közelebb álltak a természethez, könnyebben belenyugodtak a változás tényébe. A rendszerváltás után nálunk is beköszöntött a teljesítményorientált világ, a fiatalság kultusza. A mai kor középkorú nője nem nyugszik bele, hogy láthatatlanná váljon, változatlanul mutatni akarja az erejét. Van, akinek sikerül, van, akinek nem. Az viszont igaz, hogy sokkal több eszköze van ahhoz, hogy ezt az időszakot fizikailag kellemesebben élje meg. A kozmetikaipar, a gyógyszeripar, és a szolgáltató ipar is kezdi felfedezni őket, egyre több terméket kínálnak nekik. Ezek segítségével időtlen, kortalan nővé válhatnak és ezt a státuszt minél hosszabb ideig fenntarthatják. Mert ezt a státuszt elfogadja a társadalom.

Egyre tovább élünk, egyre jobban öregszik a társadalom. Ez a tény hozzájárul-e ahhoz, hogy az érett nő képe pozitívabbá váljon a köztudatban?

Ha a legfrissebb statisztikai adatokat nézzük, az 50 fölöttiek a leginkább fizetőképes célcsoport, ennek ellenére még mindig a hirdetések jó része a 18–49 éves korosztálynak szól. Ennek az az egyik magyarázata, hogy ezt az érett korosztályt már nem lehet elvarázsolni, jól meggondolja, hogy mire adja ki a pénzét. Van pénzük, de nem lehet őket puszta ígéretekkel elkápráztatni. Nehéz őket megszólítani. Egy érett nő nem szereti, ha érettnek titulálják, mivel még mindig nem feltétlenül pozitív az érett nőkről kialakult kép a közvéleményben. Nem véletlen, hogy sok cégnél az idős korosztály a 40 plusznál kezdődik. Ez azért van, mert így pozitívabb a kép. Egyébként a 40 plusz és a 60 plusz között nem olyan nagy a szakadék, hiszen látható, hogy azok a 60 feletti nők, akik még benn maradnak a versenyben, milyen jól tartják magukat. Megtartják a szokásaikat, hűek maradnak kedvenc márkáikhoz, ugyanúgy meg lehet szólítani őket, mint 40 pluszos társaikat.

Fotó: Getty Images, Kalmár Lajos

Októberi lapszámunkban 10 oldalon foglalkozunk a témával Dosszié rovatunkban Ne legyen tabu a menopauza! címmel!

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter

Meghalt Ruth Bader Ginsburg, a női jogok bajnoka bíró

Meghalt Ruth Bader Ginsburg, a női jogok bajnoka