A vakcinairigység valós érzés: így szelídítsük meg

2021. március 04. |

Ahogy egyre több éle koronavírus-vakcinával egyre több helyen oltanak, a világ legtöbb országában némi káosz és zavar övezi az oltási sort, a fiatalabb generációk pedig újabb bizonytalansággal küzdenek: nem lehet tudni, mikor kaphatják meg végre valahára a vakcinát. Ez újabb lelki megpróbáltatást okoz, amellyel meg kell tanulnunk együtt élni: a vakcinairigységet.

„A frusztráló az, hogy olyan közel van, és mégis olyan távol” – mondta a 36 éves New York-i író, Aaron Foley, röviden összefoglalva, miben gyökerezik az az újfajta érzés, amit a koronavírus elleni védőoltással már beoltottak iránt érezhetünk. Országonként változik a stratégia, mely csoportokat oltják be hamarabb. Általában az egészségügyi dolgozók és a legidősebb, vagy krónikus betegségtől szenvedő tagjai következnek. A legtöbb ember számára azonban előre láthatóan hosszú várakozással és rengeteg arról szóló történettel kell szembenéznie, hogy mások hogyan jutottak soron kívül a koronavírus elleni vakcinához, mire ő maga is elérkezik végre az oltásig. Ez remek táptalajt ad a zöld szemű szörnyetegnek, amelynek már neve is van: vakcinairigység.

vakcinairigyseg-koronavirus-vedooltas

„Nincs semmi meglepő abban, hogy a vakcinairigység szárnyra kapott” – mutatott rá Ash Nadkarni, a Harvard Orvosi Egyetemének pszichiátere. A járvány csúcsra járatta a szorongást, depressziót, magányt és bizonytalanságot. Mindazt, ami táplálhatja az irigységet. „A védőoltással úgy tűnt, hogy látható közelségbe került az a pillanat, amikor visszakapjuk az irányítást az életünk felett. A valóságban a legtöbb ember számára ez még roppant távol lehet, ami nagyon frusztráló” – mondta a pszichiáter.

„Olyasvalamit akarni, amit mások megkaptak, az egyik legfájdalmasabb érzés az emberi psziché számára – tette hozzá dr. Eric Zillmer, a Drexel Egyetem neuropszichológius professzora. – Mindannyian a vakcinát akarjuk, ami elérhetőnek tűnik. Nem egy luxusvilla. Ám az irigység olyan, mint a gyomnövények. Ha elkezd nőni, és nem figyelünk, nem gyomláljuk ki idejében, beborítja a kertünket.”

A szakemberek megosztották azokat a stratégiákat is, amelyekkel szembe szállhatunk a vakcinairigységgel, és talán kicsit nyugodtabban várhatjuk, míg ránk kerül a sor az oltási rendben.

Tisztázzuk az érzéseinket

„Ne tegyünk úgy, mintha nem éreznénk ezt – mondta Susan Whitbourne, a Massachusetts Egyetem pszichológia- és agytudomány-professzora. – És ne legyünk mérgesek magunkra emiatt az érzés miatt. Az emberek hajlamosak azt mondani maguknak: szörnyű vagyok, amiért irigylem, hogy a nagymamámat már beoltották. Nem vagyunk ezért szörnyű emberek” – tette hozzá a professzor. Az irigység elfojtása a beismerés helyett nem segít. Az egyetlen mód arra, hogy felvegyük a harcot vele, ha őszinték vagyunk saját magunkkal az érzelmeinkkel kapcsolatban, és tisztázzuk, mit érzünk és miért.

Dolgozzuk át a szituációt

„Az irigység bizonyos értelemben vakká tesz – mondta Zillmer. – Ahelyett, hogy azon rágódnánk, mikor kerül ránk a sor, próbáljuk meg a nagyobb képet nézni: ha mindenkit beoltanak, az nekünk is jó, nem igaz?” A szakember szerint hajlamosak vagyunk elfeledkezni erről, és csak saját magunkkal összefüggésben tekintjük a dolgokat. Pedig a védőoltás csak akkor működik, ha a lehető legtöbb ember megkapja. 

Törődjünk az egészségünkkel

Ha a vakcinára való várakozás szorongással tölt el, csatornázzuk be ezt az érzést az egészségünkkel való törődésbe. Ebbe beletartozhatnak olyan dolgok, mint az egészséges étkezés, testmozgás, megfelelő maszkviselés és a távolságtartás. – Továbbra is kétségkívül szükségünk van mindezekre – mondta Withbourne. – A probléma az, hogy az emberek hajlamosak úgy gondolkodni: ó, itt a védőoltás, már nincs szükség ezekre az óvintézkedésekre!” Ha tudatosítjuk, hogy a védőoltás nem egyenlő a maszk vagy a távolságtartás elhagyásával, segíthet a vakcinairigység letörésében is.

Olvastad már?

Próbáljuk ki az érzelmi agytréninget

A San Franciscó-i Kalifornia Egyetem egészségpszichológusa, Laurel Mellin szerint a vakcinairigység nem más, mint a stressz túlcsordulása az emberben. „Az egyik módja annak, hogy csökkentsük a stresszt és az agyat megszabadítsuk azoktól a gondolatoktól, amelyek nem segítenek, az érzelmi agytréning módszere” – mondta Mellin. 

„Az első lépés, hogy engedjük el a negatív érzelmeket: mondjuk ki, hogy mérgesek vagyunk, amiért nem kaptunk még védőoltást. Utáljuk. Nem érezzük igazságosnak. Utáljuk, utáljuk, utáljuk – javasolta a pszichológus. – Ezután haladjunk tovább más érzelmek, például a szomorúság vagy a félelem, és ezek kiváltói felé. Végül fogalmazzunk meg néhány pozitív érzelmet. Például hálás vagyok, amiért élek, boldog vagyok, hogy a vakcina egyáltalán létezik, és megnyugtat, hogy egyszer majd megkaphatom” – mondta Mellin. Ennek a folyamatnak az ismétlése segíthet legyűrni az irigységet, teret adva a pozitív érzéseknek. 

Szerezzünk információkat

Járjunk utána az interneten, vagy kérdezzük meg a háziorvosunkat, hogyan zajlik a védőoltások beadás, vajon mikor kerülhetünk sorra. A megkérdezett szakemberek mindegyike egyetértett abban, hogy sokkal könnyebb elviselni még azt a tudatot is, hogy hónapokat kell várnunk esetleg, mint a bizonytalanságot. 

Lendüljünk akcióba

„7 és fél percig tart, mire felforr a víz a tűzhelyemen. Tudom, mert számoltam a másodperceket közben. Ez volt életem leghosszabb hét és fél perce, mikor csak ültem és néztem – mondta Zillmer. – Ez pedig a legtöbb dologra igaz az életünkben.”

Ahelyett, hogy csak ülnénk és várnánk, hogy ránk kerüljön a sor a védőoltással, töltsük ki produktívan az időt. Iratkozzunk fel várólistákra, segítsünk a barátoknak és családtagoknak is regisztrálni. „Így nem azt érezzük, hogy várunk, hanem hogy problémát oldunk meg. Nem szemtanúk vagyunk, hanem kezdeményezők.”

Forrás: Washington Post Fotó: Unsplash

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter