Az ókori Egyiptom, i.e. 3100 és utána
Meglepő lehet, de az ókori Egyiptomban a nőknek és a férfiaknak anyagiak terén egyenlő jogaik voltak. Ahogy a kutató Janet Johnson egy munkájában írta: „az egyiptomi nőknek joguk volt magántulajdont szerezni, birtokolni, és rendelkezhettek is felette. Szerződést köthettek, polgári bírósági eljárásokat indíthattak, és ugyanígy be is perelhették őket, tanúk lehettek bírósági ügyekben, vagy éppen jogi dokumentumokat aláírásánál.” De Johnson azt is megjegyezte, hogy a különféle társadalmi tényezők miatt ezeket a jogokat a nők nem minden esetben érvényesíthették.
A bibliai kor, i.e. 1800 és utána
Ebben az időszakban már elég erőteljes volt a két nem közötti anyagi egyenlőtlenség, de a nőket még nem tiltották el teljesen a tulajdonlástól. A zsidó törvények értelmében a nőknek joguk volt tulajdonhoz jutni, és ők maguk be is perelhettek másokat a bíroságon, nem volt szükségük férfi képviselőre. A feleségek viszont nem örökölhettek közvetlenül a férjüktől, csak ha ajándékozásról volt szó, vagy ha nem született gyerekük. A lányok is csak akkor örökölhettek, ha nem volt fiútestvérük. De a fiúktól legalább annyit elvárt a társadalom, hogy az örökségükből támogassák a családjuk nő tagjait.
Az ősi hinduizmus, i.e. 1500-ban és utána
A hindu kultúrában a nőknek elidegeníthetetlen joguk volt a hozományuk, azaz az úgynevezett stridhan felett. A stridhanba beletartoztak azok az ajándékok, amiket a házasság előtt a szüleiktől, barátaiktól kaptak, és a saját munkájukból megszerezett jövedelem is. A stridhan a hindu jog szerint nem vált közössé az esküvő után sem, tehát a házasságban is a nő sajátja maradt. A válás viszont nem volt megengedett, és az örökösödési törvény is a fiúkat részesítette előnyben.
Ókori Görögország
A nők pénzügyi jogai a korábbi társadalmakhoz képest is korlátozottabbak lettek. Nem örökölhettek és nem fordulhattak a bírósághoz, csak a férfi gyámjukon keresztül. Az alacsonyabb osztályokba tartozó nők viszont részt vehettek a kereskedelemben és dolgozhattak.
Ókori Róma
Az ókori Róma megint egy kicsit jobb hellyé vált a nők számára, legalábbis abban a tekintetben, hogy a szabadnak született római nők elválhattak, lehetett magántulajdonuk és örökölhettek is. A válást relatíve könnyű volt lebonyolítani, a gyerekeket viszont mindig az apának ítélték.
Európa a 800-as években
Az angolszász törvények megengedték a nőknek, hogy házasságkötés előtt és után is lehessen saját tulajdonuk. A skandináv társadalmakban a nők a férfiakkal egyenrangú üzleti tevékenységet is folytathattak.
Anglia, 1100-as évek
Az angol jogrendszer, a common law a házas férfiakra és nőkre egy pénzügyi entitásként tekintett. Ennek értelmében a nőknek nem lehetett saját tulajdonuk, nem működtethettek saját üzletet, és ahhoz sem volt joguk, hogy bíróságra menjenek. Ha azonban férfi nélkül maradtak, magyarán megözvegyültek, akkor pénzügyileg is kicsit önállóbbá válhattak. Az idő múlásával a nőket egyre inkább elnyomó törvények szépen lassan meg is szilárdították azt a felfogást, miszerint a nők a férjeik tulajdonai.
USA, 1771
New York lett az első amerikai állam, ahol a férjek nem adhatták csak úgy el a feleségek házasság előtt szerzett tulajdonait a nők beleegyezése nélkül. Az egészen innovatívnak számító törvény szerint a bírónak négyszemközt kellett találkoznia a feleséggel, és meg kellett győződnie arról, hogy a nő saját akaratból egyezett bele a dologba, és a férj nem hamisította meg az aláírását.
Franciaország, 1791
A forradalmi Franciaország egyenlő öröklési jogot biztosítottak a nőknek (bár később, ahogy a monarchia helyreállt, el is vették tőlük ezt a jogot).
Izland, 1850
Izland lett az első ország, amely feltétel nélküli egyenlő öröklési jogokat vezetett be.
Franciaország, 1881
Franciaországban megengedték a nőknek, hogy saját bankszámlát nyithassanak, ezt a jogot pedig öt évvel később kiterjesztették a házas asszonyokra is, akiknek ehhez már nem kellett a férjük engedélyét kérni. Egészen elképesztő, de az Egyesült Államok csak 1965-ben követi Franciaország példáját, az Egyesült Királyság pedig 1975-ben.
A történelem során a nők jogai Magyarországon is szűk korlátok közé voltak szorítva. A probléma leginkább az volt, hogy bár voltak bizonyos jogaik, azokat valójában nem gyakorolhatták – ilyen volt például a saját vagyonukról való rendelkezés. A nőknek lehetett önálló vagyonuk a házasságuk fennállása alatt is, ám azon a férjük haszonélvezeti joggal bírt. Az öröklési jog szerint pedig csak a polgárok, földművesek, kereskedők feleségeinek jár a vagyon fele a férj halála után, a magasabb egzisztenciájú férjek feleségeinek nem.
Egyesült Királyság és Egyesült Államok, 1922
Végre ezekben az országokban is bevezetik az egyenlő öröklési jogokat.
India, 1961
Az országban 1961-ben törvénnyel tiltották be a hozományadást, és megengedték a nőknek, hogy bírósághoz forduljanak, ha a férjük családja zaklatni kezdi őket a pénz miatt. Ám hiába a törvény, a mindennapokban továbbra is erősen él a társadalomban a hozomány hagyománya. A férfiak továbbra is gyakran házasodnak a pénzért, és hogy ezt többször megtehessék, nem ritka, hogy a feleségeket „véletlen balesetek” érik.
Egyesült Királyság, 1982
1982-ig kellett várni, de a nőknek végre joguk lett ahhoz, hogy italt vehessenek maguknak a kocsmákban… Egészen addig a kiszolgálást egyszerűen megtagadhatták tőlük.
Fotó: Getty Images
