„A férfi közösülni akar, rögtön, még ma este; a nő férjez akar menni”

2021. február 07.
Az 1800-as évek végén született dr. Fritz Kahn sok szempontból nagyon is felvilágosultnak számított, tabudöntögető könyveivel olyan témákról írt – a fogamzásgátlástól a párválasztáson át a szexig bezárólag –, amikről gyakran még ma is csak szemlesütve merünk beszélni. Az 1937-ben megjelent Nemi életünk című könyve például annyira polgárpukkasztónak számított, hogy Németországban a rendőrség betiltotta azt, és minden példányát megsemmisítették. Ez a bizonyos könyv végül az 1950-as években Magyarországra is eljutott, a következőkben ebből hoztunk el néhány súlyos részletet.

Dr. Fritz Kahn eredetileg nőgyógyász volt, és talán szakmájának is köszönhető, hogy saját korában nagyon is felvilágosultnak számított. Ahogy maga Kahn is leírja a Nemi életünk című könyv előszavában, a kötet azért született meg, hogy józanul, életidegen moralizálás nélkül, őszintén lehessen beszélni a férfiak és a nők szexualitásáról. „Mert meg kell szoknunk azt, hogy a világosság századában teljesen elhibázott dolog struccpolitikát űzni és eltakarni az ifjúság előtt azoknak helyes ismeretét, amiket szakszerű felvilágosítás híján rosszul informált és erkölcsileg hamis forrásokból titokban úgyis kipótol.”

fritz-kahn-nemi-eletunk

Kahn szándéka tehát önmagában nagyon dicséretes volt, az már más kérdés, hogy a végeredmény mai szemmel már jócskán hagy kivetnivalót maga után… Hiába számított felvilágosultnak, a nőket Kahn is valamiféle butuska, gyámoltalan kisállatnak képzelte el, akikkel a tudatlanságukból és védtelenségükből fakadóan nagyon megértően és óvatosan kell bánni, miközben a férfiak az orvos elképzelése szerint még szex közben is egy hőstettet hajtanak végre. Kahn írása kétségtelenül egy nagyon érdekes és izgalmas lenyomata az adott kornak.

Ezt olvastad már?

De mielőtt még a konkrét idézetek következnének, egy kicsit talán azon is érdemes elgondolkodni, hogy mi, nők milyen hatalmas utat jártunk be az elmúlt évtizedekben  (és hogy milyen sok van még hátra a valódi egyenlőségig.) Dr. Fritz Kahn már a 20. században, 1937-ben írta meg ezt a könyvet, ami Magyarországra az ötvenes évek közepe-vége felé jutott el. Hátborzongató belegondolni, hogy abban az időben, amikor például az én szüleim születtek, megjelenhetett egy olyan könyv, amiben a szerző úgy ír a nemi erőszakról, mintha az csupán a nők kitalációja lenne.

1950-es-evek-ferfi-no

Lássuk is, hogy a doktor úr milyen tanácsokkal látta el a nőket és a férfiakat a szexre, különösen a nászéjszakára vonatkozóan!

Kahn azért a férfiakat sem tartotta túl sokra

„Mivel a nő a párzás következtében teherbeesik, a férfivel ellentétben nem cselekményeket sürget, hanem állandó állapotot áhít. A férfi csak a nemi mirigyeit akarja kiüríteni s utána dolgára megy; – a nő azt kívánja, hogy szeressék. A férfi közösülni akar, rögtön, még ma este; – a nő férjez akar menni…. Tragikus disszonancia!”

Ma már tudjuk, hogy a nem az tényleg nemet jelent…

„Minden romlatlan nő természettől fogva nemileg tartózkodó s a férfi első ajánlatát Gretchen-módra fogja mindig visszautasítani a klasszikus szólam kíséretében: »Sem kisasszony, sem szép nem vagyok« – hogy odahaza büszkén ujjongjon a siker feletti örömtől és várja-várja a férfi következő rohamát. (…) Az igazi férfit nem téveszti meg a nő tartózkodása az ostrom alatt. Ellenkezőleg: az ellenállás erején érzi az ostrom értékét s miközben körülhálózza, megismeri egyúttal egyéniségét annak, akit eddig talán csak érzékileg kívánt meg, megtanulja becsülni, s az eredetileg erotikus beállítottságból emberileg is szilárdabb viszony fejlődik.”

A doktor úr szerint a nőket lehetetlen megerőszakolni

„A természet a nőt szemtelen tolakodás és akarata ellenére történő megejtés ellen úgy védte meg, hogy ivarcsatornája bejáratát testének legrejtettebb és legvédettebb vidékére helyezte. (…) A hüvelybe hatolás tehát a sokszoros védőberendezés következtében nem egyszerű s ha a nő nem egyezik bele, egyáltalán lehetetlen. Nőknek azt a gyakori állítását, hogy megerőszakolták őket, csak a legnagyobb kétellyel fogadhatjuk. Gyakorlati szempontból lehetetlennek mondhatjuk, hogy egy ellenálló nőn erőszak lenne végrehajtható.”

Vannak, akik a szűztelenítés miatt inkább férjhez sem mentek

„A nászéjszaka, mint az első nemi érintkezés alkalma, kivételes élményt jelent a nőnek s ezért követelményeket támaszt úgy vele, mint férjével szemben. A testi élmények középpontjában a deflorálás áll, azaz a szűzgyűrű eltávolítása. Ahogy a férfiak körében, úgy felvilágosultan nőknél is a szűztelenítés lényegére vonatkozólag a legkalandosabb elképzelésekkel találkozunk. Némelyeket beteges félelem gyötör, mert azt hiszik, hogy »felszakítják« őket. Vannak nők, akik a deflorálástól való félelem miatt nem mennek férjhez.”

A hős férj, aki a nászéjszakán az egész férfi nemet képviseli

„A szűzgyűrű megrepesztésének primitív teljesítményén felül sokkal nehezebb és fontosabb feladatok várnak a férfire lelki téren a nászéjszakán. A férfi élje bele magát menyasszonya lelki helyzetébe. Elhagyta szülőit és otthonát; az az otthon, amely születésétől kezdve védelmet nyujtott neki, bezárult mögötte s ez óráiban kinn van a világban, egy idegen hatalmában, akinek szinte eladta testét és lelkét; mindez olyan nagy lépés a bizonytalanba, az életforma oly nagymérvű változása, önmagának a másik alá rendelése, olyan sorsszerű távlatokba állító vállalkozása, amilyennel a férfi élete folyamán egyáltalán nem találkozik. S mindezen felül még az első odaadás órája is. Egy évtized óta olvasott és hallott a szerelemről, álmodozott róla s várta ezt a pillanatot. (…) A férfi a nászéjszakén több, mint szerelmes és vőlegény; ő küldöttje egyúttal egész nemének is, aki által a leányból asszony lesz s ezért legyen gondja arra, hogy méltóképpen  képviselje a férfi nemet a női lélek előtt.”

Kahn nagyon helyesen a könyvében többször is írt a szexuális felvilágosítás fontosságáról, bár ő leginkább csak a nászéjszaka miatt tartotta elengedhetetlennek a dolgot. Elrettentés gyanánt három megtörtént példát is hozott, és azokon keresztül mutatta be az olvasóknak, milyen következményekkel járhat, ha a nő semmi nem tud a szexről és a szexualitásról.

Egy nő inkább megölte magát, csak ne nyúljon hozzá a férje

„Egy már nem egészen fiatal lányt – azért, hogy fiatalabb nővérei férjez mehessenek – szülei arra bírtak, hogy igent mondjon kérőjének, aki iránt erotikus vonzalmat egyáltalán nem érzett. A vőlegény elmulasztotta menyasszonya beállítottságának kiismerését. Számos sikerével büszkélkedve s bízva ellenállhatatlanságában, magával vitte a számára erotikus vonatkozásban teljesen ismeretlen és idegen nőt. A házasság második éjjelén az asszony levetette magát a szálloda felvonóudvarába s inkább a halált választotta, semminthogy megismétlődjék a számára nyilvánvalóan kínos nászéjszaka.”

A férj konkrétan meg akarta erőszakolni a feleségét, a végén mégis a nőt zárták be

„Egy másik esetben fiatal, lelkileg igen finom leány, akit szeretetreméltósága és lénye miatt mindenki kedvelt, jóhiszeműen, de nemileg teljesen felvilágosulatlanul lépett házasságra. Sem a szülők, sem a vőlegénye nem tartották szükségesnek, hogy meggyőződjenek a leány beállítottságáról a rája váró nászéjszakai élményekkel szemben. Midőn a férj azután odaadást követelt, ez a teljesen váratlan »erkölcstelen« követelés egészen kihozta a sodrából. Midőn a vőlegény erre teljesen ügyetlen és helytelen taktikával erőszakkal igyekezett a jogaihoz jutni, dühöngés vett erőt az ifjú asszonyon s összezúzta a szobaberendezést. A lármára elősietett szállodai személyzet orvos hívása helyett a rendőrséget értesítette. Három rendőr rohanta meg a tobzódó nőt, megbilincselték és hiányos öltözékben, sebektől borítottan, szégyenteljes menetben kísérték az őrültek házába.”

A fenyegetőleg felvonuló férfiasság és a rohamozó hős…

„Egy nő, akit – házassága 10-ik évében! – hiányos nemi érzés miatt kellett kezelni, így mondja el nászéjszakájának történetét. Férjhezmenetele idején már nem volt egészen fiatal (30 éves volt) s ezért beteges félelemmel tekintett a deflorálás elé. Annak ellenére, hogy többízben igyekezett a beszédet erre terelni, a vőlegénye – saját szavai szerint – méltóságon alulinak tartotta, hogy ilyen témával nővel tárgyaljon, pláne, hogy ilyenirányú tanácsokat fogadjon el. Hogy úgynevezett férfiúi büszkesége milyen jogosulatlan volt, azt elárulja viselkedése: szigorú szüzességben nevelkedett menyasszonyához teljes világítás mellett anyaszült meztelenül közeledett; természetes, hogy a menyasszonyt a fenyegetőleg felvonuló férfiasság láttára olyan félelem fogta el, hogy teljes erejéből védekezett a rohamozó hőssel szemben. Erre ez még több, fajankóhoz illő kísérletet tett, hogy jogaihoz juthasson, s mindőn uralkodói taglejtései és szavai ellenére sem ért célt, otthagyta áldozatát ezekkel a klasszikus nászéjszakai szavakkal: »Ha úgy viselkedsz, mint egy ostoba liba, akkor nem kellesz!«”

Fotó: Getty Images

Olvass tovább!