Hogyan van jelen az életünkben a szexizmus?

2020. október 25. |

A szexizmus olyan mértékben beépült a mindennapjainkba, hogy gyakran még maguk a nők sem veszik észre – vagy esetleg normálisnak gondolják –, ha a nemük miatt alacsonyabb rendűnek bélyegezik őket. Pedig a szexizmus nemcsak a nők önértékelésében tud komoly károkat okozni, de meg is ágyaz a nők ellen elkövetett erőszak társadalmi elfogadásának. A szexizmus veszélyeire hívta fel a figyelmet a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség néhány napja megtartott online konferenciája is, a következőkben ebből a beszélgetésből hoztunk el részleteket.

A Mindenki hasznára válna – Hogyan szüntessük meg a szexizmust? elnevezésű online konferencia apropóját az adta, hogy az Európa Tanács nemrég egy új mérföldkőnek számító dokumentumot bocsátott ki, amely sürgeti a tagállamok döntéshozóit, hogy különböző intézményi szinteken lépjenek fel a szexizmus megelőzéséért és felszámolásáért.

De vajon mit is értünk pontosan szexizmus alatt? És miként befolyásolja a nők és férfiak mindennapi életét? 

szexizmus

A konferencián elhangzott meghatározás szerint szexizmusnak minősül minden olyan cselekmény, gesztus, vizuális ábrázolás, kimondott vagy leírt szó, gyakorlat vagy viselkedés, amely azon az elképzelésen alapul, hogy egyes személyek, leginkább nők, a nemük miatt alacsonyabb rendűek lennének. A nőkkel szembeni szexizmus gyakorlatilag egy rendszert alkot, amely igazolja és fenntartja a férfiak magasabb státuszát és hatalmát a társadalmon belül. A szexizmus fogalma már több évtizede ismert a nyugat társadalmakban, Magyarországon azonban még meglehetősen újnak számít ez a kifejezés.

Ezt olvastad már?

Bár a szexizmus a férfiak felé is irányulhat, többségében mégis a nők szenvednek tőle. A férfiak és fiúk általában akkor szembesülnek szexizmussal, ha nem felelnek meg a sztereotipizált nemi szerepeknek. Például ha kimutatják az érzelmeiket, vagy ha „nőiesnek” ítélt szakmákban helyezkednek el.

A szexizmus gyakorlatilag olyan, mint a rasszizmus, csak nem a bőrszín, hanem a nem alapján nézi le az emberek egy csoportját. A szexista elvárások már gyerekkorban elkezdődnek, amikor például a kislányoktól azt várja el a társadalom, hogy babákkal játszanak, kedvesek legyenek és szelídek, miközben a fiúknak keményen és érzelemmentesen kell viselkedniük. Az is szexizmus, amikor a társadalom a kislányok vagy nők legfontosabb jellemzőjének a külsejüket tekinti, és az alapján értéklik őket, hogy megfelelnek-e az adott szépségideálnak, valamint hogy a férfiak szemében vonzónak tekinthetők-e. Ebből következik az a szexista hozzáállás is, amikor a nőkre mint szexuális tárgyra, a férfiak kielégítésének eszközére tekintenek.

De az is nagyon gyakori, amikor egy teljesen azonos viselkedést ellentétesen ítél meg a társadalom attól függően, hogy nő vagy férfi követte-e el. Ilyen például, amikor egy férfi elismerést kap, ha sok szexuális partnere volt, miközben egy nőt ugyanezért ribancnak bélyegeznek.

Az előadók hangsúlyozták, hogy a szexizmus valójában egy kontinuum, aminek egyik végén a sértő jellegű ellenséges szexizmus, a másikon pedig a burkoltabb, nehezebben felismerhető, úgynevezett jóindulatú szexizmus található. Ezzel a jóindulatú szexizmussal is lépten-nyomon találkozunk, amikor hízelgéssel, látszólagos pozitív dolgokkal próbálják elfogadtatni a nőkkel, hogy alacsonyabb rendű lények. Ezek azok a megnyilvánulások, amikor a nőket gyengének, gyámoltalannak, korlátozott tehetségűnek és intellektusúnak állítják be.

A szexizmus az élet minden területén jelen van

Az előadások során példákat is hallhattunk arról, hogy a mindennapokban miként jelennek meg a nők életében a szexista viselkedésformák. Felmérések szerint például:

  • a női újságírók 63 százaléka szembesült szóbeli bántalmazással,
  • a nők csaknem kétszer annyi fizetetlen munkát végeznek a háztartásban, mint a férfiak (az OECD tagállamokban),
  • a nők 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tapasztalta már munkahelyén a „mansplaining” (férfiak általi kioktatás) jelenségét,
  • a férfiak az európai hírforrások és témák 75 százalékát képviselik,
  • az Egyesült Királyságban a megkérdezett 16–18 éves lányok 66 százaléka volt már tanúja, vagy tapasztalt szexista beszédet az iskolában,
  • Amszterdamban a nők 59 százaléka számolt be valamilyen utcai zaklatásról,
  • Franciaországban a megkérdezett fiatal nők 50 százaléka szenvedett el valamilyen igazságtalan vagy megalázó bánásmódot csak azért, mert nő,
  • Szerbiában az üzleti életben a nők 76% -át nem veszik olyan komolyan, mint a férfiakat.

A szexizmus következményei

A szexizmus több szempontból is ártalmas. Egyrészt önértékelési zavarhoz, az érzelmek elfojtásához, elkerülő magatartáshoz, az egészség romlásához és más viselkedési zavarok kialakulásához vezet. Másrészt megfélemlítést, félelmet és bizonytalanságot teremt, ami adott esetben a nők és lányok elleni erőszak elfogadásához is vezethet.

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter