„A frusztráló az, hogy olyan közel van, és mégis olyan távol” – mondta a 36 éves New York-i író, Aaron Foley, röviden összefoglalva, miben gyökerezik az az újfajta érzés, amit a koronavírus elleni védőoltással már beoltottak iránt érezhetünk. Országonként változik a stratégia, mely csoportokat oltják be hamarabb. Általában az egészségügyi dolgozók és a legidősebb, vagy krónikus betegségtől szenvedő tagjai következnek. A legtöbb ember számára azonban előre láthatóan hosszú várakozással és rengeteg arról szóló történettel kell szembenéznie, hogy mások hogyan jutottak soron kívül a koronavírus elleni vakcinához, mire ő maga is elérkezik végre az oltásig. Ez remek táptalajt ad a zöld szemű szörnyetegnek, amelynek már neve is van: vakcinairigység.
„Nincs semmi meglepő abban, hogy a vakcinairigység szárnyra kapott” – mutatott rá Ash Nadkarni, a Harvard Orvosi Egyetemének pszichiátere. A járvány csúcsra járatta a szorongást, depressziót, magányt és bizonytalanságot. Mindazt, ami táplálhatja az irigységet. „A védőoltással úgy tűnt, hogy látható közelségbe került az a pillanat, amikor visszakapjuk az irányítást az életünk felett. A valóságban a legtöbb ember számára ez még roppant távol lehet, ami nagyon frusztráló” – mondta a pszichiáter.
„Olyasvalamit akarni, amit mások megkaptak, az egyik legfájdalmasabb érzés az emberi psziché számára – tette hozzá dr. Eric Zillmer, a Drexel Egyetem neuropszichológius professzora. – Mindannyian a vakcinát akarjuk, ami elérhetőnek tűnik. Nem egy luxusvilla. Ám az irigység olyan, mint a gyomnövények. Ha elkezd nőni, és nem figyelünk, nem gyomláljuk ki idejében, beborítja a kertünket.”
A szakemberek megosztották azokat a stratégiákat is, amelyekkel szembe szállhatunk a vakcinairigységgel, és talán kicsit nyugodtabban várhatjuk, míg ránk kerül a sor az oltási rendben.
Tisztázzuk az érzéseinket
„Ne tegyünk úgy, mintha nem éreznénk ezt – mondta Susan Whitbourne, a Massachusetts Egyetem pszichológia- és agytudomány-professzora. – És ne legyünk mérgesek magunkra emiatt az érzés miatt. Az emberek hajlamosak azt mondani maguknak: szörnyű vagyok, amiért irigylem, hogy a nagymamámat már beoltották. Nem vagyunk ezért szörnyű emberek” – tette hozzá a professzor. Az irigység elfojtása a beismerés helyett nem segít. Az egyetlen mód arra, hogy felvegyük a harcot vele, ha őszinték vagyunk saját magunkkal az érzelmeinkkel kapcsolatban, és tisztázzuk, mit érzünk és miért.
Dolgozzuk át a szituációt
„Az irigység bizonyos értelemben vakká tesz – mondta Zillmer. – Ahelyett, hogy azon rágódnánk, mikor kerül ránk a sor, próbáljuk meg a nagyobb képet nézni: ha mindenkit beoltanak, az nekünk is jó, nem igaz?” A szakember szerint hajlamosak vagyunk elfeledkezni erről, és csak saját magunkkal összefüggésben tekintjük a dolgokat. Pedig a védőoltás csak akkor működik, ha a lehető legtöbb ember megkapja.
Törődjünk az egészségünkkel
Ha a vakcinára való várakozás szorongással tölt el, csatornázzuk be ezt az érzést az egészségünkkel való törődésbe. Ebbe beletartozhatnak olyan dolgok, mint az egészséges étkezés, testmozgás, megfelelő maszkviselés és a távolságtartás. – Továbbra is kétségkívül szükségünk van mindezekre – mondta Withbourne. – A probléma az, hogy az emberek hajlamosak úgy gondolkodni: ó, itt a védőoltás, már nincs szükség ezekre az óvintézkedésekre!” Ha tudatosítjuk, hogy a védőoltás nem egyenlő a maszk vagy a távolságtartás elhagyásával, segíthet a vakcinairigység letörésében is.
Olvastad már?
Kemenesi Gábor: „A védőoltás mellett még jobban vissza kell fogni magunkat”
A Hősök Tere Kezdeményezés 10. Karantén Szalonjának Kemenesi Gábor virológus volt az egyik vendége, aki többek között a koronavírus harmadik hullámáról, a friss kutatások eredményeiről és természetesen a vakcinákról is beszélt.Próbáljuk ki az érzelmi agytréninget
A San Franciscó-i Kalifornia Egyetem egészségpszichológusa, Laurel Mellin szerint a vakcinairigység nem más, mint a stressz túlcsordulása az emberben. „Az egyik módja annak, hogy csökkentsük a stresszt és az agyat megszabadítsuk azoktól a gondolatoktól, amelyek nem segítenek, az érzelmi agytréning módszere” – mondta Mellin.
„Az első lépés, hogy engedjük el a negatív érzelmeket: mondjuk ki, hogy mérgesek vagyunk, amiért nem kaptunk még védőoltást. Utáljuk. Nem érezzük igazságosnak. Utáljuk, utáljuk, utáljuk – javasolta a pszichológus. – Ezután haladjunk tovább más érzelmek, például a szomorúság vagy a félelem, és ezek kiváltói felé. Végül fogalmazzunk meg néhány pozitív érzelmet. Például hálás vagyok, amiért élek, boldog vagyok, hogy a vakcina egyáltalán létezik, és megnyugtat, hogy egyszer majd megkaphatom” – mondta Mellin. Ennek a folyamatnak az ismétlése segíthet legyűrni az irigységet, teret adva a pozitív érzéseknek.
Szerezzünk információkat
Járjunk utána az interneten, vagy kérdezzük meg a háziorvosunkat, hogyan zajlik a védőoltások beadás, vajon mikor kerülhetünk sorra. A megkérdezett szakemberek mindegyike egyetértett abban, hogy sokkal könnyebb elviselni még azt a tudatot is, hogy hónapokat kell várnunk esetleg, mint a bizonytalanságot.
Lendüljünk akcióba
„7 és fél percig tart, mire felforr a víz a tűzhelyemen. Tudom, mert számoltam a másodperceket közben. Ez volt életem leghosszabb hét és fél perce, mikor csak ültem és néztem – mondta Zillmer. – Ez pedig a legtöbb dologra igaz az életünkben.”
Ahelyett, hogy csak ülnénk és várnánk, hogy ránk kerüljön a sor a védőoltással, töltsük ki produktívan az időt. Iratkozzunk fel várólistákra, segítsünk a barátoknak és családtagoknak is regisztrálni. „Így nem azt érezzük, hogy várunk, hanem hogy problémát oldunk meg. Nem szemtanúk vagyunk, hanem kezdeményezők.”
Forrás: Washington Post Fotó: Unsplash
